Pest megye volt a legvonzóbb célpont tavaly azok körében, akik ideiglenesen vagy állandó jelleggel másik településre költöztek. A költözések miatt több mint 16 ezer fővel gyarapodott Pest megye lakossága, ami nagyrészt a fővárosból elvándorlóknak köszönhető.

Budapestről az agglomerációba majdnem 40 ezren költöztek ki, míg Pest megyéből Budapestre több mint 25 ezren vándoroltak. Fejér, Vas, Komárom-Esztergom és Veszprém tudott még pluszt felmutatni. Budapest lakossága viszont a vándorlások miatt 5700 fővel csökkent.

A főváros mellett Borsod megyéből 5200 és Békésből 4550 fővel többen mentek el, mint amennyien odaköltöztek – írja az atv.hu.

A koronavírus-járvány előtti szinthez képest a kínálati piacon az átlagos négyzetméterárak a legtöbb helyen stagnáltak.

Székesfehérváron például az eladó házak átlagára maradt 53 millió forint, a lakásoké viszont a járvány előtti szinthez képest 2 százalékkal 23,3 millió forintra csökkent. A Pest megyei Érden az eladó házak ára februárhoz képest 2 százalékkal 53,3 millió forintra nőtt, közben az ottani lakások átlagára 6 százalékkal 29,9 millió forintra csökkent.

A tavalyi költözködések alapján a leghűségesebb megyének számító Borsod megye székhelyén, Miskolcon a házak átlagára februárról júniusra 1 százalékkal 30,5 millió forintra nőtt, a lakásoké viszont 13,6 millió forinton stagnált.

A BudaPestkörnyéke.hu többször írt a kiköltözés problémájáról, Dunaharaszti polgármestere például most már megállítaná a településre történő beköltözést. Hasonló véleményen van Szentendre új polgármestere és egyre többen itt az agglomerációban.

Sokan attól tartanak, hogy a jelenlegi növekedési ütemet egyszerűen nem tudja követni az infrastruktúra és a szolgáltatások, közintézmények fejlődése. Az agglomeráció több településén érezhetően nő a feszültség a régi lakók, az úgynevezett tősgyökeresek és a betelepülők között, akiket néhány helyen egyszerűen csak gyüttmenteknek neveznek.

Kiemelt kép: illusztráció