Budapest új főpolgármester-helyettese Dorosz Dávid elmondta, hogy a konkrét intézkedések kidolgozás fázisában vannak, de a nagykörúton belüli területtel csinálni kell valamit, mert nagyon rossz a levegő minősége, az egész városban pedig katasztrófa a közlekedés az állandósult dugók miatt. Londonban 4000 forintba kerül az egynapos behajtási engedély a belvárosba.
A dízelautók aránya nagyjából 30 százalék a budapesti közlekedésben és az arányuk az elmúlt években növekedett. Nagy probléma, hogy az agglomerációból sokan autóval járnak be és ezek között is növekszik a dízelek aránya – mondta Dorosz Dávid a Párbeszéd főpolgármester-helyettese az RTL Híradójának.
Dízelek korlátozása
A városvezető hozzátette: biztosan lépni fogunk abba az irányba, hogy Budapesten és különösen a belvárosban jobb legyen a levegő minősége. Ez egy öt éves terv, és még ebben a ciklusban felmerülhetnek olyan lehetőségek, amelyek a dízelautók korlátozásával járnak.
Arra a kérdésre, hogy melyik területet érintheti majd a dízelek kitiltása Dorosz Dávid annyit mondott, hogy a nagykorúton belüli területen biztosan lépni fognak. A belvárosban ugyanis brutális a levegő minősége. Példaként a Teleki teret említette, ahol tavaly 222 napon keresztül az egészségügyi értéket meghaladó volt a levegő minősége, de más belvárosi mérőállomások is rossz értékeket mutatnak, ez így a továbbiakban fenntarthatatlan – mondta.
A dízelautósoknak megpróbálnak olyan közlekedési lehetőségeket teremteni, hogy gyorsan, kényelmesen átszállásmentesen bejuthassanak a belvárosba.
Dugódíj
A dugódíjról annyit mondott a főpolgármester-helyettes, hogy lesznek olyan lépéseik, amelyekkel a belváros levegőminőségét javítani akarják, a konkrét intézkedések kidolgozás alatt állnak. A dugódíj bevezetésére kötelezettsége van a fővárosnak, hiszen a M4-es metróra kapott pénzért ezt akkor be kellett vállalni.
A főpolgármester-helyettes azt is mondta, hogy „közlekedési káoszt, dugót látunk nem csak a belvárosban, hanem az egész városban, ezért el fogunk lépni ebbe az irányba, és lesz olyan dugódíj, amivel a mostani szabályozásokat szigorúbbá tesszük.”
Szingapúrnak nagyon bejött
A dugódíjat Szingapúrban találták ki 1975-ben, mégpedig a belvárost érintő tűrhetetlen közlekedési helyzet orvoslására. A város célja az volt, hogy a legbelső belvárosból száműzze azokat az autókat, amelyek nem valók oda. A cél maradéktalanul teljesült: 45%-kal kevesebb jármű hajtott be a zónába, 25%-kal csökkent a balesetek száma.
Londonban is csökkent a forgalom
Londonban a dugódíj utáni első két évben 18%-kal csökkent a zónába behajtó autók száma. A metróvonalakon megnőtt a forgalom. A forgalom haladási sebessége 15%-kal nőtt, a zónába pedig sokkal több busz, bicikli és taxi hajt be, miközben az autók aránya folyamatosan csökken. Az autóhasználók 50%-a a buszt választja, a főváros szén-dioixid-szennyezettsége 20%-kal csökkent a dugódíj bevezetése után.
Mennyibe kerül?
Stockholmban például maximum 60 korona lehet egy autó után naponta, miközben az átlagos órabér az országban 160 korona. Milánóban 5 euró a drágább napidíj (az átlagos órabér 12€). Londonban 11 font a napi díj, a minimálbér pedig 6,5 font – írja a Levegő Munkacsoport a dugodij.hu oldalon.
Kötöttpályás közlekedést akarják fejleszteni
A főpolgármester-helyettes az ATV-ben is beszélt a fővárosi közlekedésről, ott kedd este azt mondta, hogy a kötöttpályás közlekedés fejlesztését szeretné, mert jelenleg a tömegközlekedés 40 százaléka buszokon zajlik, ezek a járművek idősek, szennyezik a környezetet, klímavédelmi és a jövőnk védelme szempontjából rosszak. Kiemelt célunk a 17-es és a 47-es villamosok összekötése.
A közösségi közlekedés finanszírozását a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően egy harmad kormány, egy harmad főváros, egy harmad jegybevétel alapján szeretnénk megoldani – mondta Dorosz Dávid.
Kiemelt kép: illusztráció
