Több lakóparkot is elárasztott a víz a két napja szakadó eső miatt a Csepel-szigeten, az ottlakók tehetetlenek.

Nem tudnak mit kezdeni az esővel

Szigetszentmárton újépítésű része egy alacsonyabb fekvésű területen épült meg. Itt az utcákban és a kertekben is 30-40 centi magasan áll a sáros víz már napok óta. A lakók szerint rendszeresen elárasztja a belvíz az utcát, amikor huzamosabban esik az eső. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Rengeteg pénz lenne

A polgármester szerint a problémákat a rossz vízelvezetés okozza, amire a falu előző vezetése nem fordított kellő figyelmet. Egy ilyen új rendszer kiépítése viszont nagyjából annyiba kerül, mint a település éves költségvetése, így egy csapadékgyűjtő rendszer kialakítására most nincs pénz. Az elárasztott utcákat az önkéntes tűzoltóság próbálja meg járhatóvá tenni szivattyúzással.

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol!

A kivitelező lehet a hibás

Szigetszentmilóson is több centiméter magasan áll a víz. A helyiek úgy tudják, hogy korábban a kivitelezők nem építették ki rendesen a vízelvezetést. Az RTL kereste az érintett vállalkozót, de ő nem nyilatkozott. Az illető a hatóságokkal és az önkormányzattal sem működik együtt.

Jöhet az újabb lakóparképítési hullám

Ahogy írtunk róla, ha valakinek van egy minimum 1500 négyzetméteres telke a város szélén és azt átminősítteti tanya besorolásúvá, akkor lényegében bármit építhet oda. Az eddigi 3 százalékról 30 százalékra emelték a beépíthetőség arányát. Vagyis egy 10 ezer négyzetméteres telken, 3000 négyzetméter már beépíthető, tehát egy 125 lakásos lakópark is könnyen felhúzható úgy, hogy erről az önkormányzatnak nem is kell tudnia. Miért baj ez? 

Nincsenek felkészülve a települések

Az nem túl szerencsés, ha úgy építenek egy településre 125 lakásos lakóparkokat, hogy abba az önkormányzat nem egyezett bele. 125 lakás az minimum 250 ember, de inkább több, hiszen családok költöznek ezekbe az újépítésű ingatlanokba, így plusz 500 emberről és lakásonként 1-2 autóról van szó. Ez jelentősen megterheli a most is problémás agglomerációs infrastruktúrát, az iskolákat, óvodákat, a most sem elegendő bölcsődét, orvosi rendelőket, utakat. Erre nincsenek felkészülve a települések.

Nem akart vacakolni a miniszter

Lázár János építési és közlekedési minisztériuma a jogszabály módosítást úgy nyomta át, hogy társadalmi egyeztetésre sem volt valódi lehetőség, ugyanis a véleményezésre rendelkezésre álló öt nap egy része hétvégére és közigazgatási szünetre esett. A minisztériumban tehát nem nagyon akartak vacakolni az akadékoskodókal, például a Magyar Építészeti Kamarával, vagy a Magyar Önkormányzatok Szövetségével. 

Katasztrófális következmények

A jogszabály-módosítás tehát érvénybe lépett, így nem maradt más, mint a hangos tiltakozás. Legutóbb Szentendre ellenzéki polgármestere, Fülöp Zsolt szólalt meg. A helyi lapban azt állítja, katasztrófális következményei lehet annak, ha a város körüli területeken megindul a lakópark építési hullám. Az új törvény szerint ugyanis a városhatár és a Pilisi Parkerdő területe közti rész beépíthető, itt több ezer új lakást húzhatnak fel.

A fűnyírás is mezőgazdasági tevékenység

Szentendre külterületén összesen 1177 mezőgazdasági besorolású terület van, ezek mindegyikén bármikor megindulhat az építkezés. A polgármester szerint egyre többen érdeklődnek a hivatalban az építési lehetőségekről, többen kérték már a földterületük tanyává minősítését. A törvény előírja ugyan a tanyasi területeken a mezőgazdasági tevékenység végzését, azonban a fűnyírás is annak minősül, vagyis ez nem akadálya a lakóparkok építésének.

Már nincs beleszólása az önkormányzatnak

Érden sem sokkal jobb a helyzet. Csőzik László, Érd szintén ellenzéki polgármestere nemrég arról számolt be, hogy több vállalkozó kereste meg őket azzal, hogy a városszéli telkeken nagyobb házakból álló, úgynevezett ranch-stílusú lakóparkot hoznának létre. Mint fogalmazott: akkor a város nem egyezett bele az ilyen fejlesztésekbe, most viszont már a a településnek nincs beleszólása abba, mit építenek ezek a vállalkozók.

Robbanásszerű növekedés

Budapest környékének a lakossága az elmúlt 10 évben robbanásszerűen nőtt. Érd és Szentendre lakosságszáma is jelentősen gyarapodott, ez pedig óriási problémákat okoz. Nem csak az egyre nagyobb dugók formájában látható, hogy egyre többen költöznek az agglomerációba, hanem a szolgálatarásokon is érezhető. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Kiemelt kép: részlet a riportból