Egy réges-régi harcászati eszköz került elő a Dunából. A hadtörténész szerint nem kizárt, hogy Buda visszafoglalásakor lőtték ki a Gellért-hegyen vagy a Naphegyen felállított lövészállásból a keresztény európai csapatok. Most egy tűzoltóbúvár hozta a felszínre, a videójukat a cikkünk alján nézheted meg.

Légibomba helyett kőgolyó

Meglepő módon nem egy II. Világháborús robbanószer került elő a Dunából, hanem egy 300 évnél is régebben használt kőgolyó, amit csak négy ember tud felemelni.

Meredek víz alatti partfal

A középkori lövedék 10 méterre volt a parttól a folyóban, azonban a Várvál hirtelen mélyül a folyó, ezért a golyó felgurítása a meredek víz alatti partfalon nagyon nehéz volt – mesélte a honvédségi búvárok merülésvezetője. | Ide kapcsolódik: Ilyen lehet a Duna medre víz nélkül – Látványos videó!

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol!

Gajdos Milán HM kommunikációs tiszt az ágyúgolyóval

Alig lehet látni a Dunában

A profi búvár azt is elmondta, hogy a Dunában mindössze 30 centiméter távolságba lehet ellátni a víz alatt, ráadásul a sodrás ezen a szakaszon roppant erős.

Rombolásra használták

Gondos László hadtörténész szerint az ilyen lövedékeket az ellenséges csapatok gyülekezésének megzavarására vagy a vár rombolására használták.

Nagy ágyú kellett hozzá

Robbanótöltet nincs benne, de el lehet képzelni mennyi puskapor és mekkora ágyú kellett egy ekkora kőtömb a Gellért-hegytől a Várig történő elrepítéséhez.

Négy ember tudta csak felemelni

Az ágyúgolyót most is négy katona tudta csak felemelni, ebből látszik, nem volt könnyű dolga 300 évvel ezelőtt a tüzéreknek, de a szállítmányozóknak sem.

Buda visszafoglalása 1686 nyarán

Buda visszafoglalása 1686-ban Franz Geffels festményén. Jól látszik a Duna és a Gellért-hegy is

A törökök 145 évig kiválóan érezték magukat Magyarországon. Buda jól kiépített vár volt, amelyet a török várvédők újabb és újabb erősségekkel falakkal, bástyákkal bővítettek ki.

A pápa is félt

A muszlim veszélyt a pápa érezte talán leginkább, és felismerve az összefogás jelentőségét, létrehozta a Szent Ligát, amely egy többnemzetiségű ostromló keresztény zsoldos sereggé vált.

Európai segítség Magyarországnak

A budai várat 12 ezer török katona védte. Számos forrás 70–80 000 katonára becsüli az egyesült keresztény csapatok létszámát. A legtöbb katonát az osztrákok, a bajorok, a magyarok, a németek és a brandenburgiak adták. Azonban Európa szinte minden népe képviseltette magát.

Hosszú harc

Hetekig tartó roham után a vár északi falát Lotaringiai Károly herceg vezetésével – a balszárnyat Koháry István vezette – hatezren rohamozták meg. Köztük volt Fiáth János, aki a zászlót kitűzte a bástyán, és a katonák beözönlöttek a várba.

Leégett a vár

A várban a győztes fővezér engedélyezte a szabad fosztogatást három napig, olyannyira, hogy a zsoldosok nem törődtek az egyre jobban elharapódzó tűzzel, közben Buda összes háza leégett – írta a fővezéra naplójában. Buda visszafoglalásának teljes sztoriját ide kattintva éred el.

Kiemelt kép: részlet a videóból