El sem tudjuk képzelni az életünket villamosenergia (áram) nélkül és azt is tapasztaljuk, hogy a gazdasági növekedés és az energiafelhasználás alakulása összefügg. Amikor a gazdaság fellendülőben van, a GDP nő, akkor az a lakossági fogyasztás bővülését is maga után vonja. A GDP 2013 vége óta tartó növekedése tükröződik a lakossági áram felhasználás növekedésében is, az egy háztartásra jutó fogyasztás 2069 kw-ról 2.171 kw-ra nőtt, ami nem tűnik nagynak, de van 5 millió háztartás ebben az országban.

Minden árammal működik

El tudunk képzelni egy régi hűtőszekrényt, ami nem árammal működött, hanem még a lovaskocsiról jeget áruló „jegestől” kellett hozzá jeget vásárolni? Bizony volt ilyen.  Ma már minden háztartási eszközünk árammal működik, így egy lakás használati értékét alapvetően meghatározza, hogy milyen az áramhálózat állapota, milyen villanyszerelési árak mellett lehet azt felújítani, üzemben tartani.

A régebben épült lakásokat minimális áram terhelésre tervezték. Annak csak néhány lámpa, hűtőszekrény, rádió és esetleg egy televízió ellátására kellett elegendőnek lennie. Dugaljakat alig telepítettek, hiszen nem is volt rájuk szükség, a terhelést csak néha növelte meg a porszívó használata, hiszen ennek már azért volt teljesítménye.

Aztán fokozatosan nőtt az árammal működő háztartási berendezések száma. A régi lakások másik nagy problémája az érintésvédelem megoldatlansága. Korábban elfogadott volt, hogy földelt dugalj csak a fürdőszobában, esetleg a konyhában volt, Fi reléről pedig akkoriban nem is hallhattunk. Ezek a változások aztán persze a villanyszerelés árakat is jelentősen megemelték.

Nem csak lakásvásárlásnál fontos

Az új lakást vásárlók számára az áramellátás nem különösen izgalmas kérdés, hiszen az építési előírások folyamatosan szigorodnak, egyre biztonságosabbak és megbízhatóbbak az otthoni hálózatok. A villanyszerelés árakat nézve azonban egyre nagyobb költségekkel szembesülünk. Egyre több vezetéket, jobb minőségű anyagokat kell felhasználni, szigorodnak az előírások, a biztosítéki tábla egyre összetettebb, drágább. A lakáson belüli megosztás során figyelni kell az egyes nagyobb fogyasztók elkülönítésére, áramellátására.

Egy használt lakás vásárlásakor azonban ez fontos kérdés lehet, hiszen a nagyon régen kiépített villamosenergia hálózat gyakran nem bírja el a mai életvitelhez kapcsolódó terhelést. Gyakoriak a vezeték hibák, nem megfelelő a dugaszoló aljzatok kiosztása, a konyha és a fürdőszoba esetében nem gondolhattak a mai háztartási gépek sokaságára.

Számoljuk meg, hogy a konyhában hány elektromos üzemeltetésű berendezés szokott lenni: hűtőszekrény, elektromos tűzhely, mosogatógép, mikro, légkondicionáló, szagelszívó, kávéfőző, vízmelegítő, daráló, szeletelő, turmix, van, ahol még a kés is elektromos. És akkor még a világításról nem is beszéltünk, hiszen a régi konyha lelógó egyetlen lámpája helyett ma van ledcsík a konyhabútornál, külön lámpa az asztal fölött és egy, ami a munkalapot világítja meg. (És akkor esetleg még díszvilágítás is lehet.)

És a fürdőszobában ugyan ez a „forradalom” zajlott le. Mosógép, villanybojler, szárítógép, villanyborotva, epilátor, hajsütő, hajszárító, masszírozó, jakuzzi, szauna, melegítő, páraelszívó, törölközőszárító, vasaló, elektromos fogkefe…a teljesség igénye nélkül.

Tehát a változó igényekkel a lakás elektromos terhelése is megnőhet, így nem csak ingatlan vásárlásakor, de nagyobb fogyasztású új berendezés beszerzésével is szükségessé válhat az elektromos hálózat ellenőrzése, cseréje, javítása.

Fő a biztonság

Ha meg szeretnénk győződni a lakásunk elektromos hálózatának biztonságosságáról, vagy ha régi lakást, házat vásárolnánk, akkor érdemes odafigyelni a villamos hálózat felmérésére. A régi, elavult, veszélyes elektromos vezetékek cseréje több millió forintos költséget is jelenthet az ingatlan méretétől függően. De a pénznél fontosabb a lakás biztonságos működése, hiszen a nem megfelelő vezetékrendszer áramütést és akár tűzesetet is okozhat.

