A szervertermek a különböző infrastruktúrák kiemelt prioritású helyiségeinek számítanak. Ezen termek hűtéséhez használt berendezések ugyanis az év minden napján, 0-24 órájában üzemelnek, méghozzá nem is akárhogyan. Életciklusuk alatt ugyanis pontosan a kívánt értéken kell tartaniuk a szerverterem hőmérsékletének és gyakran páratartalmának értékét. Ilyen esetekben a hagyományos komfort hűtési berendezések teljesítménye nem elegendő: ekkor jönnek képbe a francia vállalat berendezései. A Schneider Electric (SE) szerverhűtési megoldásairól Ajtai Zoltán épületgépész mérnököt, a Reynolds Kft. társtulajdonosát kérdeztük.

Milyen méretű szervertermek hűtési igényeihez alkalmasak a SE rendszerei?

A.Z.: Magyarországon a legelterjedtebbek a kis és közepes méretű adatközpontok, míg a nagyobb infrastruktúrák viszonylag ritkábban fordulnak elő. Általánosságban elmondható, hogy mind a kis adatközpontokhoz, a közepes termekhez és a nagy létesítményekhez is a legoptimálisabb Schneider Electric hűtési megoldások hőterhelésük függvényében kerülnek kiválasztásra. Emellett az is lényeges szempont, hogy a helyiségen belül található szervereknek milyen a hőterhelése és önmagukban milyen sűrűséggel bírnak.

A kis- és közepes méretű adatközpontoknál a hűtés klímaszekrényekkel vagy rack-sori hűtőberendezésekkel kivitelezhető. Nagyobb egységteljesítmény igény esetén általában az utóbbi megoldás lesz az ideálisabb. A SE legnagyobb Uniflair LE berendezések – hőviszonyoktól függően – akár a 250kW/egység teljesítményt is képesek elérni. A hozzájuk tartozó ventilátorok ilyenkor már egy álpadló alatt helyezkednek el. De természetesen a Schneider Electric a nagyobb adatközpontokhoz is kínál hatékony megoldásokat. Miután ezek esetében az átlagosnál magasabb a környezeti hőmérséklet, ezért az elvárt hűtési igényt evaporatív technológiával biztosítjuk.

Mit jelent a szabad hűtés, és mik az előnyei?

A.Z.: A szervertermi hűtés kialakításánál a berendezéseken túl mindenképp ki kell emelni a különböző Schneider Electric technológiai megoldásokat is. Az első és talán az egyik legfontosabb ezek közül a szabadhűtés, vagy másnéven free cooling. Az ilyen típusú készülékek használatával kompresszoros munka nélkül biztosítható az év egy részében, környezeti energia közlésével.

Ez azt jelenti, hogy ha a környezet hője kellően alacsony értékre csökken, a szabadhűtés során ezt a hideg levegőt használjuk fel szerverhűtésre. Egy adott hőmérséklet elérése után – az érték méretezés kérdése – pedig teljesen átveszi a kompresszoros hűtés szerepét a free cooling üzem. Vagyis a megoldás hatalmas előnye, hogy a hűtésre szánt energiabefektetés radikálisan lecsökken, így jelentős összegeket lehet megtakarítani.

Ez a cikk szponzorált tartalom. Kattintson ide, ha Ön is kipróbálná ezt a népszerű hirdetési formát. A hivatalos mérések szerint a BudaPestkörnyéke.hu hírportált a forgalmas napokon 340.000 ember olvassa!