Az irány és a helyzetelemzés jó, az intézkedési javaslatok azonban bátrabbak és gyorsabbak is lehetnének – ezt írta a Magyar Közlekedési Klub a főváros javaslatcsomagáról.

Hosszútávú javaslatok

Ahogy írtunk róla, a stratégia célja az, hogy 2030-ig megfelezze, 2050-ig pedig nullára csökkentse a halálos közúti balesetek számát Budapesten. A stratégia nem csak a főváros teendőit határozza meg a következő évekre. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Borzalmas statisztika

Emlékeztetnek, hogy Budapesten 2011 és 2021 között 471 ember veszítette az életét közlekedési balesetben, ez 2013 és 2019 között évente átlagosan 49 halálos áldozatot jelent. 2020-ban és 2021-ben a koronavírus-járvány miatti korlátozások következtében a csökkenő forgalommal párhuzamosan jelentősen csökkent a halálos áldozatok száma is.

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol!

Ezer ember életét mentenék meg

Azonban idén már az év első hat hetében tízen veszítették életüket közlekedési balesetben. Ez azt jelenti, hogy évtizedes távlatban átlagosan hetente meghal valaki a budapesti utakon. A kitűzött célok elérésével azonban 2050-ig közel ezer ember élete menthető meg.

Lecsökkentenék a sebességhatárokat

Ám a Közlekedésbiztonsági Stratégia szerint legalább száz helyszínre kellene kihelyezni kamerákat. Ezek telepítéséhez pedig a rendőrségre is szükség van. Emellett szükséges csökkenteni a sebességhatárokat, ahol csak lehet.

Nem tartják modernnek

A Magyar Közlekedési Klub szerint a dokumentum léte pozitív, azonban az anyagot olvasva a komolysága néhol megkérdőjelezhető. A szavak, jelmondatok szépek, de a konkrét intézkedések egy része 20-30 évvel ezelőtti gondolatiságot tükröz – teszik hozzá.

Nézetbeli különbség

„A Zöld Munkacsoport tagjaiként már tavaly javasoltuk, hogy a városban az alap sebességkorlátozás a 30 km/h legyen, és ez alól legyen kivétel a törzshálózat, ami alapvetően a BKK-járatok által használt utakat jelenti. A közlekedők számára is megjegyezhetőbb, és követhetőbb, mintha random növekednek itt-ott a 30-as zónák” – írják a posztban.

Ne legyen VIP az autó

A klub szerint ráadásul szemléletmódban is különbözik: megmutatja, hogy a városban az autós közlekedés nemhogy nem VIP vendég (ahogy eddig kezelve volt), de – helyfoglalása és veszélyessége miatt – csak akkor megtűrt, ha “jól viselkedik”, azaz nem veszélyezteti a város többi lakóját. Sem szennyezéssel, sem extrém területfoglalással, sem fizikailag, sokszor halált okozó száguldozással.

Főútvonalon van gond

Azt írják, hogy a fő gondot balesetbiztonság szempontjából továbbra sem a kis utcák, hanem a főútvonali hálózat jelenti, az anyag is megállapítja, hogy a balesetek döntő többsége itt történik (a legutóbbi villamosmegállós gázolás sem a kispesti Tulipán utcában volt).

Városellenes utak

„Az olyan városellenes főutak, mint a mai Rákóczi út, vagy épp a sűrűn lakott részeket brutálisan kettévágó három autópálya-bevezető (főleg a Nagykőrösi úti M5 bevezető, ahol anno villamost is megszüntettek) továbbra is magukban hordozzák az autós korzó hamis álomképét, és ezzel áttételesen a közlekedés biztonsága ellen is rengeteget tesznek” – zárják a posztot.

A budapestiek is véleményezhetik

A stratégiát az elmúlt hetekben már civil és szakmai szervezetekkel megkonzultálták, most a nyilvános vita zajlik. Ezt ide kattintva bárki véleményezheti. A folyamat végén a Fővárosi Közgyűlés dönthet a végleges javaslatról. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Kiemelt kép: illusztráció