1500 milliárd forintért akarja a kormány visszavásárolni a ferihegyi repülőteret a jelenlegi külföldi működtetőtől, akiknek 2080-ig van szerződésük – állítja a Bloomberg, nemzetközi hírügynökség. Ennyi pénzből nem csak a gyorsvasútat, de talán a metrót is kivihetnék a repülőtérig. Eddig azt mondták nincs pénz, most kiderült van, de másra költik. A reptér visszavásárlása akár jó biznisz is lehet, de legkorábban 50 év múlva térül meg. Te mennyi idős leszel akkor?

1500 milliárd forint

A magyar kormány vezette konzorcium 4 milliárd eurót, vagyis körülbelül 1500 milliárd forintot ajánlott a Budapest Airport irányításáért, írja a Bloomberg. A lap szerint még nincs megegyezés, de ezen az áron valószínűleg el fogják adni a tulajdonosok a repteret, ami még a választások előtt újra állami tulajdonba kerülhet. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Most egy német cég irányít

A repteret jelenleg az AviAlliance nevű német cég irányítja, és ők a többségi tulajdonosok is. Sem ők, sem az Innovációs és Technológiai Minisztérium nem válaszoltak a nemzetközi gazdasági portál kérdéseire. A Bloomberg és a Financial Times korábban azt írta, akár az elmúlt időszak 4-5 milliárd eurónyi állami hitelfelvételének is köze lehet a visszavásárlási tervekhez.

Köszönjük a napi 335 ezer érdeklődő olvasónknak, hogy a BudaPestkörnyéke.hu Magyarország TOP legolvasottabb hírportáljai közé került. Részletek itt. Közben a holnapi és mai programajánlónkat ide kattintva éred el!

 

 

Senki nem szól semmit

Úgy tudni, hogy az ITM melletti, magánszektorbeli cégeket tömörítő konzorciumot az Indotek, Jellinek Dániel milliárdos vállalkozó cége vezetheti, de benne lehet a Mol Nyrt. is. A cégek azonban ez idáig nem kommentálták ezeket az értesüléseket.

16 éves történet

A Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság utódjaként 2002 januárjában lett a Budapest Airport feladata a repülőtér üzemeltetése. Az állam három évvel később írta ki a privatizációs szerződést. A befutó 466 milliárd forintot fizetett a repülőtér üzemeltetési jogaiért. Ez az összeg iparági elemzők szerint világrekord volt az ágazatban. Orbán Viktor egy 2005-ös televíziós vitán azt kérte Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnöktől, hogy “ne adja el a repteret”, mondván, az évről évre szép nyereséget termel – írta 2011-ben az Origo. A cikk megjelenésének évében az Orbán Viktor vezettte kormány a reptérben lévő maradék állami részesedéstől is megvált.

Magas ár

A koncessziós szerződés 2080-ig szól, ha tehát nem történne tulajdonosváltás, a jelenlegi üzemeltetés még évtizedekig elláthatná ezt a feladatot. A Budapest Airport visszavásárlási szándékának hátterében az állhat, hogy Orbán Viktor szuverenitáspolitikájába jól illeszkedik a legnagyobb magyar reptér nemzeti tulajdonba vétele, akár ilyen magas áron is – írja a Telex.

Jó biznisz

A Budapest Airport covid-mentes időszakban nem rossz üzlet. Az utolsó vírusmentes évben, 2019-ben 110,05 milliárd forint nettó árbevétellel zárt, adózott eredménye pedig 29,13 milliárd forint volt. Ha mostantól minden évben így menne a cégnek, akkor az 1400 milliárd forintos vételár majdnem ötven éven belül térülne meg.

Gyorsvasút

De mi a helyzet a régóta ígért ferihegyi repülőtérre vezető gyorsvasúttal, amit évtizedek óta ígérgetnek? Demján Sándor, a TriGranit elnöke pár évvel a Westend bevásárlóközpont 1999-es átadása után már jelezte, hogy ki kellene építeni egy közvetlen gyorsvasúti összeköttetést Ferihegy és a pesti belváros között. Praktikusan természetesen a Nyugati pályaduvart jelölte meg, ami azért lehetett volna előnyös cégének, mert így átvezették volna a légi utasokat a plázán keresztül, ahogy egyébként több külföldi vállalat is szokta tenni hasonló közlekedési csomópontokon épült bevásárlóközpontok esetében.

Ráncfelvarrás

Aztán a kormányok végül addig jutottak, hogy kis ráncfelvarrást végeztek a Ferihegy 1-es terminálnál lévő vasúti megállón, így a pár száz méterre lévő terminált használó fapados légitársaságok utasai közül többen igénybe vették ezt a megállót – írja az Mfor.hu

Elégedetlen utasok

A nagyon pörgő fapados biznisz miatt a közvetlen vasúti kapcsolat továbbra is napirenden maradt, kiegészülve azzal, hogy a 2-es terminálokra is tovább kellene vinni a síneket. Ez az igény még csak tetéződött, amikor bezárták az 1-est, és a fapadosok átköltöztek a 2-es terminálra, ahol a járvány előtti néhány évben rekord magasságba szökött az utasok száma – és az utasok elégedetlensége amiatt, hogy “kőkorszaki” a légikikötő közúti megközelíthetősége.

Most már tényleg

A kormány 2018-ban bejelentette, hogy “mostmár tényleg” nekilátnak az áldatlan állapotok felszámolásának. Aztán 2019-ben Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter 20 milliárd forintban jelölte meg a beruházásra fordítható összeget és akkor azt lehetett hinni, hogy valóban elindul az előkészítés, de ez csak az idén kihirdetett közúti kapcsolatok kiépítésére vonatkozik, a gyorsvasúttal továbbra sincs semmi. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Kiemelt kép: Budapest Airport – Fotó: BudaPestkörnyéke.hu