Ameddig egész Európában csökken a pénzromlás mértéke, addig idehaza jelentősen nő. Az ársapkák is gerjesztik a folyamatokat.
Rekorder drágulás
Novemberben a KSH szerint 22,5 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak, az uniós módszertan szerint használt árindex pedig már 23,1 százalék volt. Az Eurostat pénteken közölt inflációs körképe alapján novemberben a Magyarországon mért 23,1 százalékos drágulás volt a legmagasabb az Európia Unióban – közölte a Népszava. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Kétes elsőség
A lap cikke szerint ezzel a magyar infláció letaszította a korábbi „bajnok” balti országokat a képzeletbeli inflációs dobogó tetejéről. A Baltikumban már beindult a dezinfláció, azaz a pénzromlás csökkenése. Novemberben Lettországban 21,7, Litvániában és Észtországban pedig 21,4 százalékos volt a drágulás
Kétszer magasabb idehaza, mint átlagosan Európában
Ráadásul egész Európában csökkenésnek indult a pénzromlás üteme, Magyarországon viszont decemberben még egy hatalmasat ugrik majd, így hosszú-hosszú hónapokra Magyarországé lesz a vezető pénzromlási mutató az Európai Unióban. Az EU átlagában novemberben 11,1 százalékkal, az eurózónában 10,1 százalékkal emelkedtek az árak, mind a két mutató csökkent októberhez mérten.
Nem igazán várhatunk enyhülést
Éves átlagban így Magyarországon az idei 14,5 százalék után 2023-ban 18-19 százalékos infláció várható. Annyira erős az inflációs nyomás a magyar gazdaságban, hogy ha jövőre egyetlen áremelés sem történne a magyar boltokban, a 2023-as infláció az áthúzódó hatások miatt akkor is minimum 14 százalék lenne– mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) online konferenciáján.
Elkeserítő állapotok a magyar élelmiszeriparban
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) előrejelzése igazgatója ezen a rendezvényen arról beszélt, egyre jelentősebb része az élelmiszerárakból jön. Balatoni András szerint „elkeserítő” állapotokat látnak a magyar élelmiszeriparban, legyen az alacsony hozzáadott értéktartalom, alacsony termelékenység vagy a vertikális együttműködés hiánya.
Olcsóbb a külföldi élelmiszer
Kiskereskedőkkel folytatott jegybanki interjúk alapján a előrejelzési igazgató arról is beszélt, tíz évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt, hogy a lengyel mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek versenyképesek legyenek a magyarral szemben. Eltelt tíz év, és ma már 25 százalékkal olcsóbb a lengyel gyártású trappista sajt a magyarországi terméknél.
A hatósági ár is tol egy kicsit felfelé
A magas magyar élelmiszer-infláció másik oka az ársapkákban keresendő. Balatoni András a jegybank honlapján megjelent közleményében azt is kifejtette: az árbefagyasztások inflációt csökkentő hatása rövid távon volt domináns, tartós fennmaradásukkal viszont a drágulást növelő alkalmazkodási hatások egyre erősebbé váltak. Utóbbi hatások nagysága 2022 végéhez közeledve elérhette a 3-4 százalékpontot, vagyis az élelmiszerársapkák 3-4 százalékponttal felelnek a 22,5 százalékos inflációért.
A második legszegényebb tagállam vagyunk
Az Eurostat napokban publikált, 2021-es lakossági fogyasztási adatai szerint a magyarok az európia unió átlagának alig 70 százalékát tudták fogyasztásra, azaz vásárlásra költeni (ezt mérték az előző évben is). Ez a második legrosszabb adat a 27 tagállam között, egyedül Bulgáriában volt kisebb az egy főre jutó fogyasztás, ott az EU átlagának 65 százalékát tudták elkölteni a bolgárok – olvasható a lap cikkében.
Előznek a horvátok
A romániai egy főre jutó fogyasztás már tavaly magasabb volt, mint a magyar, ott 84 százalékra jött ki a mutató. Két éve Horvátország még Magyarország mögött állt, ám mostanra előzött, a horvátok az uniós átlag 72 százalékát érték el. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
(Kiemelt kép: MTI/Bodnár Boglárka.)
