A vártnál jóval kisebb lépésekben zajlik az infláció letörése, így az lett volna inkább a meglepetés, ha április 30-án valóban búcsút intünk az élelmiszerárstopnak – véli Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország ügyvezető igazgatója. A 14 ezer főt foglalkoztató társaság irányítója arról is is beszélt, hogy szerinte napjainkban luxuscikk lett a gyümölcs.

Várható volt, hogy marad

Mivel az árstop politikai kommunikációs eszköz is egyben, várható volt, hogy marad – így értékelte Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország ügyvezető igazgatója Orbán Viktor árstopokkal kapcsolatos kijelentését az Indexnek adott interjújában. A miniszterelnök a napokban úgy fogalmazott: „sajnos még nem lehet kivezetni az árstopot, ami eddig történt, az kevés”. A BudaPestkörnyéke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

„A döntéshozó nem mérlegel”

Heiszler Gabriella elmondta: szimbolikus jelentőségük van az érintett alapvető élelmiszereknek, „a döntéshozó azt pedig nyilvánvalóan nem mérlegeli, mit veszítünk mindannyian a kiválasztott kilenc termék árbefagyasztásával”. Most abban bíznak, hogy a nyár elején kivezetésre kerül az intézkedés.

HOPPÁ! A forgalmas napokon már 300 ezren olvastok minket! Ezzel Magyarország Top 15 hírportálja közé került a BudaPestkörnyéke.hu! Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint az Origo, Index, Telex, Hvg, Blikk, 24.hu vagy az RTL KLUB és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most Te is minket olvasol! Részletek itt.

Hónapokig nem adnak majd el cukrot és lisztet

„Amikor ez majd megtörténik, hónapokig nem adunk el cukrot, lisztet, étolajat, az borítékolható, a többi termékkategóriánál is hosszú hetekbe telhet majd a piac regenerálódása” – tette hozzá.

Heti 250-300 millió a veszteség

A SPAR ügyvezető igazgatója beszélt arról is, hogy jelenleg nincs annyi burgonya, tojás, sertéscomb vagy csirkemell, amekkora pluszkeresletet generált az állami beavatkozás, ez pedig az import felé löki a beszerzést. A SPAR Magyarország ügyvezető igazgatója megjegyzete: csak az élelmiszerárstopon heti mintegy 250-300 millió forintot bukunk, többet, mint a különadón. Az más kérdés, hogy változatlanul nincs profit, nemhogy extraprofit, és még ma sem értjük, miért árbevétel-arányosan állapítják meg.

A fizetések hetében költenek

A 90-es évek óta nem látott, napjainkban újra erősen kirajzolódó mintázat, hogy a fizetések hetében kilő a forgalom, majd nyomtalanul el is tűnik a vásárlói kedv.

Örömteli az árak letörése

Az ügyvezető szerint fontos a fogyasztói bizalom, hogy az emberek merjenek költeni, ezért is örömteli, hogy a komplett élelmiszer-kiskereskedelmi szakma beleállt az árak letörésébe. Láthatóan megnőtt a spórolási hajlandóság, az is óvatossá vált, akinek volna miből telepakolnia a kosarát. Ahogy elkezd érdemben csökkenni az infláció, az a boltokban lesz elsőként látható. 

Luxuscikk lett a gyümölcs

A zöldség-gyümölcs és a pékáru esetében is jócskán visszaesett az értékesítési volumen, az utóbbira jellemző példa, hogy négy zsemle helyett sokan vesznek inkább fél kiló kenyeret. A gyümölcs luxuscikké vált.

Inkább a grízes tészta

„Sajnos az a régi igazság is újra hangsúlyt kapott, hogy kis pénztárcából grízes tésztával könnyebb jóllakatni a családot, mint csirkemellfilével és párolt cukkinivel, az előbbi hiába hatósági áras” – fűzte hozzá Heiszler Gabriella.

Kétszer is meggondolják

Heiszler Gabriella februárban a 24.hu-nak adott interjújában is beszélt arról, hogy már a középosztály is kétszer meggondolja, hogy mit vásároljon, különösen, hogy kell-e neki a drágább, márkásabb termék. A BudaPestkörnyéke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Kiemelt kép: SPAR áruház. Fotó: archív