Ha szeretünk tájékozottak lenni a világ történéseivel kapcsolatban, akkor valószínűleg rendszeresen szoktunk különböző hírportálokat olvasni, amelyek sajnos tele vannak színezettel leközölt vagy teljesen hamis információkkal teletűzdelt cikkekkel, hogy manipulálják az embereket, és kattintásra ösztönözzék őket. 

Ezután felmerül a kérdés: ezeket mégis hogyan lehet kiszűrni?

Nos, hogy ezt a dolgot könnyebbé tegyük, a mai cikkünkben megpróbáltunk összegyűjteni néhány olyan tippet, amelyek alapján kiszúrható, hogy a napi hírek közül mi az, ami álhír, és mi az, amelynek valóban hírértéke van.

Lássuk meg az összefüggéseket!

Biztosan mindannyiunk számára ismerős a filmekből az a jelenet, amikor a repülőgép pilótái meglátnak egy hibajelzést a kijelzőn. Ők mit csinálnak ilyenkor? Nem kezdenek el egyszerre pánikolni, hanem hátradőlnek, hogy lássák a teljes műszerfalat, vagyis a teljes képet.

Ugyanez igaz a kattintásvadász címekre is. Mielőtt rájuk kattintunk tehát, vizsgáljuk meg az összetételüket! Ha azt látjuk, hogy egy állítást fogalmaznak meg, sok-sok érzelemmel, erős írásjelekkel és egyértelmű állásfoglalással, akkor bizony előfordulhat, hogy egy álhírrel állunk szemben, amelynek az a célja, hogy minél több látogatót vonzzon az adott oldalra.

Vizsgáljuk meg az oldalt magát!

Az is egy árulkodó jel ehet, hogy milyen az az oldal, amely megosztja a hírt vagy az adott történetet, mi a küldetése, mi a fő témája, vagy kik szerkesztik. Ha azt látjuk például, hogy az általunk olvasott sztori egyáltalán nem illik a témái közé, akkor erős a gyanú, hogy egy álhírről van szó. 

Nézzük meg a cikk dátumát!

Számtalanszor előfordul olyan szituáció, hogy bizonyos portálok az egy-két évvel ezelőtt megírt cikkeiket újból megosztják, hogy látogatókat vonzzanak az oldalra. Maguk az írások természetesen igazak, tényleg megtörténtek, de mivel már nem relevánsak, így lényegében őket is nevezhetjük álhíreknek. 

Objektív volt-e az újságíró?

Amennyiben az látjuk a cikkben, hogy az írója az állításait tényekkel, mérhető adatokkal és hiteles, sokfajta forrással támasztja alá, illetve a történetben szereplő, egymással szemben álló felek mindegyikének szót ad, akkor biztosra vehetjük, ez az írás valóban a valóságot tükrözi. Ellenkező esetben pedig, vagyis ha torzult képet kapunk, ahol a szerző a mondanivalót eleve egy ideológiának, sulykolni kívánt állításnak rendeli alá, akkor bizony egy álhírről beszélünk.

Ha nem vagyunk biztosak valamiben, kérdezzünk!

Bár az álhíreknek megvannak a maga ismertetőjegyei, ettől függetlenül nehéz feladat felismerni őket, mivel mindig van bennük legalább egy olyan állítás, amely valóságos, tehát mérhető és igazolható. 

Ezért a cikk befejezéseképpen azt tanácsolnánk még, hogy ha nem vagyunk biztosak magunkban, akkor kérdezzük meg egy nyitott, széles látókörű ismerősünket, hogy ő mit gondol!

Ez a cikk szponzorált tartalom, megrendelő: hirek.ma

Az auditált mérések szerint havonta átlagosan 12 millió alkalommal kattintják az olvasóink Like Company Kft hírportáljait. A támogatott cikkek egy hónapig címlapon vannak, így a partnereink reklámjait tényleg nagyon sokan látják, ezért hatásosak. Kattintson ide, ha Ön is kipróbálná ezt a népszerű hirdetési formát.