Csaknem hetven évvel ezelőtt, 1950. január 1-jén jött létre Nagy-Budapest, miután a fővároshoz csatoltak 7, addig önálló agglomerációs várost és 16 nagyközséget. Az előterjesztést, amely alapján a főváros a mai határai között létezik, Budapest Főváros Levéltárában őrzik. Kérdés, hogy ennyi idő után mi lehet a jelenlegi agglomeráció sorsa.
A környező településeket az Országgyűlés 1949. december 20-án megszavazott 1949. évi 26. törvénye alapján csatolták Budapesthez. Ekkor lett Budapest része Budafok, Csepel, Kispest, Pesterzsébet, Újpest, Békásmegyer, Cinkota, Soroksár, Rákoscsaba, Rákoskeresztúr vagy Rákospalota.
Duplájára nőtt a főváros
Ezzel a főváros területe ezzel több mint kétszeresére, 207-ről 525 négyzetkilométerre nőtt, „Kis-Budapest” 1 millió 058 ezres népességét pedig 531 ezerrel lakossal gyarapította a „második városegyesítés”.
A levéltárban őrzik Preisich Gábor építész Nagy-Budapest határai című előterjesztését. A becsatolandó településekre és a főváros új határának megállapítására vonatkozólag ezt a javaslatot fogadták el 1949. április 5-én, annyi különbséggel, hogy Preisich Békásmegyerből csak Csillaghegyet kívánta becsatolni.
Önálló városközpontokat akartak
A javaslat elkészítésénél több szempontot vettek figyelembe. Olyan településeket csatoltak Budapesthez, amelyeknél a lakosság összetétele, foglalkoztatottsági aránya, várható népesedése nagyjából azonos volt. Fontos szempont volt, hogy Nagy-Budapesten önálló jellegű, saját kulturális élettel rendelkező sejtek, városegységek alakuljanak ki.
A korabeli elképzelések a sűrűn beépített belvárost a Városliget, a lóversenytér, a Kerepesi temető, a Népliget által alkotott zöld gyűrűvel választották volna el a kertvárosias külső kerületektől, és nem engedték volna nagy lakótelepek – később megvalósult – telepítését a városhatár közelébe.
Nem Rákosiék megalomániája miatt jött létre
„Téves az a napjainkban is újra és újra felmerülő közhiedelem, hogy Nagy-Budapestet Rákosiék megalomániája miatt hozták létre olyan területek becsatolásával, amelyek arra még nem voltak érettek.
Preisich Gábor javaslatát két nagy szakmai munka alapozta meg. Nagy-Budapest kialakítására már az 1940-es évek elején készültek tervek a Magyary Zoltán által vezetett Magyar Közigazgatás-tudományi Intézetben, valamint ezeket az elképzeléseket tartalmazta Nagy-Budapest 1948-ra elkészült, de Rákosiék által akkor elvetett általános rendezési terve is.
A probléma nem a városhatár kiterjesztése volt, hanem a belső kerületeket és a becsatolt településeket teljesen uniformizáltan kezelő igazgatási konstrukció és a pártállam által irányított utasításos tervgazdaság intézményi környezete” – áll a közleményben.
Az akkori agglomerációt Budapesthez csatolták
A jelenlegi Budapest tehát már 70 éves, tulajdonképpen az akkori agglomerációs településeket csatolták a városhoz. Három emberöltő alatt sok minden történt Budapesten és környékén. Az ország lakosságának már több mint az egyharmada a fővárosban és környezetében él, az ország GDP-jének a legnagyobb része is ezen a területen termelődik meg.
Az agglomeráció egyre inkább egységes városként kezd működni, közlekedésszervezés szempontjából elkerülhetetlen, hogy valóban egységes egészként tekintsenek rá. Ennek kapcsán az agglomerációban élő csaknem 1 millió ember számára meglepően előremutató gondolatokat osztott meg a nyilvánossággal Karácsony Gergely főpolgármester.
Ahogy azt megírtuk itt a BudaPestkörnyéke.hu agglomerációs hírportálon, decemberben egy Budaörsön megrendezett agglomerációs közlekedésfejlesztéssel foglalkozó konferencián azt mondta: „Mi úgy nézzük, hogy a város és az agglomeráció egy egységes közeg. A BKK helyett egy az agglomerációt is magába foglaló regionális közlekedési céget kellene létrehozni. Ezt az állam, az önkormányzatok és persze a fővárosi önkormányzat részvételével jöhetne létre, így Budapest és a teljes agglomeráció közlekedésszervezését új alapokra tudnánk helyezni. Rajtunk ez biztos nem fog múlni, hiszen már most is megvannak azok a forgalomszervezési kapacitások, amelyeket egységes rendszerbe lehet szervezni – fogalmazott a főpolgármester.
Az agglomeráción múlik Budapest erősödése
A 70 éves Nagy-Budapestet tehát nem növeszteni akarják, hanem egységes közlekedési rendszert szeretnének, hiszen Budapest attól tud jól működni, hogy sokan az agglomerációból járnak a városba dolgozni. Az urbanizációs szakértők véleménye szerint ha az agglomerációs közlekedés fejlettebb lenne, az nagyban hozzájárulna Budapest további gazdasági erősödéséhez.
MTI/BPK – Kiemelt kép: Budapest közigazgatási területe – Forrás: GoogleMaps
