Budajenő, az alig kétezer fős település elhúzott, nem kicsit, nagyon. Elképesztő fejlődést mutattak fel az agglomeráció települései között. Meglovagoltak minden pályázatot, begyűjtöttek minden pénz, beletették a közösségi munkát és villantottak. Tessék elmenni és megnézni!

Havonta már százezrek olvasnak minket! A BudaPestkörnyéke.hu segítségével 90 településen azonnal láthatóvá tesszük olcsón a hirdetését. Klikk ide!

A fővárostól alig 18 km-re, a Budai-hegyek másik oldalán található hangulatos falucska szinte összenőtt Telkivel, de azért megőrizték önállóságukat. Rendezett a település, tiszták az udvarok, szépülnek az épületek.

A most hétvégén megtartott szüreti mulattságon, vagy ahogy a helyiek nevezik: Borünnepen is megmutatta magát a helyi közösség ereje. Kultúráltan zárták le a település főutcáját, minőségi árusokat engedtek csak be a rendezvényre, finomakat lehetett enni, inni és minden út a Magtárhoz vezetett, ahol az alábbi rövid videó tanúsága szerint is folyamatos volt a jó hangulat.

A lepattant házból a falu büszkesége

Ha tehát valaki elsétált a falu új büszkeségéig, a közösségi épületté alakított Magtárig, igen csak rácsodálkozhatott a közösség erejére. A 200 éves épület évtizedeken keresztül lepattant romhalmaz volt, aztán 2014 környékén eldöntötte az önkormányzat, hogy felújítják és egy klassz közösségi térré alakítják. Így is lett, idén tavasszal át is adták.

Budajenő Magtár

Láss csodát, az egykori romos épület csodaszép lett. Lift is van benne, hogy az időseknek ne kelljen lépcsőzni a negyedik emeletig. Az első emeleten zarándokszállást rendeztek be, a többi szinten kiállítások várják az érdeklődőket.

A magtár mellett egy hangulatos tavacskát is építettek, ez látszik az alábbi és kiemelt képünkön. Nem nagy, de egy alig kétezer fős településre nem is kell nagyobb, így tulajdonképpen létrejött a Magtárnál egy szép park.

A budajenőiek közül sokan hagyománytisztelő svábok, ez meglátszik az utcán sétálva a tüchtig portákon. Nos, az itt élők nem csak egy tavacskát láttak ebben a tóban, hanem emléket is. Építettek hát egy ulmi skatulyának nevezett csónakot a partjára. A gyerekek imádnak rá felmászni, ha pedig felnőnek, továbbadják ennek a hajónak a megrendítő sztoriját, tovább viszik az itt élők legendáriumát, a származásuk, az összetartozásérzésük titkát, a közösségük erejét.

Az Ulmi skatulya

Ulmi skatulya Budajenőn

Az 1700-as évek elején a németek közül sokan, ilyen hajókkal vándoroltak el az akkor kilátástalanságot jelentő Dél-Németországból. A törökök kiűzése után rengeteg munkaerőre volt szükség Magyaroszágon. A dolgozni szerető és tudó svábok így ilyen hajókra szálltak a németországi Ulm város kikötőjében és három hét alatt elvergődtek Budáig. Ezekre a lélekvesztőkre tették mindenüket: családot, ruhát, pár használati tárgyat, állatkákat és elindultak hozzánk új életet kezdeni – milyen fordított világ volt Európában 400 évvel ezelőtt…

Amikor Budánál kikötöttek nem volt semmijük csak az a pár dolog, amit a csónakba tettek. Sok sváb család ezeknek a csónakoknak a léceiből építette az első otthonát Magyarországon. Generációkon keresztül szorgalmasan dolgoztak és sokfelé letelepedtek a főváros környékén. Gazdálkodtak, élelmiszert termeltek a városi embereknek, megbecsülték őket, jól érezték magukat.

A svábok évszázadokig békében éltek Magyarországon. Megtartották nyelvüket, hagyományaikat, közben pedig kicsit, vagy nagyon magyarok lettek. Aztán jött 1946, amikor az akkori politika úgy döntött, hogy minden magyar németajkú ember, azaz sváb bűnös és kell hagyniuk az országot. Megkezdődött a gyalázatos kitelepítés, a lakosságcsere, de ez már egy másik történet.

Csoda az agglomerációban

Lampionokkal díszitett parasztház kapuja Budajenőn

Visszatérve Budajenőre, kifejezetten jó látni, hogy a helyi emberek mennyire megbecsülik a településüket. Tisztán tartják az utolsó szegletét is, építik, szépítik, lampionokat tesznek a kapukba, közben vigyáznak az őseik történelmére, néhány napon pedig együtt ünnepelnek és vendégségbe hívnak másokat – például most a Borünnepen. Tessék elmenni Budajenőre és csodát látnak az agglomerációban!