Az emberiség fejlődése az első ipari forradalom alatt végérvényesen összekapcsolódott a különböző technológiák gyors ütemű innovációjával. A haladás elképesztő üteme és a csúcsminőségű szerkezetek folyamatos megjelenése ellenére azonban bizonyos ipari eszközök és eljárások kiállták az idő próbáját. Ezek a sarokköveknek tekinthető felfedezések egyszerre járultak hozzá a modern ipar alapjaihoz, miközben a ma ismert gyártás követelményeinek megfelelően azért fejlődtek is. 

Alábbi cikkünkben hét olyan ipari technológiát mutatunk be, amelyeket különböző területeken már legalább egy évszázada sikeresen alkalmaznak.

Gőzgépek

A gőzgépek, amelyek egykor az ipari forradalom mozgatórugói voltak, kitörölhetetlen nyomot hagytak a technológiai fejlődés krónikáiban. A tizennyolcadik század végén és a tizenkilencedik század elején ezek a motorok a gyártás, a szállítás és a mezőgazdaság példátlan növekedését hozták, miközben teljesen átformálták a világgazdaság életét. Egy évszázaddal ezelőtt, az elektromotorok elterjedéséig, a gőzgépek jelentették az olyan kiemelten fontos iparágak középpontját, mint a textilipar, a bányászat és a gyáripar.

A textilgyárakban a gőzgépek biztosították a szövetek gépesített fonásához és szövéséhez szükséges energiát, míg a szénbányák a gőzgépekre támaszkodtak, hogy vizet szivattyúzzanak ki a tárnákból, és a szenet a felszínre szállítsák. A kontinenseket átszelő és városokat összekötő ikonikus gőzmozdonyok is tökéletesen példázzák a gőzenergia kiemelt szerepét, mivel az utazást mindenki számára elérhetőbbé és hatékonyabbá tették.

Bár a gőzgépeket a legtöbb területen már nagyrészt felváltották a hatékonyabb technológiák, azért ma is találnak maguknak helyet a gazdaság előmozdítására. A gőzturbinák, melyek a hagyományos gőzgép továbbfejlesztett változatai, a legnagyobb erőművek szerves részét képezik. A gőz hőenergiáját mechanikai energiává alakítják át, és nagy mennyiségben termelnek villamos energiát is. A világszerte működő erőművek – függetlenül attól, hogy szénnel, földgázzal vagy megújuló energiaforrásokkal működnek – a legtöbbször még mindig gőzturbinákra támaszkodnak az elektromos energia előállítása során.

Ezzel párhuzamosan a gőzenergia bizonyos iparágakban szintén újraéledőben van. Az energiatárolás területén a fejlett technológiák – mint például a koncentrált napenergia – gőzturbinákat használnak a villamos energia tárolására és előállítására. A napkollektorok a napfényt magas hőmérsékletű gőz előállítására összpontosítják, amely aztán a nagy energiaigényű időszakokban turbinákat hajt meg.

Gyártósorok és tömeggyártás

A gyártósorok és a tömegtermelés koncepciója forradalmi ipari technológiaként jelent meg a huszadik század elején. Henry Ford Highland Parkban található Ford-gyára testesítette meg a gyártósorok által előidézett paradigmaváltást. Már 1913-ban szerelőszalag-technikát vezetett be az autógyártásban, és ezzel drámaian lecsökkentette az ikonikus T-modell összeállítási idejét és költségeit. Ez az autó lett az első futószalagon, tömegesen gyártott gépkocsi, ami vízválasztó volt az ipar történetében. Ezzel a modellel a Ford a középosztály számára is elérhetővé tette az autókat, mellyel örökre megváltoztatta az autóipar dinamikáját.

Az autóiparban a mai napig használnak gyártósorokat az automatizálás és a robotika integrálásával. A Ford által bevezetett tömeggyártási technikák persze az autókon túl is elterjedtek. A szórakoztató elektronikai cikkek, például az okostelefonok és a laptopok gyártása egytől-egyig automatizált gyártósorokon történik. Az élelmiszeriparban szintén kulcsfontosságú szerepet játszanak, hiszen ugyanezeket az elveket alkalmazzák az élelmiszer-feldolgozás és -csomagolás területén. A tömegesen gyártott élelmiszerek, a konzervektől kezdve a csomagolt snackekig, egyenletes minőségüket és megfizethetőségüket a gyártósoros technológiáknak köszönhetik.

Csavarkulcsok és csavarok

Csavarkulcs és csavar, két elsőre feledhetőnek tűnő, de valójában nélkülözhetetlen szerszám. Több mint egy évszázada játszanak ugyanis kulcsszerepet az ipari folyamatokban, megtestesítve a tartósság és sokoldalúság erényeit. Száz évvel ezelőtt, az ipari forradalom csúcspontján ezek a mechanizmusok a fellendülő autóiparban találták meg helyüket, hiszen a kézi szerelősorok akkor még nagymértékben támaszkodtak csavarkulcsokra. 

A huszadik század kezdeti szakaszában ugyanilyen fontos szerepet játszottak, a különböző alkatrészek rögzítéséhez a motorok összeszerelésétől a futóművek építéséig. Sikeres integrálásuk ezekbe a folyamatokba megnyitotta az utat az iparágak széles körű elterjedése előtt. Az automatizált szerelősorok fejlett csavarkulcs-rendszerekkel felszerelt robotkarokat használnak, biztosítva az egyenletes és pontos nyomatékalkalmazást. De még a szigorú biztonsági előírásokkal rendelkező repülőgépiparban is nyomatékvezérelt, pneumatikus csavarkulcsokat alkalmaznak a repülőgépek legfontosabb alkatrészeinek összeszereléséhez.

