Elménket és testünket gyakran különálló entitásként kezeljük, pedig testi és érzelmi egészségünk szorosan összefonódik egymással. Az elme és a test kapcsolata a kettejük közötti aktív visszacsatolás révén működik, ezáltal érzelmeink befolyásolják egészségünket, közvetlen hatással vannak rá, hogyan érezzük magunka fizikailag. Alábbi cikkünkben részletesen elmagyarázzuk a test és a lélek kapcsolatát, hogy milyen hatással lehetnek egymásra, és hogy mit tehetünk kiegyensúlyozott lelki és testi egészségünkért.
Ép testben ép lélek
Az elme-test-kapcsolat gondolataink és érzéseink közötti kommunikációt jelent, vagyis azt a jelenséget, hogy gondolkodásunk befolyásolja azt, ahogy érezzük magunkat, és viszont. Emiatt tehát téves az a széles körben elterjedt priorizálás, hogy fizikai egészségünk fontosabb lenne, mint mentális kiegyensúlyozottságunk. Éppen ellenkezőleg: mentális épségünk ugyanolyan fontos, mint fizikai egészségünk. Ha nem akarjuk vérnyomáscsökkentő gyógyszerek, stresszoldók és potencianövelők háromszögében tölteni felnőtt éveinket, az egész emberre kell összpontosítanunk, és életünk minden területét vizsgálnunk kell.
Amikor lelki gondok jelentkeznek
Testünk és elménk összetett kapcsolatának kutatása harminc évvel ezelőtt került be a köztudatba, azóta azonban számos tudományos tanulmány vizsgálta érzelmi és fizikai jólétünk kapcsolatát. A Stanford Egyetem egyik kutatása ekkor megállapította, hogy azok a mellrákos nők, akik csoportos mentálterápián vettek részt, kevesebb fájdalmat és jobb életminőséget tapasztaltak, sőt tovább éltek, mint akik csak hagyományos orvosi ellátásban részesültek. Tudományos vizsgálatok folyamatosan tárják fel, hogy érzelmeinkhez kapcsolódó hormonjaik és neurotranszmittereink fizikai hatásokkal is bírhatnak. Azóta az egészségről és jólétről való átfogó gondoskodás koncepciója a modern egészségügyi szolgáltatások alapjává nőtte ki magát.
Elménk és testünk kölcsönhatásai
Amikor mentális egészségi problémákkal küzdünk, az fizikai állapotunkra is komoly hatással lehet. Ha tartósan nem figyelünk oda lelki egészségünkre, az elhízás, magas vérnyomás, magas koleszterinszint, szívbetegség és cukorbetegség kialakulását is kockáztatjuk. Leggyakrabban munkánk és magánéletünk miatt fellépő szorongással szembesülve tapasztalhatjuk a tünetek megjelenését, valamint a lassan népbetegségnek számító depresszió is bizonyítottan növeli a krónikus betegségek kockázatát. A már említett kórképek mellett a depressziós embereket gyakrabban éri stroke és a daganatos megbetegedések kialakulására is bizonyítottan hatással van – tanulmányok szerint negyvenegy százalékkal magasabb betegségkockázatot jelent.
Vannak azonban nehezebben észrevehető módok is, amelyekkel rossz mentális egészségünk negatívan képes hatni fizikai egészségünkre, elrejtve előlünk a probléma valódi forrását. Lelki problémáink, vagy mentális betegségeink tudatában ugyanis tüneteinket hajlamosak vagyunk ennek az állapotnak tulajdonítani, még akkor is, ha esetleg fizikai betegségben szenvedünk. Gondolhatjuk, hogy egyszerűen csak nem tudunk kikelni az ágyból, mert depresszióban szenvedünk, de a valóságban pajzsmirigybetegség vagy rendellenes vércukorszint tehet a dologról. Ilyen esetekben a szakemberek sem mindig képesek megfelelő segítséget nyújtani, hiszen ha lelki eredetű problémákkal keresünk fel, nem lesz képes diagnózist felállítani fizikai állapotunkról.
De ugyanez fordítva is igaz! Ha tudjuk, hogy magas a vérnyomásunk, lehet nem is vesszük észre, hogy valamilyen munkahelyi vagy magánéletünkben bekövetkezett változás miatt fellépő szorongás okozza. Fizikai betegségként tekintünk rá, és gyógymódot is ennek megfelelően próbálunk találni, de a valódi kiváltó ok, a lelki betegség ezáltal kezeletlen marad. A komplex gyógyításra szakosodott szakemberek hiánya ebben az esetben is fennáll, mivel nincsenek olyan szolgáltatók, akik a hagyományos értelemben vett gyógyítás folyamata mellett megértenék és hozzá is férnének érzelmi szükségleteinkhez. Ezért bármilyen probléma felmerülésekor érdemes mind fizikai, mind mentális egészségünket felmérni.
