A jégkármérséklő rendszer több generátorkezelője halálos fenyegetést kapott, ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az érintett körzetekben leállítja a szolgáltatást – közölte a NAK.
Konteo
A közlemény szerint egyre szélesebb körben terjed az a tévhit, amely szerint az országos jégkármérséklő rendszer tehető felelőssé a Kelet-Magyarországon kialakult súlyos aszályért. A NAK jelezte, hogy feljelentést tesz a fenyegetőzők ellen.
Jégre hat, nem az esőre
Azt írják: tudományosan bizonyított, hogy a jégkármérséklő rendszernek semmilyen hatása sincs a csapadékmennyiségre, az kizárólag a kialakuló jégszemcsék méretét képes befolyásolni.
És mi volt tavasszal?
Megjegyezték, hogy az idén januárban és februárban is rendkívül kevés csapadék hullott, holott a jégkármérséklő rendszer csak április 15-től működik.
Másutt is aszály van
A jelenlegi extrém aszály globális időjárási viszonyokra vezethető vissza; a rendkívüli csapadékhiány nemcsak hazánkban, hanem Európa számos más országában – ott is, ahol nem működik jégkármérséklés – okoz problémát.
Legfeljebb nem előzik meg a károkat
A jégkármérséklő rendszerrel a NAK számításai szerint évi több tízmilliárd forint kár előzhető meg. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Kevesebb a jégkár
Az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű rendszer, azaz 2017-ben, 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók. Ezzel szemben 2021-ben 39 ezer hektár érintettségéről számoltak be – ismertette a kamara közleményében.
Részletes magyarázat
Exportra alig jut
Az aszály ellenére is fedezi a búzatermés a belföldi szükségletet, de kivitelre sokkal kevesebb jut, mint korábban – mondta az Aratási Koordinációs Bizottság ülése után az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.
Címlapfotó: agraragazat.hu.
