A pánikvásárlás és az élelmiszerpazarlás elkerülése érdekében élelmiszertartalékolási útmutatót állítottak össze a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, ismertebb nevén a Nébih szakemberei. Részletesen leírják, miből érdemes 2 hétre betárazni és miből nem.

Két hétre elegendő készlet az ideális

A Nébih gyakorlati tanácsokkal látja el a lakosságot, ami nem csak a különböző veszélyhelyzetekben hasznos, de hatékonyan segíti a tudatos otthoni „készletgazdálkodást” is.

A legtöbb család körülbelül kétheti élelmiszertartalékot igyekezett felhalmozni a járvány első hullámában. Ez egyébként a szakemberek szerint is optimális mennyiségnek tekinthető.

Kisebb a fertőzésveszély, ha ritkábban mész a boltba

A kétheti élelmiszertartalékkal, valamint a heti egyszeri vagy online bevásárlással jelentősen csökkenthető a személyes kontaktusok száma, amely a megelőzés egyik legfontosabb eszköze.

Csak azokat az élelmiszerekből tárazzunk be, amelyeket szeretünk

Olyan élelmiszereket, alapanyagokat válasszunk, amelyeket kedvelünk, ismerünk, ízükhöz kellemes érzések társulnak, ezzel pszichológiailag is könnyebbé tehetjük az elzárva töltött időszakot. Nem érdemes újdonságokkal kísérletezni, előfordulhat, hogy mégsem ízlik, amiből betáraztunk, így nem fogy el és a szemetesben végzi.

Ideális élelmiszerek

Előfordulhat, hogy tartós áramkimaradás miatt nem működik a hűtő, nem tudunk melegíteni, vagy esetleg nincs ivóvíz vételi lehetőség. Ezekre az esetekre készülve előnyös, ha a készletünkben van olyan élelmiszer, amely nem igényel hűtést, elkészítéséhez nem szükséges víz hozzáadása, nem igényel jelentős előkészítést, akár felmelegítés nélkül is biztonságosan fogyasztható.

Miből és mennyi kerüljön a tartalékkészletbe?

  • 1 felnőtt tápanyagszükséglete 2 hétre figyelembe véve az ajánlott makrótápanyag (fehérje-zsír-szénhidrát) arányokat
  • 2 kg gabona alapú termék, például kenyér, kétszersült, egyéb pékáru, száraztészta, rizs, árpagyöngy, bulgur, kuszkusz.
  • 2 kg húsféle Például fagyasztott tőkehús, felvágott, szalámi, kolbász, húskonzerv, halkonzerv.
  • 7 liter tej vagy ennek megfelelő mennyiségű tejtermék Például tartós (UHT) tej, kemény sajt, joghurt, kefir.
  • 10 db tojás
  • 8-10 kg zöldség- és gyümölcsféle, jól tárolható friss zöldségek és gyümölcsök, mint például fejes káposzta, zeller, sütőtök, hagyma, burgonya, cékla, alma, valamint száraz hüvelyesek, savanyúságok, konzervek, befőttek.
  • 0,5 liter étolaj vagy hasonló mennyiségű egyéb zsiradék
  • 1 csomag vaj, esetleg margarin
  • 15 dkg olajos mag

Hogyan kezeljük a tartalékkészletet?

Veszélyhelyzet bekövetkeztekor először igyekezzünk elfogyasztani a hűtőben tárolt, gyorsan romló élelmiszereket, ételmaradékokat, felbontott csomagolású, rövid lejáratú termékeket –, mielőtt az élelmiszertartalékokhoz nyúlnánk.

Kövessük nyomon a cédulákat

Fontos, hogy figyeljük a bekészletezett élelmiszerek fogyaszthatósági és minőségmegőrzési idejét. Ha közeledik a lejárathoz, használjuk fel és ügyeljünk arra, hogy a következő vásárlásnál pótoljuk.

Azt együk meg először, amit már megbontottunk

A felbontott élelmiszereket igyekezzünk a következő étkezésnél előnyben részesíteni, ugyanis a felbontástól kezdve a romlás felgyorsul, még a tartós élelmiszerek esetén is. Ne feledkezzünk meg róla, hogy a legtöbb tartós élelmiszert (pl. konzervek, tartós tej) felbontás után a hűtőben kell tárolni!

Ivóvíz

A vezetékesvíz-ellátottság és a szolgáltatott ivóvíz minősége világviszonylatban is kiemelkedőnek számít Magyarországon. A veszélyhelyzetbe került lakosság ivóvízzel való ellátása a hatóságok elsődleges feladatai közé tartozik, ezért nem szükséges kétheti mennyiséget tartalékolni (56 liter/fő, amely a közvetlen fogyasztás mellett fedezi az ételek elkészítéséhez és a személyes higiénia fenntartásához elegendő mennyiséget is). Bőségesen elegendő fejenként egy vagy két napi ivóvíz készletet betárazni (2×2 liter palackos víz/nap/fő).

Minden élelmiszer megromlik egyszer

Már az élelmiszertartalék megtervezésénél gondoljunk arra, hogy az elraktározott áruk előbb-utóbb le fognak járni, ezért igyekezzünk olyan termékeket felhalmozni, amelyeket egyébként is fogyasztunk.

Főzéskor, ételkészítéskor pedig érdemes végiggondolni, hogy fel tudunk-e valamit használni azok közül, amelyek már közel vannak a lejárathoz. Érdemes kiválasztanunk néhány egyszerűbb, családunk által kedvelt receptet, hogy azok hozzávalói kerüljenek a bevásárlólistánkra, amikor összeállítjuk a tartalékkészletet.

Ételkészítésnél kiemelten ügyeljünk az élelmiszerbiztonságra, hiszen ebben az időszakban különösen fontos egészségünk megóvása – írja a Nébih.

Kiemelt kép: illusztráció – Forrás: rendegykattintasra.hu