Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél! Most az agrárminiszter, Nagy István jött elő azzal, hogy az Aldi, Lidl, Penny, Tesco és a többi nemzetközi kiskereskedelmi láncot ki kellene rakni az országból. Legutóbb Lázár János kormánybiztos beszélt erről, előtte pedig az ötletgazda: Orbán Viktor vezette le, hogy ez miért lenne jó.
Kiszorítanák őket
Február végén az elsők között írtunk arról itt a BudaPestkörnyéke.hu hírportálon, hogy Lázár János a mezőhegyesi ménesbirtokért felelős kormánybiztos, a vidékfejlesztési kormánybiztosság egyik vezetője azt mondta, a kormány jövőbeli tervei között szerepel a külföldi kiskereskedelmi láncok kiszorítása, amihez nyíltan protekcionista politikát fognak folytatni. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Túl sokat keresnek
Most Nagy István agrárminiszter beszélt ugyanerről. Mint fogalmazott: „Stratégiai fontosságú kérdésnek tartom a kiskereskedelmet. Jelenleg olyan mértékű nyereség képződik a szektorban, majd ezt követően hagyja el az országot, amit nem lehet annyiban hagyni. Egyrészről ezeket a forrásokat további fejlesztésekre lehetne fordítani. Másrészről pedig mennyivel kiszámíthatóbb lenne a gazdaság tervezése, ha tudnánk, hogy a kereskedelemnek mire mekkora szüksége van.
Kádári nosztalgia
Az agrárminiszter igazi Kádár-korszakról álmodik. Szerinte az áringadozás is kivédhetőbb és a piac is egyszerűbben szabályozható lenne, ha a kiskereskedelem nagyobb hányada lenne magyar kézben. EZT OLVASTAD? Tragédia a Lidlben: meghalt egy ember, az áruházat több órára lezárták
Magyar tulajdoni arány
A Lidl, Aldi és a többiek elküldése a fenébe nem az agrárminiszter ötlete. Orbán Viktor az év elején megtartott gazdasági évnyitón így fogalmazott: “Talán emlékeznek rá, 2010-ben négy olyan szektort jelöltünk meg nemzetgazdasági stratégiai jelentőségűnek minősítve, ahol az volt a célunk, hogy a magyar tulajdoni arány mindenképpen haladja meg az 50 százalékot” – mondta a miniszterelnök, majd így folytatta:
Egy szektorban még nem sikerült
„Ilyen volt az energiaszektor, ahol 2010-ben a magyar arány 29 volt, jelenleg pedig 59 százalékos, tehát elértük a célunkat. Ilyen volt a bankszektor, ahol a magyar arány 2010-ben 40 százalék volt, most pedig 57 százalékon vagyunk. És ilyen volt a média és az ahhoz kapcsolódó iparágaknak a világa, ahol 34 százalékról indultunk, és most 55 százalékon vagyunk. Három szektorban sikeresek voltunk. Volt egy negyedik célkitűzésünk is, ezt úgy hívtuk, hogy bolti, vegyes kiskereskedelem – mondta el Orbán Viktor a Gazdasági Évnyitón.
Magyar mezőgazdaság
A miniszterelnök elmondása szerint azért szeretnének többségi tulajdont elérni a kiskereskedelem, boltok terén, mert benyomásuk szerint a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar sikeressége azon is múlik, mennyire fogadják be a kereskedők az ő termékeiket. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Nem a kedvező árak a fontosak
Az elmúlt évtized eseményei alapján a G7 szerint sokkal inkább a külföldi láncok adminisztratív visszaszorításával, mintsem a magyarok versenyképességének fejlesztésével foglalkoznak a terület irányítói. Vagyis a kormányt nem az érdekli, hogy olcsón tudjanak a magyarok vásárolni, inkább az a fontos, hogy a kormányközeli kereskedők végre könnyen piacra dobhassák a termékeiket. EZT IS OLVASD EL: Meglepő pénzcsináló trükkök a Lidl szupermarketekben, erről minden vásárlónak tudnia kell
Megszűnt a verseny
Az Orbán Viktor által megjelölt szektorokban, az energia, bank, médiaszektorban gyakorlatilag megszüntették a piaci versenyt, így az ágazat domináns szereplői azt csinálnak, amit akarnak, ezeknek a szektornak a munkavállalói kiszolgáltatottabbak lettek, mint eddig bármikor.
Kiszorítanák a nemzetközi láncokat
Lázár János mezőhegyesi ménesbirtokért felelős kormánybiztos, a vidékfejlesztési kormánybiztosság egyik vezetője, egy tavaly december elején szervezett konferencián szó szerint azt mondta, a kormány jövőbeli tervei között szerepel a külföldi kiskereskedelmi láncok kiszorítása, amihez nyíltan protekcionista politikát fognak folytatni. IDE KAPCSOLÓDIK: Lidl, Aldi, Spar: Lázár János kiszorítaná őket a magyar piacról és inkább magyar árukkal feltöltött magyar boltokat szeretne
Lázár János nem szereti a Lidlt
Nekiesnek a Lidlnek, Aldinak és a többieknek
Ha a 2022-es választások esetén a Fidesz győz, Orbán Viktor és Lázár János nyilatkozatai alapján borítékolható, hogy nekiugranak a Lidl, Aldi, Spar, Auchan és a többi nyugati boltlánc kinyírásának, hogy a magyarok bevásárlásait is majd egy kormányközeli üzletember felügyelje.
14%-al drágább
A Pénzcentrum próbavásárlásokkal megnézte, mit veszítenének a magyarok, ha valóban kinyírná a kormány a nemzetközi boltláncokat. A portál felmérése szerint egy átlagos bevásárlás 14 százalékkal kerülne többe. Vagyis 10 ezer forint helyett 11 ezer 500 forintot kellene fizetni a kasszánál.
Kistermelők támogatása
Európa sok országában segítik a hazai termelőket, de nem úgy, hogy kiszorítják a piacról a versenyképes boltokat és helyet adnak a kevésbé versenyképes, drágább üzleteknek, hanem jellemzően a kistermelők támogatásával.
Miért drágább a magyar termék?
Ha a magyar vásárlók azt látnák, hogy a Budapesttől 200 kilométerre termett szabolcsi alma nem drágább, mint az 500 km-re termett lengyel, vagy a lajosmizsei eper is olcsóbb a spanyolnál, ráadásul az emberek fizetése is rendszeresen annyit emelkedne, mint a boltokban az árak, akkor senki sem nyugtalankodna a miniszterelnök kijelentésén, hogy magyarok inkább magyar árukkal feltöltött, magyar boltokban vásároljanak vélhetően drágábban, mint most. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Kiemelt kép: Lidl
