Érd az agglomeráció legnépesebb városa, a polgármestere, T. Mészáros András a fejlesztések középpontjába a fiatalokat helyezte. Elárulta, mikor lesz minden utca leaszfaltozva és hogyan lehet egységes közlekedési koncepciót kialakítani az egész agglomerációban. Ipari park, Érdi városliget, egészségközpont a Duna-parton, ingázók és Orbán Viktor ígérete. Exkluzív interjút adott a BudaPestkörnyéke.hu hírportálnak T. Mészáros András, Érd polgármestere.
Mindenek előtt egy aktuális hírrel kezdjük: Néhány nappal ezelőtt itt a Budapestkörnyéke.hu agglomerációs hírportálon mi is beszámoltunk arról, hogy lebontatná az engedély nélkül épült ingatlanokat. Ekkora a baj?
Félreértés ne essék, ez hatósági kérdés, nem nekem kell bontatnom. Mindenkinek látnia kell itt az agglomerációban – és ez nem csak érdi probléma –, hogy egy-egy telek mekkora népességet és hány lakást bír el. Érden a helyi építési szabályzat szerint egy 1000 négyzetméteres telken maximum két lakóegység építhető. A 300 négyzetméter alatti építési engedélyek elmaradása többek között azt eredményezi, hogy egy 1000 négyzetméteres telekre gyakran felépítenek egy 300 négyzetméternél egy négyzetméterrel kisebb házat, majd azt elosztják 5-6 lakrészre. Mivel ezeket Érden nem lehet hivatalosan társasházzá nyilvánítani, ezért osztatlan közös tulajdon alakul ki. Nem lehet ingatlanonként közműórákat szerelni, nem lehet hol elhelyezni a háztartásonként 1-2 autót, vagyis akár 10-12 gépjárművet. Sajnos sok ilyen eset van. Az ingatlanhirdetésekből fel lehet ismerni az ilyen épületeket, mert eleve lakrészeket hirdetnek. Senki sem szeret büntetni, pláne nem, amikor óhatatlanul is becsapott, a lakásukért 25-30 milliót fizetett embereket kellene megbírságolni, ezért mi a beruházókat akarjuk megfogni már az építkezésen, hiszen egy ellenőrzés során könnyen kiszúrható az ilyen épület.
Polgármester úr 1965 óta lakik Érden. A régi fotók alapján akkor ez egy poros kis előváros volt, minimális szolgáltatásokkal. Miért maradt itt?
Mert itt jó élni. És ezt nemcsak én gondolom így. Minden évben 1000-1300 ember költözik Érdre, ők sem mazochizmusból jönnek ide, hanem mert Érd tényleg jó hely. 1965-ben Érd gyönyörű kisváros volt. Az M7-esen túli részre akkor még kirándulni jártunk, szalonnát sütöttünk és hecsedlit gyűjtöttünk. Most azon a területen 6500 ember él. Szokták mondani, hogy Róma hét dombra épült, Érd viszont 37 dombra, ennyire dimbes-dombos a város. Gyönyörű a táj és a vidék.
Érd a 60-as években
A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol! A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!
Mikor robbant nagyot Érd lakosságszáma?
Két ilyen hirtelen népességnövekedés volt. Először amikor az úgynevezett „mezőgazdaság szocialista átalakítása” megkezdődött a hatvanas években. A téeszesítés miatt sok vidéki ember költözött fel faluról a városba. A szüleim is ilyen okokból jöttek el Jászkisérről először Budapestre albérletbe. Az albérlet azonban nem perspektíva, ezért sokan a nagyváros közelében kerestek maguknak vidékies otthont, házat. Így járt Gyál és Érd is, de sorolhatnám még a hasonlóan benépesedett agglomerációs településeket. A második nagy hullám 1990-ben indult és a mai napig tart. Rájöttek az emberek arra, hogy a nagyváros ugyan kényelmes, de mégsem biztosítja mindig a legkellemesebb életfeltételeket. 1990-ben a statisztikai hivatal adatai szerint Budapesten 2 millió 5 ezer ember élt, most nem éri el az 1 millió 700 ezer embert a főváros lakossága. Ez a 300 ezer ember kiköltözött az agglomerációba, mégpedig azért, mert egy kertes házban élni, főleg gyerekekkel, mindig jobb, mint a legdivatosabb belvárosi lakásban.
