A vártnál jóval kisebb lépésekben zajlik az infláció letörése, így az lett volna inkább a meglepetés, ha április 30-án valóban búcsút intünk az élelmiszerárstopnak – véli Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország ügyvezető igazgatója. A 14 ezer főt foglalkoztató társaság irányítója arról is is beszélt, hogy szerinte napjainkban luxuscikk lett a gyümölcs.

Várható volt, hogy marad

Mivel az árstop politikai kommunikációs eszköz is egyben, várható volt, hogy marad – így értékelte Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország ügyvezető igazgatója Orbán Viktor árstopokkal kapcsolatos kijelentését az Indexnek adott interjújában. A miniszterelnök a napokban úgy fogalmazott: „sajnos még nem lehet kivezetni az árstopot, ami eddig történt, az kevés”. A BudaPestkörnyéke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

„A döntéshozó nem mérlegel”

Heiszler Gabriella elmondta: szimbolikus jelentőségük van az érintett alapvető élelmiszereknek, „a döntéshozó azt pedig nyilvánvalóan nem mérlegeli, mit veszítünk mindannyian a kiválasztott kilenc termék árbefagyasztásával”. Most abban bíznak, hogy a nyár elején kivezetésre kerül az intézkedés.

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol!

Hónapokig nem adnak majd el cukrot és lisztet

„Amikor ez majd megtörténik, hónapokig nem adunk el cukrot, lisztet, étolajat, az borítékolható, a többi termékkategóriánál is hosszú hetekbe telhet majd a piac regenerálódása” – tette hozzá.

Heti 250-300 millió a veszteség

A SPAR ügyvezető igazgatója beszélt arról is, hogy jelenleg nincs annyi burgonya, tojás, sertéscomb vagy csirkemell, amekkora pluszkeresletet generált az állami beavatkozás, ez pedig az import felé löki a beszerzést. A SPAR Magyarország ügyvezető igazgatója megjegyzete: csak az élelmiszerárstopon heti mintegy 250-300 millió forintot bukunk, többet, mint a különadón. Az más kérdés, hogy változatlanul nincs profit, nemhogy extraprofit, és még ma sem értjük, miért árbevétel-arányosan állapítják meg.

A fizetések hetében költenek

A 90-es évek óta nem látott, napjainkban újra erősen kirajzolódó mintázat, hogy a fizetések hetében kilő a forgalom, majd nyomtalanul el is tűnik a vásárlói kedv.

Örömteli az árak letörése

Az ügyvezető szerint fontos a fogyasztói bizalom, hogy az emberek merjenek költeni, ezért is örömteli, hogy a komplett élelmiszer-kiskereskedelmi szakma beleállt az árak letörésébe. Láthatóan megnőtt a spórolási hajlandóság, az is óvatossá vált, akinek volna miből telepakolnia a kosarát. Ahogy elkezd érdemben csökkenni az infláció, az a boltokban lesz elsőként látható. 

Luxuscikk lett a gyümölcs

A zöldség-gyümölcs és a pékáru esetében is jócskán visszaesett az értékesítési volumen, az utóbbira jellemző példa, hogy négy zsemle helyett sokan vesznek inkább fél kiló kenyeret. A gyümölcs luxuscikké vált.

Inkább a grízes tészta

„Sajnos az a régi igazság is újra hangsúlyt kapott, hogy kis pénztárcából grízes tésztával könnyebb jóllakatni a családot, mint csirkemellfilével és párolt cukkinivel, az előbbi hiába hatósági áras” – fűzte hozzá Heiszler Gabriella.

Kétszer is meggondolják

Heiszler Gabriella februárban a 24.hu-nak adott interjújában is beszélt arról, hogy már a középosztály is kétszer meggondolja, hogy mit vásároljon, különösen, hogy kell-e neki a drágább, márkásabb termék. A BudaPestkörnyéke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Kiemelt kép: SPAR áruház. Fotó: archív