Jó kerítés, jó szomszédság. Ez valóban így van, hiszen a szomszédok közötti legtöbb nézeteltérést a kerítéssel, telekhatárral kapcsolatos viták okozzák. Mi a helyzet a szomszéd fájával? Melyik kerítés kihez tartozik? Kié az utcán termő fánkon a gyümülcs? Íme a legfontosabb tudnivalók, hogy az olvasóink könnyen eligazodjanak a telekhatár okozta gondok bonyolultnak tűnő labirintusában.

A te sikered, a mi sikerünk! Gyere hozzánk hirdetésszervezőnek és vidd el minden hónapban a parádés jutalékod! A részletekért kattints ide!

A legalapvetőbb kérdés talán az, hogy van-e egyáltalán kerítés. Jó tudni, hogy nem kötelező kerítést építeni két telek közé. Mindennek ellenére az általános helyzet mégis az, hogy érdemes azért valahogyan elválasztani telkünket a szomszédokétól. A kerítés kialakításában a helyi építési szabályzat az illetékes, így érdemes az önkormányzatnál érdeklődni, mielőtt bármibe is belekezdünk, nehogy pórul járjunk.

Helyi sajátosságok

Amennyiben a helyi önkormányzatnak nincs erre külön előírása, úgy egy hatályos kormányrendelet ír erről. “A telek határvonalain létesíthető kerítés kialakítását – a helyi sajátosságokra is figyelemmel – a helyi építési szabályzat meghatározhatja. Ennek hiányában tömör kerítés csak legfeljebb 2,50 m magassággal létesíthető. Amennyiben a telek határvonalán támfal építése is szükséges, a támfalon tömör kerítés csak akkor építhető, ha a támfal és a tömör kerítés együttes magassága a 3,0 m-t nem haladja meg.”

Az alapvető szabályokat nem csak azoknak érdemes észben tartani, akik most kezdenek építkezni, hanem azoknak is, akik a meglévő telkükön a kerítést is érintő felújításba, újraépítésbe kezdenek. A legjobb elkerülni a szabályok nem tudásából származó kellemetlen meglepetéseket.

A szomszéd kutyája átszökik hozzánk

Képzeljük csak el a szituációt, hogy a bal oldali szomszédunk nagy kertész, azonban a család kutyusa mindig talál valami utat a szomszédbar, és kitúrja a frissen ültetett palántákat. Ha nem is pontosan így, de biztosan sokan együtt tudnak érezni egyik vagy másik féllel. A probléma egyértelműen az, hogy a kerítés nincs jól megcsinálva, hiszen itt-ott lyukas, így kedvencünk kénye-kedve szerint járkál át a szomszédhoz. Mivel a mi kutyánk megy át, ezért rögtön a miénk is a felelősség a kerítés megcsináltatásával kapcsolatban?

A hatályos kormányrendelet egyértelműen rendelkezik arról, hogy egy-egy telek körüli kerítés mely része kinek a felelőssége alá tartozik:“Kerítés létesítésének elrendelése esetén a telek tulajdonosa (kezelője, használója) a telek homlokvonalán, továbbá – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani.” (A kormányrendelet szövege ide kattintva elérhető)

A bal oldali kerítés mindig a szomszédé

A példaesetünkben tehát annak ellenére, hogy a mi kutyánk megy át a szomszédba, mivel az utcáról nézve bal oldali kerítésről van szó, ezért a szomszéd feladata annak fenntartása. A kissé csavaros megfogalmazás ellenére egyszerű a helyzet, az utcáról nézve az utcafront, a jobb oldali kerítés, és a hátsó kerítés jobb oldali fele a mi felelősségünk. Mindezek ellenére az a legjobb megoldás, amennyiben közös nevezőre jutunk a szomszédunkkal és közösen tartjuk fenn a kerítést.  Minden esetben egyeztetni kell a helyi építési osztállyal, hiszen eltérhetnek a feltételek, amiről érdemes mindig tájékozódni.

Átlóg a szomszéd fája

A másik leggyakoribb oka a szomszédok közötti nézeteltérésnek a kerítéshez közeli fák miatt lehetnek. Esetleg átlóg a fa ága, így ősszel az ereszünkbe hulló falevelekkel nekünk kell megküzdenünk, az átlógó ág megkarcolhatja az autónkat, vagy egyszerűen nem esztétikus a túlságosan elburjánzott lombkorona.

