Nem lesz része a kormány által meghirdetett Nemzeti Energiastratégiai programnak 1,4 millió vidéki, úgynevezett Kádár-kocka családi- és társasház energiahatékonysági felújítása.

2010 óta ott szerepelt a kormány programjában a közel másfélmillió vidéki családi ház energiakorszerűsítése, amely most kikerült az új Nemzeti Energiastratégiából – ennek okára Tóth Bertalan, az MSZP elnöke és országgyűlési képviselője kérdezett rá. Kérdésére Aradszki András, az Innovációs- és Technológiai Minisztérium energiaügyi államtitkára válaszolt, ebből egy részletet idézünk Tóth bejegyzéséből:

„Mégsem lesz része a kormány által meghirdetett Nemzeti Energiastratégiai programnak 1,4 millió vidéki családi- és társasház energiahatékonysági felújítása. Ez derült abból a nyilatkozatból, amelyet Tóth Bertalannak, az MSZP elnökének és országgyűlési képviselőjének írásbeli kérdésére adott Aradszki András, az Innovációs- és Technológiai Minisztérium energiaügyi államtitkára adott.”

Aradszki azt hangsúlyozta, a stratégia legújabb verziójából azért került ki az egyébként 2010 óta ott szereplő, közel másfélmillió- főként vidéki – családi ház energiakorszerűsítésére kidolgozott program támogatása, mert „vannak olyan vidéki lakóházak ma is, még ha ‘Kádár-kockáknak’ is nevezzük, amelynek a felújítása többe kerülne, mint a lakóépületnek a teljes értéke. Nyilvánvalóan ezeket a felújításokat nem minden esetben célszerű végrehajtani, még akkor sem, ha energetikai szempontból esetleg kifizetődő lenne, de összességében talán nem célszerű.”

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol! A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!

Mindezzel Tóth szerint ha vidéken élsz és nincs pénzed szigetelésre és felújításra, akkor fizesd csak a magasabb fűtésszámlát, és szennyezd bátran a levegőt!”

Tóth szerint ugyanis Magyarországon jelenleg a legnagyobb energiafelhasználó a magyar lakosság, ráadásul felidézte azt is, a vidéken, jellemzően az 1970-es, 1980-as években felépült formaházak lakói főleg idős, nyugdíjas emberek, akiknek jövedelméből jellemzően nem telik arra, hogy saját erőből gazdaságos fűtési rendszert és megfelelő szigetelést telepítsenek.

Azt is fontosnak tartotta az ellenzéki pártelnök az ügy kapcsán kiemelni, hogy a magyar lakosság döntő többsége korszerűsítené, és energiahatékonnyá tenné fűtési rendszerét, ha erre megfelelő kormányzati, állami segítséget is kapna.

Noha 2017 eleje óta, a Magyar Fejlesztési Bank kezelésében már lehetett pályázni olyan uniós forrásokra magán- és társasházak részére, amelyeknek 500 000 forint és 10 millió forint közötti támogatási összeghatára a 0 károsanyag-kibocsátást célozta meg, az így igényelhető támogatás feltételei rendkívül szigorúak maradtak.

Például friss nullás NAV-igazolás, közüzemi tartozásmentesség és energetikai tanúsítvány, hitelmulasztás hiánya, elmúlt egy évi névre szóló fűtési számla, megfelelően magas havi nettó jövedelem kell ahhoz, hogy a napelemek, napkollektorok, hőszivattyúk és új szigetelési munkák költségét a pályázó megkaphassa – írja a Greenfo.hu

Kiemelt kép: ilusztráció