Optimista a vérplazma-terápia hatásosságával kapcsolatban a koronavírus-betegek esetében Vályi-Nagy István, a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatója. A kórházban elsőként itt alkalmazták Magyarországon ezt a kezelést. A főigazgató szerint a lélegeztetőgépre szoruló betegeknél jelentősen le lehet így rövidíteni a lélegeztetés idejét

Az eddig kezelt két beteg egyelőre az intenzív osztályon van. Az egyikük felgyógyult, levették a lélegeztetőgépről – átmenetileg mindketten lélegeztetésre szorultak. A másik, idősebb beteg is jól van, őt is lassan ébresztjük a mélyaltatásból – mondta a főigazgató a hvg.hu-nak.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy mind a vérplazmával kezelt, mind az innovatív gyógyszeres terápiában részesített betegeinknél jelentősen megrövidül a lélegeztetési periódus. A plazmaterápiát egyelőre csak a súlyos és a kritikus állapotú betegeknél használják és alapkövetelmény, hogy a donor és a beteg vércsoportja egyezzen. A másik fontos szempont, hogy csak a megfelelő ellenanyagszinttel rendelkező plazmák alkalmasak beadásra.

Ezeknek a tényezőknek az összerendezésével választják ki azokat, akiknél ezt a terápiát alkalmazzák. Egyelőre tehát náluk csak olyanok kaptak plazmát, akik az intenzív osztályon vannak, de az igazgató elmondása szerint minél több beteg esetében törekszenek erre. Később tervezik, hogy kevésbé súlyos betegeket is bevonnak a kísérleti kezelésbe.

Azok az immunanyagok, amelyekre mi vadásznak – fogalmazott a szakember – a fertőzést követően körülbelül 2-3 hét múlva jelennek meg.

Még kutatás tárgya a világon, hogy a megfelelő immunválasszal rendelkezők immunglobulin vérszintje meddig marad fenn. Egyre több adat van arra, hogy a vírusfertőzés sokakban nem okoz tartós immunitást, hanem néhány hónap múlva elmúlik, vagy kisebb lesz. Ez természetesen érinti az aktív immunizálásnak, vagyis a védőoltásnak a problémáját is. Mert ha lesz is oltás, akkor is meg kell majd mérni azt, mennyi ideig tart és milyen minőségű az általa létrehozott immunitás.

Legalább 70 különböző helyen és különböző technológiákkal kísérleteznek oltással, ebből 4-5 van előrehaladott stádiumban, de ezek sincsenek még olyan szakaszban, hogy tudjuk róluk jók lesznek-e vagy sem – mondta a főigazgató.

Mivel sem védőoltás, sem specifikus terápia nincsen, úgy segítünk a betegeken, ahogy tudunk – meséli a főigazgató. „A plazmakezeléssel és az általunk alkalmazott innovatív gyógyszeres terápiákkal kapcsolatban azt tudom mondani, hogy jó tapasztalataink vannak, és optimisták vagyunk.”

Mostantól, ahogy a tisztifőorvos asszony is bejelentette, úgy tűnik, hogy elkezdődik a járvány első hullámának csökkenő szakasza. Ehhez a kedvező fordulathoz nyilvánvalóan sok tényező járult hozzá. A járványt alapvetően jól kezeltük, a lakosság az egész ország viszonylatában relatíve fegyelmezetten reagált.

A szakember szerint egyelőre kutatás tárgya, hogy kikből lesznek a súlyos betegek. Vannak olyan feltételezések, hogy ez genetikai adottság lenne. Az is lehetséges, hogy olyanokból lesznek a súlyos betegek, akiknek az immunválasza csak részben megfelelő és akik nem tudják a szervezetükből eliminálni a vírust.

És nyilván azokból lesznek a súlyos betegek, akiknek társbetegsége van: egy krónikus tüdőbetegnek kevesebb az esélye, ha ilyen súlyos állapotba kerül, de a magas vérnyomás betegség, a cukorbetegség, és a krónikus vesebetegség is mindenképpen az állapotot súlyosbító tényezők közé tartozik – mondta Vályi-Nagy István, a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatója.

Kiemelt kép forrása: MTI/Árvai Károly