Az is előfordulhat, hogy a szomszéd akácfa gyökere a feltöri a kültéri burkolatot, és ezt már csak akkor vesszük észre, amikor a nemkívánatos csemete már kibújt. Mi is a teendő ilyen esetben? A fák ágait nem érdemes csak úgy tetszés szerint megnyirbálni, hiszen ez súlyos kárt tehet a fában. Egy nagyobb ág levágása, vagy a fa gyökereinek eltávolítása akár annak egyensúlyát is felboríthatja, így könnyebben kicsavarja azt egy esetleges vihar.

Nem lehet nekiesni a szomszéd fájának

A növényzettel kapcsolatos viták esetében a fő hangsúly a szükségtelen zavaráson, kárt okozáson van. Tehát amennyiben a szomszéd hatalmas fája veszélyessé válna a túlságos lombtalanítástól, nem kötelezhető a kivágása. Az első lépés mindenesetre a szomszéd szóban vagy írásban való felszólítása a növényzet megmetszésére, mivel az zavarja a kert rendeltetésszerű használatát, például a kocsibejáró nem használható anélkül, hogy végigkarcolnánk az autónkat. “Az ingatlan tulajdonosa csak akkor jogosult az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására, ha azok az ingatlan rendes használatát akadályozzák, és azokat a növény tulajdonosa felhívás ellenére sem távolítja el.”

Bíróságnál is követelhetjük a fa kivágását

Amennyiben a szomszéd továbbra sem hajlandó megoldani a problémát, a kárt okozó, vagy szükségtelenül zavaró növényzet eltávolítható közös költségre, amelyet akár bírósági úton is követelhetünk. “Ha a szomszédos ingatlanok határvonalán álló növény valamelyik ingatlan rendes használatát akadályozza, illetve kárt okoz vagy annak veszélyével fenyeget, és az érdeksérelem más módon nem hárítható el, az ingatlan tulajdonosa követelheti, hogy azt közös költségen távolítsák el.” Fontos, hogy a növényzet eltávolításának szükségességét mindig meg kell indokolni!

A hozzánk átesett gyümölcsö a miénk

A telkünkre áthulló gyümölcsökkel kapcsolatban sokkal egyszerűbb a hatályos törvény. A hatályos szabály szerint “Az ingatlan tulajdonosa felszedheti az ingatlanára a szomszédos ingatlanról áthullott terményt, ha a növény tulajdonosa a termény beszedését elmulasztotta.” Az említett, többször idézett törvény szövege ide kattintva olvasható.

Az utcán minden fa az önkormányzaté

A fák ültetésével kapcsolatban még érdemes megemlíteni, a telkünk előtt, az utcára ültetett fák az önkormányzat tulajdonát képezik, mivel közterületen helyezkednek el. Így a termése sem az ingatlan tulajdonosáé, és semmit nem tehetünk ha minden nap gyerekek dézsmálják  a házunk előtt álló cseresznyefát.

Egyes önkormányzatok szabályozzák, hogy milyen fákat is ültethetünk a telkünk előtt az utcára. A tiltás általában gyümölcsfákra vonatkozik, hiszen így elkerülhető a “kié az utcán termett gyümölcs” vita, illetve gyakran szennyeződést, csúszásveszélyt okozhat a járdára hullott, fel nem szedett gyümölcs.

Összesítve elmondhatjuk, hogy a legjobb megoldás mindig a kompromisszum. Mit ér az, ha a jó szomszédi viszony iszonnyá változik? Keressünk mindig közös nevezőt, hiszen az nem csak a számunka lesz az kedvező, hiszen egy jó megoldás mind a két fél érdeke. Mielőtt bármit cselekednénk, feltétlen érdeklődjünk a helyi önkormányzatnál, mivel előfordulhatnak helyi követelmények is, amelyekre muszáj odafigyelnünk.

Fotók: illusztráció


Nézd meg a címlapunkat, sok érdekességet találsz ott is! Klikkelj ide!

A BudaPestkörnyéke.hu a főváros agglomerációjának napról-napra népszerűbb hírportálja. Ha te is elsőként szeretnél értesülni a legérdekesebb hírekről, eseményekről, lájkold az oldalunkat a Facebookon.

Köszönjük, hogy most is minket olvasol!