Itt a BudaPestkörnyéke.hu agglomerációs hírportálon gyakran foglalkozunk közlekedésfejlesztési témákkal. Sok kiváló ötlet van forgalomban azzal kapcsolatban, hogyan lehetne jobb az agglomeráció közlekedése. Az alábbiakban Pótor József blogjából idézünk. Ő a budai oldal problémájára talált megoldást.
A szerző nemrég költözött a Zsámbéki-medence egyik településére és naponta találkozik a Budakeszin beálló autósorral, ezért erre a területre koncentrál az írásában.
„Mi a közlekedési probléma forrása nálunk a Zsámbéki-medencében? A rendszerváltás után Budapest lakossága csökkenni kezdett, nagyjából 300 000 fővel csökkent, miközben az elővárosok lakossága ennyivel nőtt. Ma 800 000 ember lakik ezekben az elővárosokban. A becslések szerint nagyjából 300 000 autó érkezik naponta Budapestre, amelyben az ingázók utaznak.” – írja a Vezetők esznek utolsónak című blog szerzője.
A szerző arról is ír, hogy Budapest közlekedési hálózata a budai agglomeráció rovására aszimmetrikusan fejlődött, ezért a Zsámbéki medence irányából csak három útvonalon lehet bejutni a fővárosba, ezért vannak mérhetetlen dugók.
„Jogos lenne a kérdés, hogy miért nem választják az emberek a tömegközlekedést az autók helyett. Akkor váltunk, ha a tömegközlekedés gyorsabb, olcsóbb vagy kényelmesebb az autónál, esetleg mindhárom szempont megvalósul. A környezettudatos gondolkodás mindhárom esetben enged némi toleranciát. Ugyanakkor buszsávok hiányában a busz ugyanúgy a dugóban araszol tömött járművekkel és mivel itt a BKK bérlet mellett Volán bérletet is kell vásárolni, mégcsak nem is jelent nagy megtakarítást. Autó nélkül az agglomeráció élhetetlen.” – írja, majd így folytatja:
Mi lenne a valódi megoldás?
„Csak a kötöttpályás közlekedés képes ekkora utaslétszámot megfelelő gyorsasággal és biztonsággal kiszolgálni. Valamilyen HÉV szerű vonalat kell kiépíteni Budakesziig, ha lehetséges Budaörsön keresztül. Ehhez kapcsolódóan dugózónán kívül pedig megfelelő számú P+R parkolót. Bár léteznek tervek a fogaskerekű meghosszabítására és az M2 Budakeszii ágáról is hallottam már valószínűleg csak két reális, megfizethető megoldás létezik.
S-bahn
A Budapest-Győr vasútvonalnak már most is létezik egy használaton kívüli ipari szárnyvonala, amelyik a Budaörsi gyártelepéig tart. Ennek a vonalára kellene építeni egy „HÉV” vonalat. A leggazdaságosabb az lenne, ha Budaörsöt is be lehetne kapcsolni a vonalba, hiszen így nemcsak a 37 000 lakosú medencét szolgálná ki, de még egy 29 000 fős települést is. 65 000 főre már érdemes HÉV vonalat üzemeltetni. (Összehasonlításul Szentendre, Pomáz, Budakalász, Csobánka és Leányfalu lakossága 61 559 fő.) Ennek leghatékonyabb formája a Vitézy Dávid által felvetett S-bahn terv lenne. Vagyis a jelenlegi Budapesten belüli vasúthálózatra több kisebb állomást építeni, összekötni alagúttal Délit és a Nyugatit, így vonva be Budapest tömegközlekedésbe a vasutat.
A 4-es metro meghosszabbítása
Az M4 a jelenlegi formájában egy félkarú óriás, ezt mindenki tudja, de már a neve is szitokszó lett a politikusok körében. A térség tömegközlekedésének másik megoldása pedig épp ez lenne. Képzeljük el, hogy a jelenlegi vonal gazdagrét bekapcsolásával felszíni vonalként folytatódna Budaőrsön keresztül Budakesziig. Gyorsan kiszámolható, hogy így 40 perc alatt el lehetne jutni Budakesziről Budapest belvárosába.
P+R
A Budakeszi-Budaörs vonalon kívül valószínűleg továbbra is autóval oldanák meg az emberek a közlekedést. Viszont a tömegközlekedésre való váltáskor megfelelő mennyiségű, minőségű és elhelyezkedésű parkolóhelyet kell biztostani. Budakeszin a Telki út környékén lévő „S-bahn/Metró állomás mellé, illetve a Pátyi út mellé összesen 10-15 ezer férőhelyes, valamint Budaörs nyugati határába még egy ekkora P+R parkolót kellene építeni.
Egységes jegyrendszer
Hogy az anyagi motivációt is megteremtsük egységesíteni kell az agglomeráció jegyrendszerét Budapestével. Egy jeggyel vagy bérlettel lehessen közlekedni a teljes szakaszon.”
Melyik politikus programjában található meg ez a terv?
„Röviden, senkiében” – írja a blog szerzője. „A politikát szavazatokra játszák. Az agglomerációs települések hatásköre és anyagi lehetősége ehhez kevés, ez jól tudják. Ezért nem is ígérnek nagyjából semmit. A felelőtlen ígérgetések kora talán már lejárt. Budapesten az agglomeráció semmit sem számít, hiszen nem ott szavaznak a lakosai. A 300 000 elővárosbeli autóra pedig nincs ráírva, hogy honnan jött, így nehezen azonosítható be a probléma egy átlagpolgárnak.” – írja Pótor József.
A blog szerzője tehát felvázolta a problémát, megoldásokat is javasol és kimondja az agglomerációban élők legnagyobb problémáját: senki sincs, akire számíthatnának, az agglomerációnak ugyanis nincs gazdája, nem Nagy-Londonhoz hasonlóan működik Nagy-Budapest.
Az agglomerációs közlekedésfejlesztés fontos téma, a későbbiekben is megjelentetünk ezzel értelmesen foglalkozó blogbejegyzéseket, cikkeket.
Kiemelt kép: Illusztráció, elképzelt vasútállomás Budakeszin, a Tesco környékén – Forrás: BPK kreatív csapat