Még akkor is, ha közlekedés szempontjából az ingázás nehézkes, sokszor embert próbáló feladat?
Láthatóan az emberek úgy döntenek, hogy igen, még így is jó kiköltözni. 1990-ben itt Érden 40 ezren voltunk, most 70 ezren vagyunk.
Amikor polgármesterként gondolkodik Érdről, akkor fontos szempont, hogy Érd lakosságának a nagy része Budapestre jár dolgozni?
Nézze, az agglomerációban ez mindig probléma volt. Érden hétköznaponként 30 ezer ember, vagyis a helyi munkaképes lakosság 90 százaléka minden nap felül a vonatra, buszra, vagy beül az autójába és bemegy Pestre dolgozni, majd este hazajön. Egyszer végeztünk kíváncsiságból egy számítást: tételezzük fel, hogy 30 ezer ember naponta összesen két órát utazik, a rezsi óradíj most olyan 2500 forint körül van. Ez egy ember esetében napi 5000 forint, 30 ezer ember esetében napi 150 millió forint kidobott pénz. Ez időveszteség, benzinveszteség és még sorolhatnám a hátrányait.
Vasúti megálló Érden
Városvezetőként mit tud annak érdekében tenni, hogy ez ne így legyen?
Munkahelyeket kell teremteni. Amikor 2015-ben Orbán Viktor miniszterelnök úrral tárgyaltam az úgynevezett Modern Városok Programról, nekünk az volt az első igényünk, hogy szükségünk van egy 250 hektáros érdi ipari parkra, ahol az emberek dolgozni tudnak, így nem kell bejárniuk a fővárosba. A helyben megkeresett pénzt helyben akarják elkölteni, akkor a szolgáltatóipar is elkezd gyorsan fejlődni. Most Érden nem tud vásárolni tisztességes nagykabátot, mert senki nem árul ilyent, olyan kicsi rá az igény, hiszen mindenki Budapesten vásárolja meg. Egy 70 ezres nagyvárosban sokkal több könyvesbolt kellene, nem csak nagy szupermarketek, és fodrászüzletnek is szinte minden utcában működnie kellene. Ha az ipari parkban létre tudunk hozni 15 ezer új munkahelyet, akkor a számításaink szerint még 5000 ezer másik szolgáltatói munkahely is létrejön.
T. Mészáros András
A 30 ezres ingázók száma tehát 20 ezerrel is csökkenthető lenne?
Igen, és nagy valószínűség szerint csak azok a munkahelyek maradnak Budapesten, amelyek csak Budapesten vannak, mert mondjuk valamilyen speciális tudást igényelnek. Az érdi ipari park létrejöttéből még egy nagyon fontos dolog következik: megteremtődik a városnak az gazdasági forrása, amelyből fejleszteni lehet. Most az emberek a fővárosban költik el a pénzüket, ott adóznak, a fogyasztói adó is ott keletkezik. A különböző normatívák is Budapestet támogatják ebben a tekintetben, és a finanszírozás is olyan, hogy a városoknak a saját jövedelmükből kellene a fejlesztési pénzeket felhalmozni. Csak egy összehasonlítás: Győrnek durván 283 ezer forint az úgynevezett adóerő nagysága, Érden ez 20 ezer forint alatt van, vagyis 15-szörös különbség van a győri és az érdi adóbevételek között.
Győrben van egy Audi…
Na igen, ezt akarjuk elérni, hogy Érden is ilyen gyárak legyenek. Nemrég jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy kutatás-fejlesztési központot épít Érden az osztrák AVL Autókut Mérnöki Kft. Ők egy hat hektáros területet vásároltak és 800 mérnöki munkahelyet hoznak létre. Kutatni, fejleszteni és termelni fognak ennél a cégnél. Ez a sok mérnök pedig azt jelenti, hogy irtózatos hozzáadott értéket állítanak elő.
