Az Elegem van a MÁV-ból Facbook-csoportot lázba hozta egy nemrég született bírósági ítélet, amely kimondta, hogy a bliccelés nem bűncselekmény. A hír felerősítette azokat a hangokat, amelyek szerint a MÁV-ot nemfizetéssel kellene lépéskényszerbe hozni, hogy javítsák a szolgáltatás minőségét.

Az utasok Az Elegem van a MÁV-ból Facebook-csoportban az utasok arra biztatják egymást, hogy ne fizessenek  azokon a járatokon, amelyen folyton késnek a vonatok, mint például a budapesti elővárosi közlekedésben.

„A tüntetés édes kevés, drasztikus megoldás kellene, mondjuk hogy nem vesszük meg a jegyet/bérletet. Ha csak egy ember csinálja, megbüntetik, haszna nincs. De ha a tömeg lázadna? Ha például 40 százalék merné meglépni, hogy nem vesz jegyet/bérletet? Talán az már tényleges jelzés lenne…” –ilyen és ehhez hasonló bejegyzések tömkelege olvasható a közösségi médiában.

A 24.hu utánajárt,  mit kockáztatnának a nemfizetők és be lehetne-e dönteni az állami vasúttársaságot ilyesfajta polgári engedetlenségi kezdeményezéssel.

A bliccelés soha nem volt bűncselekmény

A lavinát az indította el, hogy a Nagykátai Járásbíróság év elején hozott egy döntést, amelyben folytatólagos csalásban bűnösnek mondott ki egy évek óta, rendszeresen bliccelő férfit. Aztán olyan történt, ami elég ritkán fordul elő, a Pest Megyei Főügyészség indítványozta a vádlott felmentését – tudta meg a 24.hu a  Budapest Környéki Törvényszék sajtószóvivőjétől, Kenese Attilától. Másodfokon pedig a bíróság felülbírálta az elsőfokú ítéletet, kimondva, hogy a bliccelés nem bűncselekmény.

A levezetés szerint a bliccelő a személyszállítási üzletág szabályzatát szegte meg, nem követett el csalást. Amit tett, az polgári jogi és nem büntető jogi kategória – nem szabálysértés, nem bűncselekmény, ezért börtönbüntetés sem szabható ki miatta. Az ítélet jogerős. A MÁV ettől függetlenül polgári jogi úton érvényesítheti a meg nem fizetett díjakra és pótdíjakra vonatkozó követeléseit.

Kenese Attila azt is mondta, a bliccelés sohasem volt bűncselekmény, nem volt ilyen büntetőjogi kategória. És eddig az sem fordult elő, hogy vonaljegy hiánya miatt bárki is büntető bíróság elé került volna. Valószínűleg a mennyiség, a 760 bliccelés miatt lett a konkrét esetből bírósági ügy. Hozzátette, vannak azért olyan utazási kihágások is, amelyek bűncselekménynek számíthatnak, ilyen például a bérlethamisítás, ami hamis magánokirat felhasználásának vétsége.

A bírói gyakorlat szerint egyébként a szolgáltatás ellenértéke kárként akkor jelenhet meg, ha egyedi szolgáltatásról van szó. Például ha a taxi-, vagy szállodai megrendelésnél, gépjárműbérlésnél valaki megtévesztően viselkedik, nem fizeti ki a díjat, eltulajdonítja a bérelt autót, vagy csak tovább használja sajátjaként, ez lehet akár csalás, jármű önkényes elvétele vagy más bűncselekmény is.

Ám ha többen veszik igénybe az adott szolgáltatást, mint a vasúti, vagy buszos utazásnál, ha nem az adott személy miatt történik meg a szolgáltatás, akkor nem lehet megtévesztő csalásról beszélni. Márpedig a vonat vagy a busz akkor is elindul, ha valaki nem vesz jegyet. A másodfokú bíróság szerint valaholott van a választóvonal bűncselekmény és nem bűncselekmény között, hogy egyedi, vagy tömeges szolgáltatásról van-e szó.

A MÁV mindent be fog vetni a behajtáshoz

Miután a másodfokú bíróság ítélete napvilágot látott, a MÁV gyorsan közleményt adott ki, hangoztatva, hogy ha nem is bűncselekmény a bliccelés, attól még polgári úton minden eszközzel be fogják hajtani a tartozásokat.

Kiemelt kép: illusztráció