Milyen egy átlagember hozzáállása a reklámújságokhoz és mit tehetünk a felesleges szeméttel? Tippek és tanácsok a kevesebb szemét termeléséhez és a már meglévő papír felhasználásához.
Isten látja lelkem, mindent elkövetek azért, hogy kevesebb szemetet termeljek (persze mindig lehet javulni ezen a téren is). Bár a piacon már gyűlölnek, annyiszor utasítottam el a zacskót, illetve lassan a város és az ország különböző városainak összes csomagolásmentes boltját ismerem, mégis vannak helyzetek, amikben nem tudok jót tenni, bármennyire is szeretném.
Az épületünkben lévő postaládákat nézve, rögtön lehet tudni, melyik az én otthonom. Az egyik levelesládán ugyanis nagy narancssárga papíron kérem az arra járókat, hogy ne dobjanak be reklámújságokat, -cédulákat, mivel nem akarok semmit venni és a kéglim sem eladó (sokszor jönnek nyomtatott papírkák, amikben a környéken eladó lakást keresnek). Más kérdés, hogy nem mindenkit érdekel ez a kis kiírás, azonban jelentősen csökkent a való életbeli „spam” azóta, hogy kitettem ezt a táblát.
Emellett a szórólapok osztogatóit is vagy elkerülöm vagy már messziről mutatom kézjellel, hogy nem kérek a portékájukból. Megértem, hogy valamiből élni kell, mégse látom értelmét annak, amit a legtöbb városi csinál; rápillant a papírra, majd az első kukába kidobja.
Jó lenne, ha azzal, hogy nem veszünk el ilyen újságokat, röplapokat, csökkenthetnénk a nyomtatásukat, de sajnos kétlem, hogy ezzel célt érünk. Dél-Koreai tartózkodásaim során is láttam, hogy ha nem sikerül kiosztani egy adott szórólapot a járókelőknek, egyszerűen ledobják a földre, hisz a legtöbb ember lefele bámulva jár az utcán és így is eljut hozzájuk az információ vagy a reklám. A szórólapokból élő ember pedig nem fogja azt mondani a munkáltatójának, hogy ne nyomtasson ennyit, hisz nem kell…
A jelen…vagy a jövő?
Azt gondolnánk, 2020-ra már idejétmúltnak számít a papír alapú reklám. Nem csak hatékonyabb az interneten hirdetni, de jövedelmezőbb is: minden egyes dollár, amit egy Google hirdetésre költünk, két dollár hasznot hoz egy 2018-as statisztika szerint. A vásárlók 86%-a a telefonján néz utána további információknak, áraknak, miközben a boltban tartózkodik. És akkor még a közösségi médián való hirdetésről nem is beszéltünk! Az online vásárlók több mint harmada innen szerez ihletet egy-egy vásárlás előtt. Mivel az interneten töltött időnk 33%-ában ilyen platformokon tartózkodunk, csak idő kérdése volt, mikor lepik el szponzorált tartalmak például a Facebook-ot. Ezek – vagy a Youtube-os reklámok – idegesítők lehetnek, de egyrészt lehet ellenük tenni (reklámblokkolók alkalmazásával), másrészt nem szennyezik a környezetet.
De akkor mit tehetünk?
- Továbbra is azt gondolom, minél kevesebbet kérünk a szórólapokból, minél többször említjük meg, hogy nem szeretnénk több szemetet gyártani és erre kérnénk az adott céget is, annál jobb. Ha van időnk rá, egy-egy ilyen témájú e-mail írása a szolgáltató felé is fontos lehet, hisz minél többen emelik fel hangjukat egy adott probléma ellen, annál nagyobb az esélye, hogy változást tudunk elérni. Ha többet vásárolunk az interneten, mint élőben, ezzel is csak azt mutatjuk, hogy nagyobb a kereslet egy-egy cég online jelenléte iránt, mint a régi papír alapú reklámok iránt.
- Ha már megkaptuk az adott papíranyagot, próbáljuk meg felhasználni. Csomagolóanyagként (költözéskor törékeny edényeken, ételes doboz csomagolására, szemeteskuka aljába) megállja a helyét, de – ahogy a régi időkben – ablaktisztításra is alkalmas.
- Bármit ki lehet bélelni vele. Ha összegyűrjük az újságokat, kevésbé lesz törékeny, akármit akarunk feladni, szállítani.
- Szeretnénk tenni valamit a sok felesleges reklámújság ellen, de továbbra is érdekelnek az akciók? Akkor keressük fel az ujsagomat.hu oldalt, ahol továbbra is értesülhetünk a legújabb kedvezményekről, de nem kell érte felesleges szemetet termelnünk.
- Ha tömegközlekedési eszközökön szívesen olvasunk és mindig lapul egy könyv a táskánkban, érdemes azokat is bevonni valamilyen reklámanyaggal, így nem fog sérülni a borító.
Ez a cikk szponzorált tartalom. Ha Ön is szeretne ilyent az agglomeráció legolvasottabb hírportálján, amelyet a forgalmas napokon már 110 ezren olvasnak akkor kattintson ide!
