Egyre többen laknak Budapest közvetlen környékén, az ország többi része viszont folyamatosan ürül – állapítható meg a települési szintű lakossági adatokból. Az ezredforduló óta a demográfiai és a migrációs folyamatok nagy átrendeződést mutatnak.
A Belügyminisztérium minden évben kiadja az előző év végi településszintű lakosságszámokat. A Portfolió munkatársai összefésülték a 2011 óta rendelkezésre álló adatokat, és ezek alapján rámutattak az agglomeráció jelentős népességnövekedésére.
Az általános népességfogyás mellett nagyon eltérően alakul az egyes területeken élők száma. Ahogyan az alábbi ábrán látszik, 2011 eleje és 2017 vége között Pest megye lakossága 54 ezer fővel nőtt, ezzel kimagaslóan a legnagyobb nyertese a belső migrációs folyamatoknak.
A legtöbb lakóval gyarapodott három település: Dunakeszi, Szigetszentmiklós és Érd. A dobogóra nem került fel Göd, Veresegyház és Gyömrő, pedig ezeken a településeken is már több mint kétezerrel élnek többen.
Az agglomerációk virágzása
Bár az ország népessége csökken, nem meglepő, hogy a legnagyobb mértékben néhány budapesti kerület mellett a pest megyei agglomerációs települések népessége gyarapodott leginkább. Ez a munkahelyek számának, az intézményhálózatnak, az alapvetően zsúfolt és problémás, az ország vidéki térségeihez képest azonban jónak számító közlekedési infrastruktúrának köszönhető. A fővárosok térsége a világ szinte minden országában népességnövekedést könyvelhetnek el, ebből a trendből Budapest környéke sem marad ki.
Kiemelt kép: Duna-part Dunakeszinél/BudaPestkörnyéke.hu
