Egyre több polgármester látja úgy, hogy véget kell vetni a Budapest környéki települések növekedésének. Legutóbb Dunaharaszti polgármestere mondta azt, hogy itt a vége és nem tovább, maximalizálták a város lagosságszámát.

Az elmúlt évben Budapest környékének 91 településén élők lélekszáma 15 ezer fővel nőtt. Ez egy Budakeszi méretű kisváros lakossága. Gondoljunk csak bele, ha 10 évig így folytatódik, csaknem egy Pécs nagyságú város lélekszámával lakunk majd többen itt az agglomerációban. Lesznek ehhez megfelelő utak? Elegendő lesz a HÉV, vonat és buszhálózat?

Magyarország harmada itt él

Budapest és környékének a lakosságszáma 2,7 millió, vagyis a magyar lakosságnak csaknem az egy harmada a fővárosban és annak agglomerációjában él. Budapestről is sokan költöznek ki. 2018-ban például 6 ezer fővel csökkent a főváros lakossága, az agglomerációé pedig ahogy említettük 15 ezerrel nőtt, vagyis az ország más részéről is ide költöznek az emberek.

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol!

Emelkednek az ingatlanárak

Ez a mozgás ingatlanpiaci szakértők utóbbi hetekben megjelent elemzései szerint jelentősen megemelte az agglomerációs ingatlanárakat. Egyre erősebben érezhető, hogy az elszabadult budapesti négyzetméterárak kifelé tolják a belvárosi kerületekből az otthont keresőket. Egy év alatt a külső kerületekben 30-40 százalékos áremelkedést látnak a szakemberek, ez pedig azt eredményezi, hogy akik eddig a peremkerületekben kerestek ingatlant, még eggyel tovább lépnek.

Duplázódtak a települések

A dél-pesti agglomeráció települései közül Szigetszentmiklós lakossága a KSH adatai szerint 1990-hez képest több mint duplájára, 19 ezerről 39 ezerre nőtt, Érden ma 26 ezerrel, egy másik kisváros népességével élnek többen, Halásztelek lakossága nagyjából 70 százalékkal gyarapodott a 30 év alatt. Mindenhol nehéz volt lépést tartani a kiköltözők elvárásaival, de ahol lassabban engedték bővülni a települést, ott nem vált megoldhatatlanná a feladat.

Maximalizálták Dunaharaszti lakosságát

Dunaharaszti 15 ezres községből vált kisvárossá, idén januárban 22 900 lakossal. Szalay László 2002 óta vezeti a települést, azt mondja, már elődei elkezdték a tudatos tervezést, amikor – látva a kiköltözők tömegét – belterületté nyilvánítottak határszakaszokat. Az önkormányzat ennek megfelelően 2003-ban megváltoztatta a helyi építési szabályzatot és stratégiai tervet készített a város fejlesztésére – írja a Népszava.

Ebben rögzítették, hogy maximum 25 ezer főre engedik duzzadni a népességet, mert emellett a lakosságszám mellett tudják még jól működtetni a szolgáltatásokat. Kijelölték az építési övezeteket és meghatározták, hol épülhetnek csak családi házak, hol társasházak.

Szalay István, Dunaharaszti polgármestere – Forrás: Facebook/Szalay István

Trükkös építkezők

A dunaharaszti polgármester azonban azt mondja, nem számolhattak mindennel. A legújabb családtámogatások hatására megjelentek a városban azok a vállalkozók, akik már a belső utcák nagyobb üres telkein kezdtek 6-8 lakásos társasházakat építeni, ami nem tetszett az itt élőknek. Hogy élhető maradjon a város, ma már az a szabály, hogy 400 négyzetméterenként épülhet egy lakás. 

Nem éri meg felduzzasztani a városokat

Szalay László úgy látja, amióta a személyi jövedelemadóból semmi nem marad a településeknél, nem éri meg felduzzasztani a városokat, csak amíg bírják például gyermekintézményekkel követni az elvárásokat.

Egyre többen építkeznek az agglomerációban

Ahogy azt korábban itt a BudaPestkörnyéke.hu agglomerációs hírportálon megírtuk, a Dunaharasztihoz hasonlóan a főváros környéki településeken nemhogy csökkenne, inkább ismét erősödik az építési kedv. Míg a KSH 2005-ös adatai szerint akkor Budapesten több mint 12 ezer lakást adtak át, Pest megyében pedig kevesebb, mint 7 ezret, addig 2017 óta már több lakást építettek a környező településeken, mint a fővárosban. tavaly 3874 lakás készült el Budapesten, 4764 Pest megyében.

Szentendrén is gond a lakosságszám növekedése

Szentendre új polgármesterének, Fülöp Zsoltnak a véleménye szerint is az agglomerációs városok növekedése az egyik legnagyobb probléma. Szeretné ezt a folyamatot fékezni, megállítani. Ide kattintva lehet elérni a korábban erről írt cikkünket ittt a BudaPestkörnyéke.hu agglomerációs hírportálon.

Kiemelt kép: illusztráció