Jövő januártól emelkedni fog az óvodai és az iskolai ebéd ára. Egy kormányrendelet szerint ekkortól ugyanis a szolgáltatóknak több magyar alapanyagot kell felhasználniuk, valamint a menü egészségesebb és jobb minőségű lesz.

Egészségesebb lesz az iskolai menza

Egészségesebb, jobb minőségű lesz 2022. januárjától az iskolai menza, és a szolgáltatóknak több magyar alapanyagot kell felhasználniuk, de ennek ára is lesz. Ekkortól kell ugyanis alkalmazni az ezt célzó, egy évvel elhalasztott kormányrendeletet. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Hazai élelmiszerekből kell főzni

A jogszabály alapján 2022. január 1-től a közétkeztetésben felhasznált élelmiszerek legalább 60 százaléka hazai forrásból, vagy úgynevezett rövid ellátási láncon keresztül beszerzett formában kerülhet a közétkeztetők konyhájába – írja a napi.hu.

Hoppá! Magyarország 15. legolvasottabb weboldala lett a BudaPestkörnyéke.hu. Az auditált DKT/Gemius mérés szerint pedig a 11. legnépszerűbb hírportál lett az országban. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol!

 

Rövid ellátási lánc

Ez az arány 2023. január 1-től már legalább 80 százalék lesz. A rövid ellátási lánc azt jelenti, amikor az élelmiszer üzem és a konyha között legfeljebb egy köztes szereplő lehet.

Drágulást okoz az átalakítás

Ez a korábbi beszerzési láncolatok átalakulását is hozza. A szezonalitás, a tárolási és szállítási kapacitások átalakulása miatt ez a módosítás is drágulást okoz a piacon.

Az önkormányzatokon múlik az drágulás mértéke

A szakmai szervezetek számításai szerint 30-40 százalékkal növekedhetnek a nyersanyagárak és ezáltal a menza költsége. Az, hogy ebből a szülők mit fognak megérezni, csak az önkormányzatokon múlik, hiszen ők állapítják meg a fizetendő térítési díjakat.

150 lenne egy iskolai ebéd

A Magyar Közétkeztetők Szövetsége egy ajánlással is előállt, ők ezt a 30-40 százalékos drágítást tartják indokoltnak. Forintban mérve egy ebéd az óvodában 110, általános iskola felső tagozatán és gimnáziumban 150 forinttal lenne drágább naponta.

Ilyen a menza Angliában

Angliában egyrészt meghatározzák azt, hogy a legfontosabb tápanyagokból mekkora mennyiséget kell biztosítani a gyerekek számára, másrészt pedig korlátozzák a magas só-, cukor-, és zsiradéktartalmú ételekhez való hozzáférést. Ezek alapján a menzákon naponta legalább egy adag zöldséget és gyümölcsöt kapnak az iskolások, viszont bő zsiradékban sült ételeket legfeljebb kétszer szolgálhatnak fel egy héten.

Francia menza

Franciaországban az étkezési ciklusok szabályozásával biztosítják, hogy kellőképp változatos, tápláló és kiegyensúlyozott étrendje legyen a fiataloknak. Egy húsz étkezésből álló ciklus során legalább tíz étkezést főtt zöldségnek kell kísérnie, tíz étkezést hüvelyesnek, keményítős élelmiszernek vagy gabonafélének, nyolc étkezést pedig friss gyümölcsdesszertnek. A főétel lehet hús-, hal-, tojás-, belsőség vagy sajtalapú. A főételen és a köreten kívül minden ebédhez kötelező felszolgálni valamilyen tejterméket is, továbbá vagy előételt, vagy desszertet.

Önkiszolgáló menzák

Finnországban, Svédországban és Olaszországban önkiszolgáló menzák működnek, vagyis a diákok maguk állíthatják össze az ebédjüket. Azonban a felkínált fogásoknak itt is minden esetben meg kell felelniük a nemzeti táplálkozási irányelveknek, ráadásul a gyerekek útmutatót is kapnak, hogy milyen ételeket érdemes összeválogatniuk.

A magyar óvodákba a szülő viszi a gyümölcsöt

Magyarországon, az állami óvodákban a szülőknek kell gondoskodniuk a gyerekek napi gyümölcsfogyasztásáról.  Az óvodai csoportokban napi bontásban osztják be, hogy mikor,  melyik család látja el gyümölccsel a gyerekeket. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Kiemelt kép: illusztráció