Földrengés volt péntek este az agglomerációban. A földmozgást morajlások követték Érd és Biatorbágy térségében.

Földrengés volt péntek este Biatorbágy térségében. A Georisk Földrengés Mérnöki Iroda adatai szerint a Richter-skála szerint 2,7 – 2,9 közötti erősségűek voltak a rengések, amelyet hangos morajlások követtek.

Érden, Biatorbágyon, Sóskúton, Pátyon, Telkiben, Budakeszi és Budaörs egyes részein érezték a földmozgásokat.

Zsámbékon ma is látszik egy földrengés nyoma

Zsámbéki Romtemplom – Fotó: BudaPestkörnyéke.hu

Magyarországon általában 50 évente egyszer fordul elő nagyobb földrengés. Az agglomerációban a Zsámbéki Romtemplom intő példája az újra és újra előforduló földrengéseknek. A csodálatos épületet az 1763-as komáromi rengés rombolta le. Erről a BudaPestkornyeke.hu ebben a cikkében írt.

Ebben az évben ez már a sokadik a környéken

Idén többször volt földrengés Biatorbágy térségében. Erről a BudaPestkörnyeke.hu itt írt. Legutóbb 9 kilométeres mélységben keletkezett egy 2,4-es magnitúdójú földrengés, amit sokan éreztek, szerencsére károk nem keletkeztek.

Idén május 17-én, szintén Biatorbágytól légvonalban alig 6 km-re, Nagyokvácsinál volt rengés. A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának szeizmológusa szerint a rengés a A Richter-skálán 2,7-es volt.

Akkor a Nagykovácsi és Biatorbágy között fekvő Pátyon azt írják a Facebookon, hogy „Olyan érzés volt, mintha egy kamion nekirohant volna a ház falának.” Többen az ablakok rezgéséről számolnak be, mások alatt az ágy is megremegett.

Magyar földrengések

Magyarország területén évente 100-120 kisebb, mint 2,5 magnitúdójú földrengést regisztrálunk az érzékeny szeizmológiai hálózat segítségével. Ezek nagy része nem éri el az érezhetőség határát. A nagyobbak ritkábban, de jellemző visszatérési idővel fordulnak elő. Az ország területén évente négy-öt 2,5-3 magnitúdójú, az epicentrum környékén már jól érezhető, de károkat még nem okozó földrengésre kell számítani. Jelentősebb károkat okozó rengés 15-20 évenként, míg erős, nagyon nagy károkat okozó, 5,5 – 6 magnitúdójú földrengés 40-50 éves visszatérési idővel pattan ki – írja a földrengés.hu.

A legnagyobb rengések

Az egyik legnagyobb, a mai Magyarország területén kipattant földrengés Komáromban keletkezett Mária Terézia uralkodása idején, 1763. június 28-án, magnitúdója 6,3 érték körülire becsülhető. A földrengés során a város harmada elpusztult, több mint hatvanan meghaltak, sok volt a sebesült. A rengés erősségéhez képest viszonylag kevés volt az áldozat, melynek oka a korabeli vertfalú, „könnyű szerkezetes” építkezési módszerekben keresendő.

Komáromtól a Balaton északi végéig húzódó terület szeizmikusan jelenleg is az ország egyik legaktívabb területe. Az ország keleti részén, a jelenlegi magyar-román határ közelében található az érmelléki szeizmikus terület, melynek aktivitása 1829-től ismert. Az 1834. október 15-én kipattant földrengés epicentrális intenzitását a kárleírások újraértékelése alapján a legújabb kutatások az EMS skálán 9 fokra becsülik. A rengés fészekmélysége 23–28 km, a magnitúdója pedig 6,5–6,6 körüli volt. A károk nyomai több helyen (pl. a máriapócsi templomban) a mai napig láthatók.

Kiemelt kép: Biatorbágyi Viadukt – Forrás: BudaPestkörnyeke.hu