Heiszler Gabriella szerint nem azért vezetnek be mennyiségi korlátozást, mert a vásárlók túl mohók, csupán azt szeretnék, ha a háztartásoknak is jutna a hatósági áras termékekből.

Hatalmas inflációs szakadék

Az euróövezeti és a magyarországi élelmiszer-infláció között több mint 25 százalékpontos különbség van, ennek legalább a felét az euró árfolyama magyarázza. A nyáron nőtt a népegészségügyi termékadó, ez fejelte meg a különadók és az árstop miatti veszteségeket – mondta el a HVG-nek a Spar magyarországi ügyvezetője.  A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Bújtatott adóemelés okozott áremelkedést

Heiszler Gabriella emlékeztetett, ezt az adót a magas cukor-, illetve sótartalmú termékek fogyasztásának visszaszorítására találták ki, de mára kiderült, hogy az édesítőszerek és a tésztafélék is egészségtelenek – legalábbis adózási szempontból. Ez a bújtatott adóemelés nagyon sok szárazáru árát felvitte – tette hozzá.

HOPPÁ! A forgalmas napokon már 300 ezren olvastok minket! Ezzel Magyarország Top 15 hírportálja közé került a BudaPestkörnyéke.hu! Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint az Origo, Index, Telex, Hvg, Blikk, 24.hu vagy az RTL KLUB és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most Te is minket olvasol! Részletek itt.

Nem biztos a nyereség

Jelezte, nem biztos idén vagy jövőre sikerült nyereségesen működtetni a céget. Az áremeléseknek a piaci verseny korlátot szab, főleg az őszi hónapoktól, amikor érzékelhetően fékeződik a fogyasztás. Az árstopos termékek veszteségeit tehát nem lehet a többi tízezer termék árában elporlasztani.

Bizonyos dolgokból kevesebbet veszünk

Mint mondta, nem az a jellemző, hogy kevesebb a vevő, inkább bizonyos termékek forgalma csökken. Sajnos éppen friss áruból fogy kevesebb, gyümölcsből, zöldségből például két számjegyű a visszaesés. A nem árstopos hústermékek forgalma is zuhan.

Kevésbé fogynak a drágább dolgok

A prémium szegmens visszaesése fáj neki eladóként a legjobban. Nálunk nagyon fontos, hogy legyen márkázott és olcsóbb választék is, ezzel nagyon jól tudtunk játszani. A jó minőségű, magasabb árfekvésű termékek kereslete valamennyi szegmensben visszaesik, legyen szó sonkáról, lisztről, alkoholról, desszertről vagy mosóporról – magyarázta.

A forint árfolyam is meghatározza, mennyiért vásárlunk

Kapott kérést azzal kapcsolatban is, mivel magyarázza azt, hogy azok az alapvető élelmiszerek is hatvan-hetven százalékkal drágultak egy év alatt, amelyekből van hazai termelés. Heiszler Gabriella szerint „egy gazda búzát termel, és eurót kap az exportjáért, miért adná a magyar kenyérgyárnak eurónként négyszáz forintnál olcsóbban?” Ráadásul a magyarországi termékek árszintjét is meghatározza az árfolyam, s helyzetet súlyosabbá teszi az egész Európában elszállt energiaárak.

Más politikai döntés született

Magyarországon az a döntés született, hogy ezt a háztartásoknál kompenzálják, az iparban, ezen belül az élelmiszeriparban és más szektorokban nem. A drágulás mértéke a szerződésektől függ, általánosan legalább háromszoros az áremelés, de van, ahol nyolc-tízszeres. Ez a mi költségeinket is megemeli, de a beszállítókét is. Másutt a kormány kisebb lakossági kompenzációt vállal, és több segítséget nyújt az iparnak, a kereskedelemnek. Nálunk más politikai döntés született, mi ahhoz alkalmazkodunk – tette hozzá.

Nem az ársapka nyomja le az inflációt

A cégvezető jelezte, az ársapka nem fékezi eredményesen az inflációt, mivel torzítja a piacot. „Közismert példa a trappista sajté: ha a támogatott tej iránti nagyobb kereslet miatt kevesebb a tejzsír a piacon, durván megdrágul a sajt és a túró.”

Szétterítik a veszteséget

Megjegyezte, a Spar működési területén más országokban is beavatkoznak az élelmiszerárakba, de nem úgy, hogy a teljes veszteség a kiskereskedelemben csapódik le. Csirkemellet például ma már a fogyasztói ár duplájáért tudunk csak vásárolni. Másutt az árszabályozás a termelési-értékesítési lánc egészére vonatkozik, a termelőtől a nagykereskedőkön át a boltokig. Szétterítik a veszteséget az ágazat szereplői között.

Az állam helyett dolgoznak

Mint mondta, egyes országokban pedig a kereskedők árrését maximálják. Nem teszik veszteségessé az értékesítést, csak azt szabályozzák, hogy bizonyos ideig kevesebb lesz a haszon. Az ársapkánál sokkal célzottabb segítség a rászorulók pénzbeli támogatása vagy az élelmiszer-utalvány, ezekre is vannak példák. Csakhogy erre az államnak munkát és pénzt kellene szánnia, most mindkettőt mi adjuk.

A háztartásokat akarják segíteni a korlátozásokkal

Heiszler Gabriella azt hangozgatta, a mennyiségi korlátozásoknak nem az az oka, hogy a vevők túl mohók lennének, hanem az, hogy csak a kiskereskedelemben van ársapka, másutt nincs. Ezzel a korlátozással szeretnék elérni, hogy a kisebb háztartásoknak is jusson, mivel az kisbüfésnek, kiséttermesnek, üzemi konyhásnak az az érdeke, hogy a Sparban vásároljon. Igazán nagy beszerzési gondjaink a cukorral vannak: mi sem kapunk eleget – tette hozzá.  A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

(Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt.)