A stressz a legnagyobb probléma
Amikor stresszesek vagyunk, szervezetünk kétféle hormont szabadít fel, adrenalint és kortizolt. A stresszhormonok néven ismert hormonok feladata, hogy rövid távú energialöketet, vagyis adrenalinlöketet adjanak szervezetünknek, ami segít gyorsan kijutni a veszélyes helyzetekből. Rohanó életmódunk maitt azonban gyakran akkor is stresszesnek érezhetjük magunkat, ha nincs valódi vészhelyzet, ami elől menekülve stresszhormonokra lenne szükségünk. Ezen hormonok túl gyakori felszabadulása hosszú távon negatív hatással lehet szervezetünkre.
Többek között legyengül testünk betegségek leküzdésére szolgáló immunválasza, a stresszes érzelmek ugyanis a vérsejtek működésének megváltoztatásával csökkentik ellenállóképességünket, pont amikor a legnagyobb szükségünk lenne rájuk. A stressz például tudományosan bizonyított módon csökkenti a fehérvérsejtek válaszát a fertőzött sejtekre és a daganatos sejtekre is szervezetünkben. Ezenkívül emésztési problémák is felléphetnek a stresszes érzelmektől, kialakulhat depresszió és úgy általában minden egészségromlás lassabb gyógyulással jár, valamint a védőoltások is kevésbé hatékonyak.
Depressziós állapot
Depresszió alatt olyan hangulatzavart értünk, amely tartós szomorúságérzetet és érdektelenséget okoz, befolyásolja érzéseinket, gondolkodásunkat és viselkedésünket, valamint számos érzelmi és fizikai problémához vezethet. A depresszió több mint egyszerű rosszkedv, nem egyenlő a gyengeséggel, és nem lehet egyszerűen csak úgy „kijönni belőle”. A tünetek között rengeteg kellemetlen állapotot fedezhetünk fel a dühkitörésektől az alvászavarokon és koncentrációs problémákon át a megmagyarázhatatlan fizikai bántalmakig. Ide értendő a hátfájás, fejfájás, vagy akár a libidónk csökkenése, melyeket csak megfelelő gyógyszerekkel, illetve potencianövelővel fogunk tudni elhárítani.
A gondolkodási minták ereje
A stressz és gyógyulási folyamataink közötti kapcsolatot könnyebb megérteni, mint belátni, hogy gondolkodásmódunk, valamint az, amit hiszünk, szintén hatással lehet gyógyulásunkra, egészségünkre. A negatív gondolkodási minták megnehezíthetik az egészségügyi problémák kezelését azáltal, hogy betegségünkről a legrosszabbat feltételezzük, elhamarkodott következtetéseket vonunk le, és elkezdjük hibáztatni magunkat. Ezek a negatív belső hangok súlyos egészségügyi következményekkel járhatnak, az ilyen típusú gondolkodási mintákat igyekeznünk kell megtörni. Azok az emberek ugyanis, akik elérik a mentális egészség és a stressz kezeléséhez szükséges szintet, nagyobb valószínűséggel győzik le betegségeiket.
Tegyünk ellene!
Ugyanúgy, ahogy a mentális egészséggel kapcsolatos kihívások fizikai egészségügyi problémákat okozhatnak, a mentális egészség fejlesztése javíthatja fizikai egészségünket. Elsőre nehéznek tűnhet a lassítás és rutinunk egyszerűsítése rohanó világunkban – de meglátjuk majd, megéri. Lássunk néhány egyszerű módszert, melyek nagyban hozzájárulhatnak mentális és fizikai egészségünk megerősítéséhez!
Mozogjunk!
Számos tanulmány bizonyítja, hogy testmozgással javíthatjuk általános hangulatunkat és növelhetjük endorfinszintünket, melyek pozitív érzést váltanak ki testünkben, csökkentik a stresszt és a fájdalomérzetet.
Vonjuk ki a negatívumokat, életünkből!
Fejezzük ki negatív érzelmeinket, dolgozzuk fel őket. Emellett folyamatosan töltsük fel magunkat pozitív érzelmekkel, mindazzal, ami jó és szép az életünkben. Minden nap aktívan keressük a jót életünkben, és helyezzük oda a fókuszt.
Játsszunk és érezzük jól magunkat!
Találjunk egyensúlyt a munka és szórakozás között. A munka fizeti számláinkat, de nagyon fontos, hogy szánjunk időt kikapcsolódásra, társasági életre és szórakozásra is. A nevetés jót tesz érzelmi egészségünknek.
Összességében többek vagyunk, mint egyes részek összessége. Egészségünk minden aspektusa összefügg, különösen az elmét és a testet támadó betegségek esetén. Hatékony kezelésük az egészség és a jóllét minden elemét magában foglalja, figyeljünk hát oda lelki és fizikai problémáinkra egyaránt!
