Fizessenek többet az 500 millió forintnál drágább ingatlanok tulajdonosai – javasolja az új főpolgármester. Budapesten főleg az 5., a 2. és a 12. kerületben vannak ilyen házak, nagyjából 300 darab. A bevételből szociális bérlakásokat építenének.

Karácsony Gergely a Klubrádiónak adott interjújában beszélt erről az elképzeléséről. Azt mondta, mindezt akkor tudják kivetni, ha a kerületek nem élnek ezzel a lehetőséggel és ahhoz is hozzájárulnak, hogy a főváros bevezesse. A kerületek többségben az ellenzék győzött, így már készítik a jogszabály részleteit – írja a Porfolio.hu.

A tervek szerint az adó az 500 millió forint feletti magántulajdonban lévő lakóingatlanokat érintené, az ebből befolyó bevételeket pedig bérlakásépítésre és felújításra fordítanák. A Portfolio ennek kapcsán utánajárt, hogy jogi szempontból valóban van-e erre lehetősége a főpolgármesternek, és ha igen, az intézkedés a fővárosi lakóingatlanok mekkora részét érintené.

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol!

Egy ügyvéd szerint az önkormányzatok a helyi adókról szóló törvény keretei között állapíthatnak meg adónemeket és az adómértéket. Ezek az önkormányzat által megállapított adók lehetnek helyi adók és települési adók. A helyi adókat szabályozza a rendelet (telekadó, építményadó, ipa, ifa), a települési adókat pedig szabadon választja és veti ki az önkormányzat, de nem vonatkozhat olyan adótárgyra, amire közteher vonatkozik, tehát mivel az épületekre már vonatkozik az építményadó, így az ügyvédi álláspont szerint az épületekre nem vethető ki szabadon települési adó.

A fővárosban az építményadót a kerület vezetheti be, tehát ez nem fővárosi határkör, kivéve, ha az érintett kerületi önkormányzat képviselőtestülete előzetes beleegyezését adta ehhez – tehát kerületi felhatalmazások alapján vezetheti csak be a főváros ezt az adófajtát.

Az építményadó a törvény keretei és a törvényi maximumok figyelembevételével vezethető be, az adó alapja az önkormányzat döntésétől függően az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete, vagy az építmény korrigált forgalmi értéke.

Az adó évi mértékének felső határa az adóalap-megállapításnál 1100 forint négyzetméterenként, vagy az adóalap-megállapításnál a korrigált forgalmi érték 3,6%-a. A fentiek szerint arra van lehetőség, hogy a nagyértékű (előzetes nyilatkozatok szerint 500 millió forint felett) ingatlanokra a törvényi maximumot állapítják meg építményadóként – vagy a kerületek, vagy felhatalmazásuk alapján a főváros.

Mivel a teljes fővárosi lakáspiacnak elenyésző részét teszik ki az 500 millió forint feletti ingatlanok, ezért a lakosság legnagyobb részét nem érintené a bevezetni tervezett adó. A Budapesti Lakáspiaci Riport adatbázisa szerint az új építésű lakások mindössze 0,5 ezreléke, vagyis minden kétezredik lakás kerül csak ennél többe.

Kiemelt kép: Karácsony Gergely főpolgármester – Forrás: MTI Fotó