Fordulatszám-szabályozású gépek

Egy szintén több mint egy évszázaddal ezelőtt megjelent úttörő ipari technológia, mely drasztikus átalakító szerepet játszott a gyártásban. A huszadik század elején a szíjakat és tárcsákat használó, mechanikus fordulatszám-szabályozású rendszerek voltak elterjedtek – ezeket olyan iparágak karolták fel, mint a textilgyártás.

Napjainkban ezek az eljárások már számos iparágban jelen vannak, de a gyártásban a számítógépes számjegyvezérlésű gépek példázzák a technológia fejlődését. A különböző megmunkálóközpontok az elektronikus fordulatszám-szabályozást használják ki a fém alkatrészek pontos alakítására, lehetővé téve a bonyolult formatervezést és lecsökkentve a gyártási időt. Ezenkívül az autóiparban is széles körben elterjedt, fejlett motorvezérlő egységek szabályozzák a fordulatszámot, optimalizálva a teljesítményt és az energiahatékonyságot. Azokat a gyárakat pedig, ahol energiahatékony sűrített levegő-ellátásra van szükség a folyamatosan változó mennyiségű légtömeg miatt, fordulatszám-szabályzós kivitelű csavarkompresszorokkal működtetik.

A megújuló energiaforrások területén a szélturbinák bizonyítják a fordulatszám-szabályozott technológiák sokoldalúságát. A szélturbina-generátorok fejlett vezérlőrendszereket használnak a rotor sebességének dinamikus beállítására, optimalizálva az energiatermelést a változó szélviszonyok függvényében. Ez az alkalmazkodóképesség fokozza a szélenergia-termelés általános hatékonyságát, és hangsúlyozza az eljárás jelentőségét a fenntartható energiamegoldások kialakításában.

Elektromos motorok

A huszadik század elején kezdődött széleskörű villamosítási láz a gőz és a mechanikus energia helyett tiszta, hatékony és sokoldalú villanymotort kínált. Az elektromotorok ezáltal kulcsfontosságú szerepet játszottak a különböző iparágak fejlődésének előmozdításában, hiszen népszerűségüknek köszönhetően számos ágazatban használták, különösen a fellendülőben lévő feldolgozó- és textiliparban. A gyárak elektromos motorokat alkalmaztak gépeik meghajtására, felváltva ezzel a nehézkes gőzgépeket. Ez az átmeneti időszak a megnövekedett hatékonyság korszakát nyitotta meg, lehetővé téve a termelési folyamatok jobb ellenőrzését, és hozzájárulva az ipar általános modernizációjához.

Napjainkban az elektromos motorok már mindenütt jelen vannak, és a legkülönbözőbb ágazatokban hajtják az innovációt. Az autóipar az elektromos járművek megjelenésével figyelemre méltó átalakuláson ment keresztül, és az olyan vállalatok, mint a Tesla, bebizonyították, hogy az elektromos motorok nagy teljesítményű, fenntartható járművek létrehozásában is nagyszerűek. Az ipari automatizálásban szállítószalagokat, robotkarokat és különféle gyártóberendezéseket hajtanak, az élelmiszer- és italgyártástól a félvezetőgyártáson át a csavarkompresszorokig az elektromos motorok szinte minden területen hozzájárulnak a modern gyárak zökkenőmentes működéséhez.

Ezen túlmenően az elektromos motorok a mindennapi háztartási készülékekben is szerepet játszanak, a hűtőszekrényektől a mosógépeken át az elektromos szerszámokig – minden eszközzel kényelmet hoztak az életünkbe.

Csapágyak

A csapágy egy alapvető, de gyakran figyelmen kívül hagyott ipari technológia, mely szépen csendben, de szintén több mint egy évszázada játszik döntő szerepet a gépekben. A csapágyak csökkentik a súrlódást és lehetővé teszik a két felület közötti zökkenőmentes mozgást, számtalan gép evolúciójának alappillérei voltak. A kezdetleges csapágyakat különböző mechanikai rendszerekben alkalmazták, ilyen például a fa vagy fém siklócsapágyak használata a korai gőzgépekben. Ezek bár egyszerű kialakításúak voltak, már akkor jelentősen csökkentették a forgó alkatrészek közötti súrlódást és kopást, hozzájárulva a korabeli gépek hatékonyságához és megbízhatóságához.

A csapágyak napjainkra kifinomult alkatrészekké fejlődtek, amelyek a legkülönbözőbb iparágakban találnak alkalmazást. A gyártásban a precíziós golyóscsapágyak mindenütt jelen vannak az elektromos motoroktól kezdve a szállítórendszerekig, biztosítva a sima forgást. Az autóipar, amely az elmúlt évszázadban óriási fejlődésen ment keresztül, nagy teljesítményű görgős csapágyakra támaszkodik a motorokban és kerékagyakban, de a repülőgépipar is nagymértékben függ a csapágyaktól a repülőgépek meghajtási rendszerei és vezérlőfelületei terén.

Ez a cikk szponzorált tartalom, megrendelő: imex.szerviztechnika.hu

Az auditált mérések szerint havonta átlagosan 12 millió alkalommal kattintják az olvasóink Like Company Kft hírportáljait. A támogatott cikkek egy hónapig címlapon vannak, így a partnereink reklámjait tényleg nagyon sokan látják, ezért hatásosak. Kattintson ide, ha Ön is kipróbálná ezt a népszerű hirdetési formát.