Lesz ennyi mérnök itt a környéken?
Ott vannak Budapesten, ez a cég is szinte beszorult a fővárosba. Úgy döntöttek, terjeszkedni akarnak és ide jönnek Érdre. E mellett Kecskeméten és Zalaegerszegen is lesz egy-egy üzemrészük, de Érden lesz a központjuk. Hajtásláncokkal kísérleteznek, legyen az elektromos autó, hajó vagy busz. Nos, ilyenekből kellene még vagy 100, és ettől a pillanattól kezdve nyugodtan maradhatna Győrben az Audi.
A Modern Városok Programból eddig mi valósult meg, mi van folyamatban, hogyan áll most ez a program itt Érden?
Tizenöt évvel ezelőtt Érd tényleg egy alvó város volt. A rendszerváltás óta voltak ilyen-olyan tervek a fejlesztésére, de sem Harmat Béla független polgármesternek, sem Döcsakovszky Béla szocialista polgármesternek nem sikerült ezeket megvalósítania. Nekünk sikerült a 2006-ban megalkotott Batthyány Programunkat, így most csatornázottá vált a város, elindult a vízelvezetés kiépítése, a fő közlekedési útvonalak felújítása, iskolák, óvodás épültek, teljes körűen felújítottuk az egészségügyi intézményeket, és még 50 km új utat is tudtunk építeni. Ennek része a Modern Városok program is.
Azzal számolunk, ha beköltöznek a jelenleg eladó 3 ezer üres telekre, akkor 10 év múlva Érd 100 ezres nagyváros lesz. Nem ez a vágyunk, de ez a helyzet. Az emberek továbbra is ki fognak költözni a fővárosból, és Érd nagyon fiatal város, hiszen az átlagéletkor 40 év alatt van, sok a gyermek. Éppen ezért a Modern Városok Program keretében rendelkezésünkre álló több mint 40 milliárd forint nagy részét, több mint kétharmadat arra költjük, hogy óvodákat építünk, a régieket felújítjuk, illetve általános és középiskolákat építünk, ezeknek most folyik a közbeszerzése.
Az egyik Parkvárosban lesz, a másik, komplex középiskola pedig a jelenlegi Teleki Sámuel Általános iskola átalakításával jön létre, de az M7-esen túli részre is tervezünk egy új általános iskolát. Azt szeretnénk, ha a középiskoláinkat az egyház működtetné. Az egyiket a református, a másikat a katolikus. Mindkét egyházzal már megvan a megállapodás. A másik két gimnáziumunkban, a Vörösmartyban és a Gárdonyiban is lesznek fejlesztések, és a szakmunkásképző modernizálása is hamarosan megtörténik, így a szakmunkásképzés is megújul itt Érden.
Azt hiszem, az a legfontosabb, hogy az érdi általános iskolát elvégzőknek ne kelljen bejárniuk a fővárosba középiskolába. Ez az érdiségnek, az identitásnak, a szemléletnek a változását fogja hozni, hiszen középiskolás korban lesz a gyerekből fiatalember és ekkor alakul ki egy ember világképe. Nem mindegy, hogy ezt az időszakot hol tölti.
Van az ön fejében egy időpont arra vonatkozóan, hogy Érden mikor lesz az összes utca leaszfaltozva?
Ez nem időpont, hanem pénz kérdése. Nem véletlenül hangsúlyozom az érdi gazdasági övezetet, az ipari parkot és azt, hogy sok új munkahely legyen Érden. Ha a napi 30 ezer érdi ingázó itt dolgozna, akkor ez a város úgy fejlődne, mintha rakétával lőnék ki.
Mikor valósulhat meg az ipari park?
Ez most politikai döntés kérdése. Nagyon remélem, hogy rövidesen, még idén eldől. 40 hektárt már megvásárolt az állam, már vannak érdeklődő cégek is. Ha volna 200 hektáros területünk, állítom, hogy egy év alatt elkelne és a befolyó iparűzési adókból leaszfaltozhatnánk az utcákat.
