November 17. a magyar főváros ünnepnapja. Pontosan 149 éve, 1873-ban, ezen a napon jött létre Budapest a 200 ezer lakosú Pest, az 54 ezer lelket számláló Buda és az akkor Pest megyéhez tartozó, 16 ezer lakosú Ó-Buda mezőváros, valamint a Margitsziget egyesülésével. Budapest pedig ezzel elindult a világvárossá fejlődés útján.
Széchenyi az ötletgazda
A két város egyesítése a reformkorban, az 1830-as években merült fel elsőként. Az ötlet Széchenyi Istvánhoz kapcsolódik, aki a Lánchíd megépítésébe is nem titkoltan azzal a szándékkal vágott bele, hogy egyesüljön a Duna bal és jobb partján, egymással szemben elhelyezkedő két város. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Mi legyen a neve?
Széchenyi a legendák szerint nem kedvelte a Pest nevet, ugyanis egyes források szerint a pest szó németül azt jelentette, hogy dögmirigy, ami a pestis régi elnevezése volt. A politikus emiatt különféle ötletekkel állt el. Így került be a köztudatba például az Etelvár, a Bájkert és Dunagyöngye.
A Honderű volt a favorit
Ha Széchenyi hozhatta volna meg a végső döntést, minden bizonnyal a Honderű mellett tette volna le a voksát. A franciául jól beszélő Eötvös József azonban kiábrándította a „hídembert”: ugyanis elmondta, hogy a Honte des rues kifejezés azt jelenti, hogy az utcák szégyene.
Pest-Buda vagy Buda-Pest?
Egy darabig a Pest-Buda elnevezés tartotta magát, de kiderült, hogy a Pest név a budai, míg a Buda név a pesti oldalra lenne nyomtatva a térképeken, ami megtévesztő lett volna. Emiatt végül nem a lakosságszám szerinti sorrend határozta meg a település nevét. Így lett Pest-Budából Buda-Pest.
A működési elvek
A három város képviselőiből választott, 34 tagú bizottság kidolgozta a kerületek beosztását és kialakította a választókerületeket. Meghatározták a városi jelképeket és a tanácsi választások módját is. A közgyűlésnek 400 tagja lett, a főpolgármestert pedig a király által jelölt három személy közül választották meg.
Díszközgyűlés és ünnepnap
A város újonnan megválasztott képviselőinek első ülése 1873. október 25-én, a Vigadóban volt. Az egy évig tartó egyesítési folyamat 1873. november 17-én, díszközgyűléssel ért véget. Itt igazán lényeges esemény nem történt, mégis ezt a napot vették jegyzőkönyvbe az egyesítés napjaként. Egy 1991-es döntés értelmében pedig ez a nap a főváros ünnepnapja.
Modern nagyváros kialakítása
A magyar kormány még az egyesítés előtt terveket készített egy modern nagyváros kialakítására. az elképzelések között szerepelt a Duna-part rendezése, hidak, utak és kikötők építése. 24 millió forintos állami kölcsönnel Állami Pénzalapot hoztak létre, illetve megalakították a Fővárosi Közmunkák Tanácsát.
Növekvő számok
Az ipar és a kereskedelem egyaránt fejlődési pályára állt, egyre többen költöztek a városba a jobb megélhetés reményében. A főváros lakossága 1890-re 492 ezerre nőtt. Érdekes adat, hogy amíg 1870-ben Pest-Buda még a 17. volt az európai nagyvárosok sorrendjében, 1900-ban Budapest már az előkelő nyolcadik pozícióba lépett elő.
Emlék a Margitszigeten
A Margitsziget déli részének egyik ismert alkotása a Centenáriumi emlékmű. A zenélő szökőkút előtti területen egy csaknem négy és fél méter magas, belül nyitott, csavart bronz emlékművet helyeztek el 1972-ben. Kiss István alkotását Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 100. évfordulója alkalmából emelték. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Kiemelt kép: a Centenáriumi Emlékmű a Margitszigeten. Fotó: Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége
