A Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatója, Vitézy Dávid arról beszélt, hogy érdemes elgondolkodni majd a János-hegy átfúrásán. Egy vasúti alagúttal, a főváros kötöttpályás közlekedési rendszerébe Budakeszi és a Zsámbéki-medence közlekedése is bekapcsolható lenne. A szakember szerint a Karácsony Gergely vezette Városháza óriási lehetőséget hagyott ki a pandémia alatt, mert a minimális autóforgalom idején kellett volna megkezdeni a Blaha, a rakpart és a Lánchíd felújítását. Cikkünk megjelenését követően levelet kaptunk a Budapesti Fejlesztési Központtól.

Vasúti alagút a János-hegy alatt

Budakeszi és a Zsámbéki-medence térsége, a legnagyobb olyan agglomerációs terület, ahol semmilyen kötöttpályás közlekedés nem érhető el. Ez történelmi és domborzati okok miatt alakult így. Az onnét érkező forgalom most a Budakeszi úton zúdul fővárosba. Vitézy Dávid szerint érdemes elgondolkodni azon, hogy a János-hegy átfúrásával, alagúton keresztül bekapcsolható lenne ez a térség is a város kötöttpályás közlekedési rendszerébe. Előbb azonban a meglévő budapesti infrastruktúra fejlesztése a cél, ezt követően lehet majd ezen gondolkodni, tehát ez nagyon hosszútávú projekt lehetne – mondta az InfoRádióban Vitézy Dávid. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Helyreigazítás:

Cikkünk megjelenését követően az alábbi helyreigazítás kérését kaptuk a BFK-tól: „Az olvasókat az Önök mondatai abba az irányba terelhetik, hogy a BFK vezérigazgatója úgy véli, hogy a kormány rövidtávú tervei közt szerepel egy ilyen alagút megvalósítása. Az alagút-kérdés nincs napirenden, rövid távon a buszok menetidejéről volt szó.”

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol!

Szakaszos buszsávok

Mint fogalmazott, rövid távon a Budakeszi út szakaszos buszsávjainak a megépítése jelenthet megoldást. Azért támogatja Vitézy a szakaszos buszsávok építését, mert a forgalom a közlekedési lámpáknál torlódik, az erdőben ritkán, ezért ott nem vágatna ki fákat azért, hogy legyen buszsáv.

Jobb lesz az autósoknak is

Szerinte az autósoknak is jobb lesz, mert a buszsávokat útszélesítéssel alakítják majd ki, ha gyorsabbak lesznek a buszok többen használják, vagyis kevesebb autó lesz az utakon, csökkenhetnek a dugók. Ez a munka már folyamatban van a környéken élőket várhatóan augusztusban fogják megkérdezni a tervekről – mondta.

Két új alagút szerepel a jelenlegi stratégiában

Vitézy Dávid arról is beszélt, hogy a budapesti vasúti stratégiában két alagút építése szerepel Budapest alatt. Az egyik a szentendrei HÉV és a ráckevei HÉV összekapcsolása, ami az 5-ös metrót jelentené, a másik pedig egy olyan vasúti alagút, amely összekötné a Kelenföld-Déli vasútvonalat a Nyugati pályaudvarral, így a vonatok fennakadás nélkül tudnának áthaladni Budapesten, ezzel jobb lenne a járatsűrűség és stabilabb a menetrend.

Ziccert hagyott ki a Városháza

Vitézy Dávid kritikával illette a Városházát. Szerinte ki kellett volna használni a járvány időszakát Budapesten arra, hogy a nagy felújítások jelentős részét elkezdjék. Mint fogalmazott: részben méltányolhatóan, de azért mégis csak jelentős időt elpazarolva új tendereket írtak ki, akkor, amikor a járvány miatt eltűnt a város autóforgalma, és sok nagyberuházás okozta közlekedési fennakadás elkezdhető lett volna.

A járvány hatása

A közlekedési szakember azt is elmondta, hogy a koronavírus miatt a mai napig nem találtak vissza az utasok a közösségi közlekedéshez, holott a tömegközlekedési eszközökön biztonságban vannak. Vitézy Dávid szerint a 3-as metró, a Lánchíd, a rakpart és a Blaha felújítása így egyszerre akkora terhelést okoz Budapestnek, amire korábban ritkán volt példa, talán 10 éve, amikor a Margithíd felújítása miatt lezárták azt – tette hozzá.

Miért kell százmilliárdokat eltapsolni?

Vitézy Dávid azt is elmondta, hogy a HÉV-fejlesztések kapcsán gyakran kérdezik tőle, hogy miért kell sok százmilliót elkölteni közlekedésfejlesztésre, hiszen most is működik a város. Erre neki az a válasza, hogy az emberek alkalmazkodók. Lezárások idején átalakítják a közlekedési szokásaikat, ennek sokszor nemzetgazdasági kár az eredménye. Nem tudnak annyi munkát elvégezni, nem tudnak annyit vásárolni, vagyis a végén a város és az ország gazdasági teljesítményén látszik meg a rossz közlekedés.

Hozzáférhetőségi térkép

A fejlesztési központ igazgatója azt is elmondta, hogy az emberek hozzáférhetőségi térképe nagyjából egy 30-40 perc alatt elérhető terület. Az emberek a szolgáltatásokért, iskoláért, bevásárlásért, egészségügyi intézményekért nem akarnak ennél többet közlekedni. Ha egy városban sok a lezárás, akkor a hozzáférhetőségi térképek leszűkülnek. Ennek például egy belvárosi szolgáltatást nyújtó cég könnyen a károsultja lehet, hiszen nem hozzá járnak majd az emberek, csökken a forgalma, kevesebb adót fog fizetni, esetleg tönkremegy. A közlekedési rendszerek megtervezése ezért roppant fontos és felelőségteljes munka.A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

A teljes interjú itt érhető el, 24 perc körül beszél a János-hegyi alagútról

Kiemelt kép: Vitézy Dávid, háttérben a János-hegyi Erzsébet-kilátó – BPK-montázs