1500 milliárd forintért akarja a kormány visszavásárolni a ferihegyi repülőteret a jelenlegi külföldi működtetőtől, akiknek 2080-ig van szerződésük – állítja a Bloomberg, nemzetközi hírügynökség. Ennyi pénzből nem csak a gyorsvasútat, de talán a metrót is kivihetnék a repülőtérig. Eddig azt mondták nincs pénz, most kiderült van, de másra költik. A reptér visszavásárlása akár jó biznisz is lehet, de legkorábban 50 év múlva térül meg. Te mennyi idős leszel akkor?
1500 milliárd forint
A magyar kormány vezette konzorcium 4 milliárd eurót, vagyis körülbelül 1500 milliárd forintot ajánlott a Budapest Airport irányításáért, írja a Bloomberg. A lap szerint még nincs megegyezés, de ezen az áron valószínűleg el fogják adni a tulajdonosok a repteret, ami még a választások előtt újra állami tulajdonba kerülhet. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Most egy német cég irányít
A repteret jelenleg az AviAlliance nevű német cég irányítja, és ők a többségi tulajdonosok is. Sem ők, sem az Innovációs és Technológiai Minisztérium nem válaszoltak a nemzetközi gazdasági portál kérdéseire. A Bloomberg és a Financial Times korábban azt írta, akár az elmúlt időszak 4-5 milliárd eurónyi állami hitelfelvételének is köze lehet a visszavásárlási tervekhez.
Senki nem szól semmit
Úgy tudni, hogy az ITM melletti, magánszektorbeli cégeket tömörítő konzorciumot az Indotek, Jellinek Dániel milliárdos vállalkozó cége vezetheti, de benne lehet a Mol Nyrt. is. A cégek azonban ez idáig nem kommentálták ezeket az értesüléseket.
16 éves történet
A Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság utódjaként 2002 januárjában lett a Budapest Airport feladata a repülőtér üzemeltetése. Az állam három évvel később írta ki a privatizációs szerződést. A befutó 466 milliárd forintot fizetett a repülőtér üzemeltetési jogaiért. Ez az összeg iparági elemzők szerint világrekord volt az ágazatban. Orbán Viktor egy 2005-ös televíziós vitán azt kérte Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnöktől, hogy „ne adja el a repteret”, mondván, az évről évre szép nyereséget termel – írta 2011-ben az Origo. A cikk megjelenésének évében az Orbán Viktor vezettte kormány a reptérben lévő maradék állami részesedéstől is megvált.
Magas ár
A koncessziós szerződés 2080-ig szól, ha tehát nem történne tulajdonosváltás, a jelenlegi üzemeltetés még évtizedekig elláthatná ezt a feladatot. A Budapest Airport visszavásárlási szándékának hátterében az állhat, hogy Orbán Viktor szuverenitáspolitikájába jól illeszkedik a legnagyobb magyar reptér nemzeti tulajdonba vétele, akár ilyen magas áron is – írja a Telex.
Jó biznisz
A Budapest Airport covid-mentes időszakban nem rossz üzlet. Az utolsó vírusmentes évben, 2019-ben 110,05 milliárd forint nettó árbevétellel zárt, adózott eredménye pedig 29,13 milliárd forint volt. Ha mostantól minden évben így menne a cégnek, akkor az 1400 milliárd forintos vételár majdnem ötven éven belül térülne meg.
Gyorsvasút
De mi a helyzet a régóta ígért ferihegyi repülőtérre vezető gyorsvasúttal, amit évtizedek óta ígérgetnek? Demján Sándor, a TriGranit elnöke pár évvel a Westend bevásárlóközpont 1999-es átadása után már jelezte, hogy ki kellene építeni egy közvetlen gyorsvasúti összeköttetést Ferihegy és a pesti belváros között. Praktikusan természetesen a Nyugati pályaduvart jelölte meg, ami azért lehetett volna előnyös cégének, mert így átvezették volna a légi utasokat a plázán keresztül, ahogy egyébként több külföldi vállalat is szokta tenni hasonló közlekedési csomópontokon épült bevásárlóközpontok esetében.
Ráncfelvarrás
Aztán a kormányok végül addig jutottak, hogy kis ráncfelvarrást végeztek a Ferihegy 1-es terminálnál lévő vasúti megállón, így a pár száz méterre lévő terminált használó fapados légitársaságok utasai közül többen igénybe vették ezt a megállót – írja az Mfor.hu
Elégedetlen utasok
A nagyon pörgő fapados biznisz miatt a közvetlen vasúti kapcsolat továbbra is napirenden maradt, kiegészülve azzal, hogy a 2-es terminálokra is tovább kellene vinni a síneket. Ez az igény még csak tetéződött, amikor bezárták az 1-est, és a fapadosok átköltöztek a 2-es terminálra, ahol a járvány előtti néhány évben rekord magasságba szökött az utasok száma – és az utasok elégedetlensége amiatt, hogy „kőkorszaki” a légikikötő közúti megközelíthetősége.
Most már tényleg
A kormány 2018-ban bejelentette, hogy „mostmár tényleg” nekilátnak az áldatlan állapotok felszámolásának. Aztán 2019-ben Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter 20 milliárd forintban jelölte meg a beruházásra fordítható összeget és akkor azt lehetett hinni, hogy valóban elindul az előkészítés, de ez csak az idén kihirdetett közúti kapcsolatok kiépítésére vonatkozik, a gyorsvasúttal továbbra sincs semmi. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Kiemelt kép: Budapest Airport – Fotó: BudaPestkörnyéke.hu