A város melyik részén épülhet meg az ipari park?
A délnyugati részen, a Martonvásár felé eső területen van egy 600 hektáros állami tulajdonban lévő terület. Ez lenne a legolcsóbb és leggyorsabb, mert tényleg csak döntés kérdése, hogy 200 hektárt felhasználhatnánk erre a célra.
Van esély arra, hogy ezt az államtól megkapja a város?
Ezért küzdünk.
És hogyan állnak ezzel a küzdelemmel?
Azt hiszem az egy nyomós érv, hogy a miniszterelnök úr megígérte, hogy az ipari parkot meg kell csinálni Érden. Ha bárki idejön, egyből látja, hogy az ipari park hiányzik innét. Ha ez megvalósul, nagyon gyors fejlődés indul a városban.
Amikor bemegy a fővárosba, feltételezem, autóval megy. Mennyire zavarják a dugók?
Nem idegesítem magam. De egy történet ide kívánkozik. Én 1998-2002 között a Pest Megyei Közgyűlés elnöke voltam. Akkor mondtuk Demszkynek, hogy Tárnok és Érd közé építsék meg a 4-es metró végállomását. Nem kellett volna erre már alagútban mennie, így olcsóbb lett volna. Egy nagy P+R parkolót kellett volna létrehozni. Ha ez megvalósult volna, most sokkal kevesebben használnának autót.
P+R parkolóra vonatkozóan van valamilyen jelenlegi terve?
Budapest közlekedése a főpolgármester hatásköre, nem szeretnék beleszólni a munkájába, de tény, hogy jó lenne itt a környéken egy olyan nagy parkoló, ahol az egész dél-budai térségből érkezők biztonságosan le tudnák tenni az autójukat.
Jól látszik, hogy a folyamatban lévő elővárosi vasútfejlesztés irtózatosan sokat jelent az érdieknek. Ha itt valaki felszáll a vonatra, akkor 15 percen belül Kelenföldön van. Sajnos a közlekedési rendszert a felemásan fejlesztették. Akkor azt mondták, hogy parkolóházat építsen az önkormányzat, de az önkormányzatnak nincs és nem is volt arra pénze, hogy egy nagy parkolóházat megépítsen.
Ezért sincs egyébként Érden fizetős parkolás, mert enyhe túlzással élve: ha valaki leteszi az árokparton az autóját, azért a véleményem szerint nem szabad díjat szednünk.
Az agglomerációban mindenhol probléma, hogy a főváros nem akar, nem tud a Budapest várostáblán kívül eső, de mégiscsak a fővároshoz szervesen kötődő közlekedési infrastruktúrára költeni, miközben a sok ingázó Budapesten állítja elő az adóbevételeket, ugyanakkor az agglomerációs településeknek nincs pénzük, ahogy Érdnek sem volt forrása nagy P+R parkolóra. Mit gondol, jó megoldás lehetne, ha Budapest közigazgatási határát 20 km-rel kihúznák és a jelenlegi agglomerációs települések a város egy-egy kerületeként működnének tovább?
Nem lenne jó megoldás. Szerintem mindazoknak az embereknek, akik kiköltöztek, nagy csalódás lenne, ha egyszer csak Budapesten találnák magukat. Rákosiék akartak Nagy-Budapestet csinálni, az elképzelés önmagában egy tévedés volt.
A fejlesztési döntések koordinálása szempontjából kérdezem.
A fejlesztések szempontjából oda kell tenni a pénzt, ahol a fejlesztésre szükség van. Ha Budapesten van rá szükség, Budapestre, ha az agglomerációban, akkor az agglomerációba kell tenni a pénzt. Óvatosan kell bánni a nagyvárosok növelésével, hiszen nagyon fontos lenne, hogy a vidéknek a népességmegtartó szerepe és népessége ne csökkenjen. Ezt pedig csak munkahelyekkel, iskolákkal és megfelelő infrastruktúrával lehet megoldani.
