A Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsi György szerint a jelenlegi Budapest egy kommunista maradvány, amit fel kell darabolni, hogy a modern időknek megfelelően, versenyképesen fejlődhessen. Állítja, az lenne az ideális, ha a főváros népessége nem lenne több 600 ezer főnél, a külső kerületek pedig ismét önálló városok lennének.
Munkásosztály fellegvára
Matolcsy György arról ír a Magyar Nemzetben, hogy 1950. január 1-jén a korábbi Kis-Budapestből – 23 környező város és falu beolvasztásával – létrejött Nagy-Budapest. A döntés célja az volt, hogy a korábbi polgárváros helyére a munkásosztály fellegvára álljon. Ennek az ideológiai alapú politikai döntésnek a következménye a mai Budapest kettőssége: egyfelől a magyar nemzet büszkesége, másfelől egy vízfej, a kommunista diktatúra káros öröksége. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Budapest nagy, de nem erős
A jegybank elnöke szerint miután Budapest a magyarság politikai, kormányzati, kulturális, szellemi, gazdasági és pénzügyi központja, ezért érdemes lehet mindent fejleszteni, ami egy világvároshoz méltó fejlődést hoz. A másik oldal azonban azt mutatja, hogy demokratikus és piacgazdasági keretek között Budapest eddig sem volt képes olyan fejlődésre, amire az ország és a Kárpát-medence felzárkózásához szükség lenne, mert csak nagy méretű, de nem erős.
Budapest lemaradt
Matolcsy szerint Budapest nem tud jól sáfárkodni felhalmozott értékeivel, és nem képes megragadni a jövő lehetőségeit. Szerinte Budapest messze elmarad térségi, uniós és globális versenytársaitól. Ennél is rosszabb, hogy messze elmarad saját képességeitől és lehetőségeitől – állítja.
Kommunizmus maradványa
A jegybank elnöke szerint lényegében a mai főváros a kommunista diktatúra és a tervutasításos rendszer maradványa. Mint fogalmaz: „Meg kell semmisíteni az 1950. január 1-ei erőszakos egyesítés jogi alapjait és vissza kell adni a 23 településnek a jogot, hogy helyi népszavazással döntsön jövőjéről” vagyis a külső kerületekből ismét várost csinálna.
A fejlődés korlátja
Matolcsy szerint Budapest fejlődésének legnagyobb korlátja maga Budapest, mert a mai méret, összetétel és működés mellett a magyar főváros nem képes megnyerni a világ fővárosai számára megnyíló jövőt.
600 ezres lakosság
A nemzeti bank vezére szerint Budapest és az ország akkor lenne egyensúlyban, ha a főváros mai, 1,7 millió főnyi lakossága 600 ezer fő körüli létszámra mérséklődne, ennek megfelelő vagyoni és jövedelmi súllyal.
Önállóbb kerületek
Matolcsy részletesen leírja, hogyan alakítaná át Budapestet. Elsőként nagyságrendileg megnövelné a budapesti kerületek önállóságát. Budapest belső kerületei elsősorban egymással működnek együtt, a külső kerületek azonban már a főváros környezetében működő önálló városokkal fűzik szorosabbra kapcsolataikat.
Közlekedési infrastruktúra
Kormányzati infrastruktúra programokat indítana a külső budapesti kerületek és a Budapesten kívüli városháló összekötésére. A külső kerületek és a központi városháló összekötését jelentős közlekedési infrastruktúra programok segíthetik és gyorsíthatják.
Egyesítés után szétválasztás
Megteremtené Budapest további szétválásához szükséges demokratikus és rendezett kereteket. Pest, Buda és Óbuda 1873. október 25-én egyesültek, így 2023-ra eltelik 150 év. Miért ne használnánk fel e jelképes időpontot arra, hogy megteremtjük Budapest helyi népszavazások útján végbemenő további szétválásának jogi kereteit? – teszi fel a kérdést Matolcsy György.
Óriási energiák
Mint fogalmazott: Budapest szétválásához, tehát egészséges méretre formálásához közösségi kiindulópontra van szükségünk. Ez a korábbi, 1873 előtti, majd 1950-ig tartó várostörténeti fejlődés lehet. A korábbi önálló települések – például Óbuda, Újpest, Kőbánya, Angyalföld, Pesterzsébet, Zugló, Kelenföld, Csepel, Budafok – önálló városként való újjáalakulása óriási energiákat szabadíthat fel, mert korábban önállóan képesek voltak a dinamikus fejlődésre.
Csak a belső kerületek maradnának Budapest részei
Matolcsy szerint a Budapest-városmag megőrzése nemzeti érdek. Egy 600 ezer fő körüli népességgel rendelkező főváros a budai és pesti belső kerületek egységének megtartásával lehet Magyarország új központja. Az állam, a kormányzat, az üzleti élet, a bankrendszer, a felsőoktatás és a kultúra lényegében valamennyi vezető intézménye ebben az új fővárosi térben együtt maradna a Parlamenttől a Várnegyedig, a nagy egyetemektől a nagy kulturális intézményekig.
A kevesebb néha több
A nemzeti bank elnöke arról is ír, hogy wellness világközpontot csinálna Budapestből sok startup céggel. Mint fogalmazott: „A kevesebb sokszor több a modern közgazdasági törvény szerint.” A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Kiemelt kép: Budapest a Várból – Fotó: BudaPestkörnyéke.hu
