Budapest történelmében kiemelkedő nap november 17. hiszen 150 évvel ezelőtt, 1873-ban ekkor egyesült Pest, Buda és Óbuda városrész Budapest néven. A dolog nem ment simán, sokan fúrták, különösen a pesti főpolgármester gáncsoskodott, ahol csak tudott. Nagy vita volt a város nevéről is, de végül Budapest elnevezés mellett döntöttek. 1873. november 17-én végül megszületett a nemzet nagy fővárosa és vele együtt Budapest környéke, az agglomeráció is.
Pest, Buda, Óbuda
Az 1800-as években közigazgatásilag egymástól független volt Buda, Pest és Óbuda. Pest a fejlődésben elhúzott a budai oldal mellett, azonban a történelem, a tradíciók és a város éeltét meghatározó emberek összekötötték a három városrészt. A mai főváros fejlődésében máig a legnagyobb lökést az 1867-es kiegyezés hozta. Lényegében ezt követően alakult ki a mai város szerkezete, és a legfontosabb épületek zöme is ezt követően épült. Magyarország területe ekkor háromszor akkora volt, mint most. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Szükség volt egy igazi nagy fővárosra
A korabeli politikusokban megfogalmazódott a gondolat, hogy Londonhoz és Párizshoz hasonlóan Magyarországnak is szüksége lenne egy kiemelkedő nagyvárosra, egy igazi fővárosra. 1867 környékén volt egy 200 ezer fős Pest, egy 75 ezres Buda és egy 16 ezres Óbuda. Ebből gyúrták össze a magyar fővárost, ami 1900-ra már 700 ezres világvárossá nőtte ki magát.
Pest-Budának hívták a nem egységes fővárost
Sokan a mi napig felteszik a kérdést, hogy miért Budapest nevet választották az elődeink, hiszen annakidején a köznyelvben Pest-Budának hívták az ikervárost, amelyet az 1849-ben átadott Lánchíd kötött össze.
Óriási vita lett az elnevezésből
Budapest elnevezéséről élénk vita dúlt az 1873-at megelőző években. Három évvel korábban az országgyűlés egy olyan törvényt fogadott el, mellyel utasította a belügyminisztériumot, hogy készítse elő Pest és Buda városrészek egyesítését. Így is történt. Megkezdték a törvények előkészítését, azonban volt egy kis probléma.
Teljesen befeszült a pesti főpolgármester
A gazdaságilag jóval erősebb Pest főpolgármestere, Szentkirályi Mór mindent megtett, hogy gáncsolja az egyesítést. Nem alaptalanul attól tartott, hogy elveszítheti a kiskirályságát. Szerinte “az egyesítés sem Pestre, sem Budára nem bír értékkel, mert Buda nem fejlődőképes. A Várhegy és a Gellérthegy útját állják a felvirágzásnak” – hangoztatta.
Pest fizette a számlát?
Az egyesítést fúró pesti főpolgármesternek az volt a másik érve, hogy Buda lakosságának a többsége sváb, német anyanyelvű, ezzel szemben a pestiek magyarok. Ha egyesítik a két városrészt Pest is könnyen elnémetesedhetne, de azt is problémának látta, hogy Pest gazdagabb és nekik kellene fizetni Buda felvirágoztatását.
Kell egy főváros
Az egyesítés-vita végül akkor dőlt el, amikor deák Ferenc politikai híve, a nagybefektető és politikus, Csengery Antal felszólalt és elmagyarázta, hogy Pest-Buda egyesítése nem csupán helyi, hanem országos érdek, mert a nemzetnek szüksége van egy büszke, nagy fővárosra. Ekkor eldőlt az egyesítés, már csak a név volt kérdéses.
Pest-Buda volt a befutó
Az 1870-es években sokan Pest-Budaként hivatkoztak a magyar fővárosra. Szechenyi István írta le először A világ című művében a Budapest szót. Ezt követően még ő is ötletet: Honderű, Etelvár, Hungvár neveket dobta be, de végül a Pest-Buda lett a befutó, de akkor miért lett Budapest belőle?
Ez így nem jó! Végül megszületett Budapest
Amikor az észak-déli tájolású térképekre ráírták a Pest-Buda városnevet, rájöttek, hogy pont fordítottan kerül az elnevezés a térképre. A budai oldalra írták Pestet és fordítva. Ez zavart okozott, így végül eldőlt, hogy Budapest lesz a magyar főváros neve. 150 évvel ezelőtt tehát megszületett Budapest, boldog születésnapot fővárosunk! A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Budapest környéke
Az 1900-as évek elejére már egyértelmű lett, hogy Budapest körül egy jelentős és folyamatosan növekvő, fejlődő településgyűrű, agglomeráció alakul ki. Egyre többen jártak be a városba dolgozni, egyre több jómódú pestinek volt villája, nyaralója az agglomerációban. Egy belvárosi ügyvéd piacot látott az agglomeárációban és 1907-ben megalapította a Budapest Környéke című havilapot. Az újság egyre népszerűbb lett a fővárosban és a környező településeken. Rengeteg helyi témával, érdekességgel fogalkozott, és számos hirdetőt hozott össze a kuncsaftokkal. Budapest történelméhez tehát hozzátartozik az agglomeráció, Budapest környékének a sztorija is.
Kiemelt kép: Budapest 1909-ben – Forrás: Fortepan/Magyar Földrajzi Múzeum
