A fővárosi agglomeráció településein az autós ingázás költségeinek figyelembevételével együtt is jobban megéri lakást venni, mint Budapest frekventált kerületeiben az OTP Ingatlanpont szakértői szerint. Ezt úgy számolták ki, hogy összehasonlították mennyibe kerül egy lakás a 13. kerületben és egy ugyanakkora az agglomerációban, a kettő ára közti különbséget pedig mennyi idő alatt költi el valaki ingázásra.
42 évnyi megtakarítás
Az érdekes, de annál beszédesebb összehasonlításból az derül ki, hogy a kötöttpályás közlekedéssel rendelkező települések árelőnye óriási. Szigetszentmiklósról 42 évig járhatnánk be a belvárosba, amíg elköltenénk azt az összeget, ami egy 13. kerületi és egy szigetszentmiklósi ingatlan árának a különbsége.
A legdrágább agglomerációs település: Biatorbágy
Míg Budapest legdrágább belvárosában, az 5. kerületben átlagosan 985 ezer forint négyzetméterárral lehet számolni 2019-es adatok szerint, addig az agglomerációs városok közül a legdrágábban, Biatorbágyon az átlag négyzetméterár csupán 556 ezer forint., vagyis az árelőny itt nem túl nagy.
Plusz költségek
Az agglomerációba költözőknek a fővárosba történő ingázás esetén a közlekedés pluszköltségeivel is számolniuk kell – írták a közleményükben. Egy biatorbágyi lakónak, ha naponta autóval jár a belvárosba, havonta két tankolásra is szüksége lehet.
Zsámbékon 8 évet lehet spórolni
Az elemzésben példaként egy 50 négyzetméteres 13. kerületi lakás és egy 80 négyzetméteres zsámbéki ingatlan paramétereit hasonlították össze. Az 50 négyzetméteres budapesti lakás átlagára tavaly négyzetméterre bontva 692 ezer forint volt, míg a csak busszal megközelíthető Zsámbékon található 80 négyzetméteres háznál a négyzetméterenkénti átlagár 350 ezer forint. A számítások szerint a zsámbéki ház ára az autós ingázással megnövelt költséggel együtt nyolc év alatt érné el a 13. kerületi lakások átlagárát.
Olcsóbb települések
Az olcsóbb agglomerációs települések közé tartozik Szigetszentmiklós is, ahol egy ingatlan ára az ingázási költségekkel együtt 7 év alatt érné el egy 13. kerületi lakás árát. Az ennél drágább Érd, Vác vagy Gödöllő esetében már csak 3-4 évig élvezhetnének költségelőnyt az autós ingázók.
Emberöltőnyi előny
Az autózás mellett az ingázók számára alternatívát jelenthetnek a kötöttpályás közlekedési lehetőségek: a HÉV vagy a vasút. A jelenlegi költségszinten számolva a szigetszentmiklósi lakhatás a lakástól egy 13. kerületi munkahelyig tömegközlekedéssel ingázva 42 évig lehet olcsóbb annál, mintha egy munkahelyhez közeli lakást vásároltak volna és csupán BKK-bérlettel utaznának.
Dunakeszin nem spórolsz semmit
Megjegyezték, hogy Dunakeszin – a tavaly mért átlagos 511 ezer forintos négyzetméterárak miatt – sem az autót, sem a tömegközlekedést használva nincs költségelőny a főváros 13. kerületéhez képest.
Folyamatosan nő a kereslet
Az elemzésben arra is rámutattak, hogy a kertes házak iránt folyamatosan nő a kereslet, és a magas budapesti ingatlanárak miatt vélhetően továbbra is vonzó célpont marad az agglomeráció, ahol elképzelhető egy ideig a fővárosit is meghaladó ütemű drágulás.
Ezeket se hagyd ki, érdekesek!
- Segítség, hazafelé megyek! Beálltak az utak, több városban pedig már köszönik az érdeklődést, de ne érkezzenek új lakók
- Tízezrek költöztek ki egy év alatt Budapestről az agglomerációba
- Térképen Budapest és az agglomeráció ingatlanárai: a te környékeden mennyit ér egy négyzetméter?
MTI/BPK – Kiemelt kép: Biatorbágy, az ingatlanárakat tekintve az agglomeráció legdrágább települése – Fotó: BPK