Ön szerint hogyan lehetne egységes közlekedési koncepciót kialakítani az agglomerációban?
Nagyon egyszerűen. El kellene menni például Londonba, megnézni, ők hogyan csinálták, és hazahozni az ötleteket, a különböző kisebb érdekeket pedig legalább három évig nem kellene figyelembe venni. A technológia megvan, Londonban, Párizsban működik. Mindenhol a gépjárműforgalom okoz problémát.
A kötött pályás közlekedés jól működik, tervezhető, később is hatékonyan működtethető. Ennek a fejlesztésének van igazán értelme az agglomerációban, ez egyébként egyes elővárosi vonalak felújításával már meg is kezdődött. De mindennek előtt Érdnek és az egész agglomeráció boldogulásának az alfája és az omegája, hogy itt dolgozzanak az emberek, itt keletkezzen az iparűzési adó, itt költsék el az emberek el a pénzüket, egyszóval több agglomerációs munkahelyre van szükség, akkor kevesebb lesz az ingázó és csökkenni fognak a dugók.
Itt Érden a fejlesztések abba az irányba mutatnak, hogy minél kevesebb okuk legyen a helyieknek bemenni a fővárosba és még jobb hely legyen Érd, az agglomeráció legnépesebb városa. Ebbe a koncepcióba illik az záportározónál épülő Érdi Városliget projekt is. Ez mikorra készül el?
Most ott tartunk, hogy a nyáron, ősszel ültetett egy-két ezer mellé további 11 ezer bokrot, fát, cserjét fogunk elültetni idén tavasszal. A tórendszer kialakítása a körülötte lévő rekreációs területtel és parkkal idén őszre lesz kész.
A Duna itt van a város szélén, még sincs semmilyen funkciója Érd életében
Eddig valóban nem volt, de megvettük a folyóparton a régi téglagyár területét, mert van egy nagy ívű, 25-30 milliárd forint értékű fejlesztési koncepciónk, ami jelenleg előkészítési fázisban van. A környéken kiváló minőségű termálvizet találtak, ezért a Duna parton egy olyan komplex gyógyászati-szépészeti-wellness központ akarunk kialakítani, amelyhez egy látványos strand is kapcsolódik.
Az önkormányzatnak csak az infrastruktúrát kell biztosítani, a fejlesztés magántőke bevonásával valósulna meg. Tervezünk a folyóparti magasparton egy szép kilátót és az EUROVELO 6 program keretében kerékpárút is épül a Duna-parton.
Az érdi fejlesztések jelentős része a fiatalok lakhatási, sport és iskolai körülményeinek javításáról szól, ennyire fontosak az ön számára a fiatalok.
Igen. Két huszonéves gyermekem van, és mint mondtam, Érd egy fiatal város rengeteg gyerekkel, óvodással, iskolásokkal. 2015 márciusában Érden létrehoztuk az Ifjúsági Önkormányzatot. Ennek az a lényege, hogy a város diákjai egy évre saját képviselőtestületet választanak, amit a diákpolgármester vezet. A titkos szavazás előtt a jelöltek egyhónapos kampány folytatnak. A megalakuló testületnek pedig rendelkezésre bocsájtunk évente 10 millió forintot, ezzel ők gazdálkodnak, közösségi célokra költhetik. Ez amolyan demokrácia-iskola is egyben, mert fontosnak tartjuk, hogy a fiatalok bekapcsolódjanak a közéletbe és felelős választópolgárokká váljanak.
Profi fotós iskolába is járt egykor, szokott még fotózni?
Csak a családomat, a gyerekeimet, másra nincs időm.
Amikor elutazik valahová és jön hazafelé Érdre, hol érzi azt először, hogy megérkezett, hazaért?
Mivel a Pest Megyei Közgyűlés és a Közép-Magyarországi Régió elnöke is voltam, amikor meglátom a Pest megye táblát, érzem, hogy egészen más a levegő. Ötödikes korom óta itt lakom Érden, minden ide köt.
Kiemelt kép: T. Mészáros András – Fotó: BPK
