A Központi Statisztikai Hivatal a napokban közölte, hogy augusztusban átlagosan 4,9%-kal nőttek a fogyasztói árak Magyarországon, de ha alaposabban megnézzük a táblázatokat, akkor az látszik, hogy nagyon sok termék és szolgáltatás ára bőven 10% feletti ütemben drágult éves alapon a nyári hónapokban. Az étolaj csaknem 40%-al, az üzemanyagok, a cigi és a hamburger pedig majdnem 20%-al lett drágább. Mi a helyzet a fizetésekkel? Azok miért nem emelkednek ennyire?
Semmit sem ér az ezres
Egyre bosszantóbb a boltokban látni a hónapról-hónapra egyre csak emelkedő árakat. Amíg egy évvel ezelőtt egy ezressel le lehetett ugrani a sarki kisboltba pár apróságért, ma már az ezer forint szinte semmire sem elég. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Megugró árak
Míg tavaly nyáron még két liter napraforgó-étolajat kaptunk egy ezresért, ma már csak egyet, hiszen 500 forintról 700 forintra ment fel az ára. Hasonló a helyzet a csirkemellel, ami 1400-ról 1600 forintra drágult. A részletes táblázatot a cikkünk alján találod.
Mindent mi fizetünk meg
Mivel az üzemanyagok literenkénti ára majdnem 100 forinttal lett drágább egy év alatt, ez magával húzza a szállítási költségeket, amelyek beépülnek az élelmiszerárakba, hiszen többe kerül a nyersanyagokat bevinni a gyárba, majd onnét a készterméket eljuttatni a boltokba. Ezt mind mi fizetjük meg, de ki jár jól a magas árakkal?
Az állam nagyon jól jár
A drágaság nagy nyertese a magyar állam. Nem csak azért, mert az üzemanyagok literenkénti árának több mint a felét az állam teszi zsebre, de az ÁFA miatt minden egyes vásárláskor egyre többet és többet fizetünk be az államkasszába.
Több adót fizetünk
Amikor a bolti kasszánál fizetünk, az ár 27%-át, tehát a majdnem a harmadát az államnak adjuk. Ha eddig 1000 forintért vásároltunk, akkor 270 forintot keresett az állam. Ha most 2000 forintért kell vásárolnunk, mert elszálltak az árak, akkor máris 540 forintot fizetünk az államkasszába.
Hatalmas plusz adóbevételek
Az állam vagyonát, elvileg a közös vagyonunkat tehát minden egyes vásárláskor gyarapítjuk. Ha a boltban 20 ezer forint értékben megpakoljuk a kosarunkat, akkor az államnak majdnem 5500 forintot fizetünk. Valójában tehát az állam óriási plusz adóbevételekhez jut a drágulással. Ebből akár normális utak, korszerű kórházak, tisztességes tanári, orvosi, közalkalmazotti fizetések is lehetnének.
Biztosan lesz fizetésemelés
A fizetések azonban nem, vagy messze nem annyira emelkednek, mint az árak. Az állam nem szeretné a megugrott adóbevételeket azonnal fizetésemelésre eltapsolni, hiszen az állam működtetési költségei is emelkednek. A közelgő választások miatt azonban biztosan lesznek olyan ágazatok, ahol látványos fizetésemelések lesznek.
Elviszi a pénzt a kiadás
A versenyszféra fizetései sem szálltak el az árakkal együtt. Azért nem tudnak olyan mértékben megugrani a jövedelmek, mert a cégek kiadásai, például a szállítási költségek, alapanyagok drágulása miatt, jelentősen nőttek, vagyis a profitnövekedés sokszor csak látszólagos, azt el is viszik a kiadások.
Kevés a szántóföld, sokan akarnak enni
Mire számítsunk ezek után? Túl sok jóra semmiképpen sem. A vezető közgazdászok már 10 évvel ezelőtt egyértelműen megmondták, hogy folyamatos és állandó élelmiszerár emelkedésre számíthat az emberiség. Ennek a klímaváltozás az egyik oka, a másik pedig, hogy egyre több embert kell megetetni a Föld nevű bolygón szűkösen megtermelhető élelmiszerekkel, vagyis egyre nagyobb lesz a kereslet az élelmiszerek iránt, ez pedig emelkedő árakat jelent. Nem kizárt, hogy 20 év múlva az agglomerációs családi házak jelenlegi pázsitja helyén élelmiszernövények nőnek majd. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Itt a Portfólió gyűjtése az árakról
Kiemelt kép: illusztráció – Forrás: MTI