Történt egy nagyon fontos jogszabályi változás, amely alapvetően érinti a lakások áramellátásának biztonságát.  A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet a lakások eladása vagy bérbeadása esetén – bizonyos feltételek mellett – előírja az ingatlan villamos hálózatának felülvizsgálatát!

A jogszabály leírja, hogy az üzemeltetőnek villamos biztonsági felülvizsgálat elvégzéséről kell gondoskodnia legalább 6 évenként a lakóépületek villamos berendezésén az alábbi kivétellel:

  • fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem van, és
  • 30 mA-nél nem nagyobb érzékenységű áram-védőkapcsolóval védettek a felhasználói berendezések.

Amennyiben nem biztos abban, hogy az ingatlan a fentieknek megfelel, akkor forduljon szakemberhez.

Elektromos hálózat állapotának felmérése

A legnagyobb részét az ingatlannak mi magunk is fel tudjuk mérni, hiszen látható, hogy milyen állapotban vannak a burkolatok, a beépített bútorok, a nyílászárók, de a villamos hálózat állapotát villanyszerelő szakértelme nélkül nehéz felmérni.

A villanyszerelési árakat látva aztán dönthetünk úgy is, hogy egy előzetes villanyhálózati ellenőrzést megpróbálunk magunk elvégezni. Lássuk ennek során mire kell vigyázni, hogyan is járjunk el:

  • Az itt bemutatott ellenőrzés csak a legegyszerűbb vizsgálatot jelenti, komolyabb hibára gyanakodva inkább vegyük igénybe szakember segítségét.
  • A vizsgálat megkezdése előtt áramtalanítsuk a teljes hálózatot a villanyóránál lévő „főmegszakítóval”.
  • Helyezzünk el figyelmeztetést vagy kérjünk meg valakit, hogy vigyázzon, nehogy valaki visszakapcsolja az áramot.
  • Tehát soha ne végezzünk egyedül semmilyen elektromos vizsgálatot, javítást.
  • A vizsgálathoz mindenképp szerezzünk be szigetelt csavarhúzót és feszültségmérőt.
  • Első lépésben vizsgáljuk meg a villanyórát. Nézzük meg a kismegszakítót, hány ampert kapunk a szolgáltatótól, aztán mérjük fel előre a saját fogyasztásunkat.
  • Következő lépés a lakáselosztó állapotának vizsgálata. Hány biztosítékot építettek be, milyen a hálózat „leosztása”? Milyen maga a doboz állapota, vannak-e feliratok a biztosítékoknál, milyen a vezeték minősége (réz, alumínium)?
  • Van-e Fi relé (áram-védőkapcsoló), ami egy életvédelmi berendezés. Figyeli a befolyó és kifolyó áramok előjeles összegét. Ha az nem nulla, azonnal leold és így lekapcsolja a hálózatot (Pl. egy esetleges áramütés esetén). Ha nincs beépítve Fi relé, akkor mindenképpen építtessünk be egyet.
  • Olvadóbiztosítékot, régi nyomógombos kismegszakítót már csak nagyon ritkán találhatunk, de ezek mindenképpen cserére szorulnak.
  • Ezután vizsgáljuk meg a lakás konnektorait, kapcsolóit, milyen az elosztásuk, állapotuk? Van-e bennük áram? (A főkapcsoló lekapcsolásával ez nagy hiba lenne.) Ha törött vagy a falban nem teljesen rögzített, akkor vagy javíttassuk meg.
  • Fontos megvizsgálni a falban futó elektromos vezetéket. Csőbe fektették vagy csak befalazták? Milyen régi, milyen állapotban van, milyen a vezeték színe, keresztmetszete? Ezt az elosztódobozokban tudjuk a legegyszerűbben megnézni.

Gyakran már az épület jellege is sokat elárul arról, hogy milyen áramellátási gondokra kell számítanunk, felkészülnünk. Egészen más egy vidéki, régi vályogház esetében a hálózati ellenőrzés, mint egy városi panellakásnál.

Az elektromos rendszer is szerves és nélkülözhetetlen része minden lakásnak, pont annyira, mint a víz- és gázvezeték, vagy a nyílászárók és a burkolatok. Azonban az elektromos hálózat döntő mértékben nincs szem előtt, ezért hajlamosak vagyunk csak akkor foglalkozni vele, amikor már komoly bajokat tapasztalunk. Időnként muszáj szakemberrel ellenőriztetni az áramhálozatot, használt lakás vásárlása esetén pedig szinte kötelező.

Ez a cikk szponzorált tartalom. Kattintson ide, ha Ön is kipróbálná ezt a népszerű hirdetési formát. A hivatalos mérések szerint a Like Company hírportáljait a forgalmas napokon már 600 ezren olvassák.