Újból benyújtották az Országgyűlésnek az állami beruházásokról szóló törvényjavaslatot, melyet Lázár János építési miniszter jegyez. Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár a javaslat kapcsán azt írta: Budapest és más magyar nagyvárosok szempontjából érdemi és indokolatlan centralizációt tartalmaz, ugyanis miniszteri hatáskörbe vonná gyakorlatilag az összes európai uniós forrásból megvalósuló beruházást.

Állami beruházásnak minősül

Vitézy szerint a törvényjavaslat úgy fogalmaz: mostantól állami építési beruházásnak minősül minden olyan beruházás, amelynek az előkészítése és/vagy megvalósítása legalább ötven százalékban központi költségvetési (azaz hazai állami költségvetési) vagy európai uniós forrásból történik. Praktikusan tehát minden olyan korábbi önkormányzati fejlesztés, amelyhez jelentős állami vagy európai uniós forrást vesznek igénybe, a jogszabálytervezet alapján a továbbiakban állami beruházássá válna. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

A jogszabálytervezet logikája

A korábbi közlekedési államtitkár úgy gondolja: a jogszabálytervezet logikája alapján állami építési beruházások lett volna a szegedi, debreceni vagy miskolci villamosfejlesztés vagy éppen Budapesten az M3-as metró felújítása, a Budai Fonódó villamoshálózat kiépítése, a négyes metró építése vagy az 1-es és 3-as villamos felújítása és meghosszabbítása. Így ezek nem a mindenkori főpolgármester és a BKK/BKV kizárólagos hatáskörében valósultak volna meg.

Mit mondana Tarlós?

„El sem merem képzelni, Tarlós István mit mondott volna erről a törvényjavaslatról, ha főpolgármesterként ő szembesül vele” – írta Vitézy a Telexen közölt cikkében.

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol! A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!

Hallgat a főváros vezetése

Vitézy úgy gondolja, a mai fővárosi vezetés azért hallgat a törvényjavaslatról, mert nem olvasta, vagy mert a számára kedvező háttéralkuk megkötésében bízik, esetleg nem is reméli már az uniós források megérkezését.

Ez történik, ha elfogadják

A szakember felhívja a figyelmet arra, hogy ha ezt a törvényt így elfogadják, akkor a pesti rakpart régóta szükséges megújítása, a Bajcsy-Zsilinszky úti villamos visszaépítése vagy épp olyan más nagyvárosainkat érintő projektek, mint a debreceni 3-as villamos megépítése is állami beruházássá válnak, hisz ezeket mind uniós forrásokból tervezik.

Nem egyedül kötnének szerződést

„Mondjuk, ha egy budapesti villamosvonal átépítésére vagy akár a rakpart megújítására kapna is a jövőben európai uniós forrást a BKK, az eddigi gyakorlattal ellentétben az európai uniós támogatási szerződést nem saját maga egyedül kötné meg, mint Kedvezményezett, hanem az Építési és Közlekedési Minisztériummal konzorciumban” – írja Vitézy.

Egyszemélyi döntés

„Ezek után a mindenkori építési miniszter – ma Lázár János – egyszemélyi döntésétől függően dőlne el az, hogy az adott beruházásban milyen szerepet kap a BKK (ha egyáltalán bármilyet). Ha a miniszter kifejezetten és önként ki nem jelöli, akkor a beruházói szerepet nem a BKK, hanem az építési minisztérium maga látná el, sőt, az építés idejére a minisztérium az érintett útszakaszok, közterületek tulajdonosi feladatait is átvenné” – folytatódik a gondolatmenet.

Személyes mérlegelés

„Azt, hogy a miniszter milyen elvek vagy szempontok mentén dönti el, egy önkormányzat kaphat-e uniós pénzt és maga lehet-e építtető, a törvény nem fejti ki, így ez teljes egészében a miniszter saját személyes mérlegelésére lenne bízva” – emeli ki az író.

Súlyos és indokolatlan

„Ez súlyos, és indokolatlan centralizáció, ami valójában a városaink fejlődésének ellehetetlenítése, hisz Lázár miniszter úrnak már az önkormányzatok beruházásai nélkül is tele van már az asztala feladatokkal” – zárta gondolatait Vitézy. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Kiemelt kép: Lázár János és Vitézy Dávid. Fotó: BPK