Ahogy azt nemrég megírtuk, néhány agglomerációs településen szinte pofára megy, ki költözhet az adott településre. A válogatáshoz egy új törvény ad lehetőséget az önkormányzatoknak. Jogi szakértőnk, Dr. Bacskó László ügyvéd körbejárta a témát.

Alapvető változások

A helyi önazonosság védelméről szóló 2025. évi XLVIII. törvény 2025. július 1-jén lépett hatályba, alapjaiban változtatva az ingatlanok értékesítését és a lakcím létesítését Magyarországon. Felhatalmazza az önkormányzatokat a beköltözés és lakcím korlátozására, ezzel bővítve az önkormányzati jogokat a helyi közösségek identitásának megőrzése érdekében. Megalkotását a túlzott lakosságnövekedés és az ebből fakadó infrastrukturális terhelés indokolta. A Budapest és Környéke hírportál legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A Facebookon már 252 ezernél is többen követnek minket.

Az Alaptörvényi Alapok

A törvény alapja a Magyarország Alaptörvényének tizenötödik módosítása, amely alapjogi szintre emelte a helyi közösségek önazonossághoz való jogát. Ez a kollektív alapjog a települési közösségek életformájának és hagyományainak védelmét szolgálja. Az Alaptörvény XXVII. cikk (1) bekezdése szerint a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog nem sértheti a helyi közösségek önazonossághoz való jogát. Ez az alkotmányos alap teremti meg a korlátozások jogi alapját.

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Nyomtatott változatban először 1907-ben jelent meg a Budapest és Környéke újság. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol! A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!

Az Önkormányzatok Eszközei a Helyi Önazonosság Védelmében

A helyi önazonossági törvény felhatalmazza a települési önkormányzatokat, hogy helyi rendeletben vezessenek be jogvédelmi eszközöket, meghatározzák a mentességeket, kedvezményeket, a betelepülés feltételeit és a jogkövetkezményeket. Az önkormányzatok tág szabályozási szabadsággal rendelkeznek. Ide kapcsolódik: Pofára megy, hogy ki költözhet Újlengyelbe – megvan az első agglomerációs település, ahol korlátozzák a beköltözést

Az alkalmazható eszközök

Elővásárlási jog a helyi szereplők számára: Az önkormányzatok elővásárlási jogot köthetnek ki a helyi ingatlanokra, ha azokat „betelepülőnek” vagy mentességet nem élvező személynek kívánják eladni. Ez az ingatlanszerzés korlátozása a tulajdonhoz való jogot érintheti, és a jogügylet semmisségét vonhatja maga után. Az ingatlanvásárlás teljes kizárása kikerült a tervezetből.

Korlátozások

Lakcím létesítésének korlátozása vagy feltételekhez kötése: Az önkormányzat rendeletben megtilthatja vagy feltételhez kötheti a betelepülők számára a lakcím létesítését. Ez a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogot érinti, felvetve az aránytalan korlátozás, diszkrimináció vagy jogbiztonság hiányának kérdését.

Betelepülési adó

Betelepülési hozzájárulás: Lehetőséget biztosít célzott helyi hozzájárulás, köznyelven „betelepülési adó” kivetésére. Fontos, hogy ez nem adó, de vagyoni jogokat érinthet. A törvény hatálya kizárólag természetes személyekre terjed ki; cégekre és alapítványokra nem alkalmazható. Bizonyos ingatlanszerzési módok, mint a jogszabály erejénél fogva bekövetkező szerzés vagy bírósági végrehajtás, mentesülnek. 

CSOK

A „betelepülő” az, aki az adott településen sem lakcímmel, sem ingatlantulajdonnal nem rendelkezik, és ott kíván ingatlant szerezni vagy lakcímet létesíteni. Az önkormányzat ettől kedvezőbb irányba eltérhet. A CSOK-kal lakást vásárlók, valamint az állami/önkormányzati foglalkoztatottak, egyházi alkalmazottak, diákok és bizonyos intézményekben élők mentesülnek. Az önkormányzatoknak biztosított széleskörű jogkör jelentős szabályozási különbségekhez vezethet, ami jogi bizonytalanságot okozhat.

Alkotmányjogi Aggályok

A törvény legfőbb alkotmányjogi aggálya a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való alapvető jog (Alaptörvény XXVII. cikk (1) bekezdés) korlátozása, valamint az ingatlanszerzés korlátozásával a tulajdonhoz való jog (Alaptörvény XIII. cikk) érintése.

Diszkrimináció

Felmerülhet a diszkrimináció tilalmának (Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdés) megsértése is, ha a helyi rendeletek önkényes megkülönböztetést alkalmaznak. Bár az Alaptörvény módosítása alkotmányos alapot teremt a korlátozásra, az arányosság elvének vizsgálata kulcsfontosságú marad az Alkotmánybíróság számára, amely valószínűleg vizsgálni fogja a törvény és a végrehajtási rendeletek alkotmányosságát.

Gyakorlati Hatások és Jövőbeli Kilátások

A helyi önazonossági törvény alapjaiban változtathatja meg az ingatlanok értékesítését. Célja a túlzott lakosságbővülés, az infrastruktúra túlterhelése és a helyi lakosság kiszorulásának megelőzése. Ingatlanpiaci hatása az önkormányzatok alkalmazási mértékétől függ. A törvény nem kötelező, hanem lehetőséget biztosító keretet hoz létre. A Budapest és Környéke hírportál legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A Facebookon már 252 ezernél is többen követnek minket.

Kiemelt kép: Etyek központja – Fotó: BudaPestkörnyéke.hu