Sokan emlékeznek a szocialista Magyarország ikonikus ruhadarabjára, a Trapper farmerre. Az indigókék nadrágok alapanyagát Budakalászon az egykori Lenfonó és Szövőgyárban készítették. A helyiek a patak színéről tudták, hogy aznap milyen színű ruhadarabok készülnek, de a baj ennél is nagyobb volt. A cég egykori vezetői pontosan tudták, milyen elképesztő környezetszennyezés zajlik a gyárban, de nem tettek semmit, pedig lett volna rá lehetőségük.

Ömlött az olaj

Évtizedekig ömlött az olaj, a pakura a lenfonó területén, dagonyáztak benne a munkások, de a vezetőség nem tett semmit. Évtizedek alatt olyan mélyre szivárgott a mocsok, hogy az ma már komolyan veszélyezteti Szentendre és a Dunakanyar ivóvízellátását. Friss hír, hogy az Agrárminisztérium Környezettechnológiai és Kármentesítési Főosztálya csütörtökön levélben tájékoztatta Göbl Richárd, Budakalász polgármesterét az egykori szövőgyár területének kármentesítéséhez szükséges teljes körű felmérés elindulásáról. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

De miért okoz ma ivóvízparát az egykori Trapper farmer?

Az első hír a szocialista farmerről 1977-ből való: ebben az esztendőben mutatta be a Buda-Flax Lenfonó és Szövőipari Vállalat az őszi BNV-n a Trapper fantázianévre hallgató szövetet, illetve a belőle készült nadrágokat. Az akkori időkben szokatlan reklámkampánnyal lopta be magát a termék a köztudatba. A plakátok főszereplője, Kocsis Mihály („Trapper Misi”) kaszkadőr és színész volt. A siker nem maradt el: a vevők szabályosan szétkapkodták az első szállítmányokat, sőt a szocialista országok is élénk érdeklődést mutattak az indigókék farmerek és szoknyák iránt. Rengeteg nadrág készült; amikor pörgött a biznisz évente 500 ezer darab Trapper farmerhez elegendő indigókék vásznat szállított a gyártó, a budakalászi üzemből.

Köszönjük, hogy a forgalmas napokon már 300 ezren olvastok minket! Ezzel Magyarország Top 15 hírportálja közé került a BudaPestkörnyéke.hu – részletek itt.

 

Semmit sem számított a környezetvédelem

A Trappernek 1990-ben leáldozott: a gyárat három hónap alatt privatizálták, a gépeket eladták, majd az egész csarnokot lebontották. Mivel a márkanév után senki nem fizetett jogdíjat, az idővel szabaddá vált – így szerezte meg azt Nádasi Sándor, az egyetlen ma is működő márkabolt birtokosa. A környezetvédelem semmit sem számított a Trapper farmer egykori gyártójánál. A budakalásziak a patak állandóan változó színéről tudták, hogy milyen anyagot festenek éppen a lenfonóban. A baj azonban ennél is nagyobb volt. A gyár fűtéséhez és a technológiai folyamatokhoz forróvízre volt szükség.

Kőolaj és pakura kellett a kazánhoz

A lenfonó kazánja kőolajszármazékkal, pakurával működött. Amikor jól ment a gyárnak, naponta egy vasúti tartálykocsi mennyiségű pakurára volt szükség. A probléma az volt, hogy a tartálykocsik szelepjei változó nagyságúak voltak, viszont a gyárnak csak egyféle tömlője volt, így rengeteg kőolaj, pakura melléfolyt az átfejtés során. Ez az olajsár látszik a kiemelt képünkön a Trapper plakátja mellett.

Olajdagonya Budakalászon

Az ott dolgozó munkások gyűlölték ezt a munkafolyamatot, mert a vasúti sínek környéke valóságos olajdagonya volt, bűzlött minden a kőolajtól. Az évtizedekig a talajra folyt kőolaj szép lassan beszivárgott a földbe. Egyre mélyebbre jutott, ma pedig már közel lehet a Lupa-tó környéki ivóvízkutakhoz, ahonnét vízzel látják el Szentendre és a Dunakanyar környékét. Mindez úgy derült ki, hogy az egykori lenfonó 5,5 hektáros területét budakalászi önkormányzata vette meg, most pedig közösségi épületeket, óvodát építettek volna oda, de a talajvizsgálati minták toxikus, mérgező értéket mutattak.

Elkeserítő környezetszennyezés

Kiderült, hogy gyár vezetősége 1986-ban talajvízfigyelő kutakat ásatott, mert sejtették, hogy baj lesz az évtizedekig tartó felelőtlenségből. Természetesen az egykori állami vállalat vezetői megúszták, hiszen a cég a privatizáció után megszűnt, felelős nincs, a mocsok viszont itt maradt. A Trapper farmereket és rengeteg más textilárút gyártó cég vezetői elkeserítő környezetszennyezést hagytak az utókorra.

Mérgező föld a város közepén

2020 novemberében Budakalász környezeti hatástanulmányt rendelt meg a talaj és a talajvíz állapotának részleges felmérésére. A 2021 januárban vett minták komoly szennyezést mutattak a város központjában álló vízbázisvédelmi területen. Az elmúlt bő egy évben az önkormányzati vizsgálat eredményeinek ellenőrzése és annak megállapítása zajlott, ki fogja helyreállítani a környezetet ért károkat, az egykori állami irányítású gyár okozta szennyezést.

Milliárdos kár

Az Agrárminisztérium most hivatalosan is megkereste az önkormányzatot annak érdekében, hogy elkezdődhessen a terület szennyezésének több tízmillió forint értékű részletes feltárása, ami a Lenfonó rehabilitációjának első állomása, majd folytatódhat a milliárdos tételekkel és talajcserével.

Környezeti katasztrófa

A sikeres Trapper farmer reklámok mögött szép lassan környezeti katasztrófa bontakozott ki. A felelőtlen vállalatvezetők miatt most sok százezer ember ivóvize került veszélybe. A lenfonó gyár profitjából bizonyára sokan szép villákat építettek. Talán őket és az utódaikat ma sem érdekli, hogy milyen áron lettek jómóduak. Az egykori kapitalista mentalítású, a környezetet a végsőkig kizsákmányoló vezetőknek csak a Trapper és a lenfonóban készült többi termék profitja számított a szocializmusban. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Kiemelt kép: A Trapper farmer egykori plakátja, valamit olajsár a textilüzem területén 1985-ben – Archív kép: Gaján Vilmos helytörténész gyűjtése