Az eutanázia, vagyis a kegyes halál régóta vita tárgya Magyarországon. A fő kérdés, hogy engedélyezzük vagy sem? Az ismert alkotmányjogász, Karsai Dániel súlyos, gyógyíthatatlan betegségben szenved, mely a test elsorvadásával jár úgy, hogy közben az elme ép marad. A jogász azt mondja, szeretné eldönteni, hogy amikor eljött az idő, akkor méltósággal távozhasson, erről pedig ő szeretne dönteni. A kegyes halálhoz segítés könnyen bűncselekménynek minősülhet Magyarországon, erről írt az alábbiakban a Kékvillogó.hu hírportál büntetőjogi ügyvéd szakértője, Dr. Bátki Pál.

Megölte gyógyíthatatlan gyermekét

Az eutanázia először akkor került a büntetőjog homlokterébe a 1993 szeptemberében Binder Györgyi végzett a 11 éves, gyógyíthatatlan betegségben szenvedő kislányával. A gyermek régóta tisztában volt azzal, hogy nem élhet sokáig, és többször kérlelte édesanyját, hogy ölje meg. Az asszony végül eleget tett a kérésének, és először egy hajszárítót dobott a kádba, ami azonban nem váltott ki áramütést, így a kislány fejét addig tartotta a víz alatt, míg megfulladt. Binder Györgyit elsőfokon Bíróság kétévi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Azonban a másodfokú eljárásban az ítéleten súlyosítottak és letöltendőt kapott Végül Göncz Árpád akkori köztársasági elnök 1996 májusában megadta Binder Györgyinek a kegyelmet, s négyévi próbaidőre felfüggesztette az ítélet végrehajtását.  A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Halálos betegség

2023. szeptemberében a, amikor Dr. Karsai Dániel alkotmányjogász, ügyvéd bejelentette, hogy halálos betegként a Strasbourg-i Emberi Jogi Bírósághoz fordult mivel a hatályos magyar büntetőjog nem teszi lehetővé számára a méltó halált. Ezzel a kérdés új aktualitás kapott, és lehet hogy épp emiatt az ügy miatt változik meg minden olyan ország büntetőjogi szabályozása, amelyik az Európa Tanács, és így az Európai Emberi Jogi Bíróság hatálya alá tartozik.

Alapok: aktív és passzív eutanázia

Az eutanázia görög eredetű kifejezés, és „szép halált” jelent. Köznapi értelemben eutanáziának minősül minden olyan tevékenység, amelynek célja a halálközeli állapotban lévő, az emberhez méltó életvitelre már képtelen személy életének fájdalommentes megrövidítése. Az aktív eutanázia a halálbasegítést jelenti, ezzel szemben az életet meghosszabbító kezelés elmulasztása a passzív eutanázia (halnihagyás).

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol! A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!

Passzív eutanázia a magyar büntetőjogban

Az önkéntes passzív eutanázia a magyar (büntető)jogban megengedett. Ennek kereteit az Alkotmánybíróság 22/2003. (IV. 28.) AB határozata alakította ki. Ennek nyomán az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 20. § (3) bekezdése értelmében a beteg életét fenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására akkor van lehetőség, ha az orvostudomány mindenkori állása szerint az előírt egészségügyi ellátás mellett is a betegség gyógyíthatatlan, vagyis rövid időn belül a beteg halálához vezet.

A passzív eutanáziával kapcsolatos eljárás

Az életet meghosszabbító kezelés vagy beavatkozás visszautasítása csak abban az esetben érvényes, ha egy háromtagú orvosi bizottság, a beteg megvizsgálása után egybehangzóan, írásban úgy nyilatkozik, hogy a beteg a következmények ismeretében döntött és az orvosi bizottság nyilatkozata után a harmadik napon a beteg két tanú előtt, ismételten kinyilvánítja a visszautasításra irányuló szándékát, melyet közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalnak.

Emberölés

Amennyiben a döntést nem a beteg, hanem például a hozzátartozói hozzák meg (akár azért mert szenved, de nincs tudatánál) akkor nem önkéntes eutanáziáról beszélünk, ami szándékos emberölésnek minősül. Az emberölésnek és az eutanáziának a kapcsolatát jól példázza az, hogy az ügyvédi praxisomban volt már olyan ügy, hogy az ügyészség azzal vádolta meg az osztályvezető főorvost, hogy a család nyomására nem részesítette megfelelő ellátásban a hosszú ideje szenvedő, gyógyíthatatlan idős hozzátartozót.

Öngyilkosságban közreműködés

Ha egy beteg életvégi döntésként az öngyilkosságot választja, és ezt a döntést maga hozza meg, de ebben szerepet játszik az is, hogy valaki erre rábírta, vagy olyan eset áll fenn, hogy valaki a beteg által választott öngyilkosság végrehajtásában segédkezik, akkor nem emberölés, hanem öngyilkossághoz való segítségnyújtás bűntette valósul meg. Tipikusan ilyen az öngyilkosság véghezvitelére alkalmas eszközök (például mérgek, túladagolható gyógyszerek) beszerzése, a cselekmény elkövetésében való segédkezés, kioktatás az eszközök, anyagok felhasználására nézve, e célból helyiség rendelkezésre bocsátása, tanáccsal való ellátás és általában a már kialakult öngyilkossági szándék bármely módon történő erősítése.

Magyar állampolgár által külföldön elkövetett bűncselekmény

A fentiekkel kapcsolatban valószínűleg minden olvasóban felmerül, hogy az eutanázia sok külföldi országban legális, így a jogi akadályok megfelelő anyagi forrással áthidalhatóak. Azonban a kérdés nem ilyen egyszerű. A magyar büntetőjog személyi és területi hatálya miatt ugyanis a magyar állampolgár (azaz például az érintett családja) még külföldön sem segíthetne neki az eutanáziában, mivel ezzel bűncselekményt követnének el, amiért itthon felelősségre vonhatók. Ugyanis a magyar állampolgár külföldön is köteles megtartani betartani magyar Büntető Törvénykönyvben meghatározott szabályokat.

Az Európai Emberi Jogi Bíróság döntésére várva az eutanázia kérdésében

Korábban kitértem rá, hogy a magyar jogi kereteket az Alkotmánybíróság 22/2003. (IV. 28.) AB határozata alakította ki, ami a passzív önkéntes eutanáziát tette lehetővé szigorú szabályok mellett. Jelenleg a kíváló alkotmányjogász ügyvéd Dr. Karsai Dániel kérelme alapján az Európai Emberi Jogi Bíróság ítéletére várunk ami sürgősségi eljárásban Karsai v. Hungary (no. 32312/23) ügyben 2023 November 28-án fog előreláthatólag döntést hozni.  A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

A szerző Dr. Bátki Pál büntetőjogi ügyvéd

Dr. Bátki Pál

Tapasztalt ügyvéd

Ügyvédként számtalan TV-műsorban nyilatkozott büntetőjogi kérdésekről. Több, mint 18 éve van a büntető ügyvédi pályán, sok mindent látott, az ország egyik legtapasztaltabb büntetőjogi ügyvédje. A hozzá fordulóknak segít a büntetőeljárás rendőrségi és ügyészi szakaszában, valamint a bíróságon. Ügyvédi honlapján többszáz bejegyzést olvashatsz büntetetőjogi témában.

Kiemelt kép: illusztráció – Forrás: Semmelweis Egyetem/Kovács Attila