Folyamatosan nő a gyógyultak száma, amely elérte a 904-et – ismertette a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának főorvosa a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs szombati sajtótájékoztatóján.

Szlávik János elmondta, hogy enyhe tünetekkel a betegek jellemzően 1-2 hét alatt meggyógyulnak, ugyanakkor azok, akik súlyos tünetekkel kerülnek kórházba, sokszor ott töltenek 3-4 hetet, vagy még is több időt.

A főorvos kitért arra, hogy hogy sok mindent nem tudni még az új típusú koronavírusról. Nem tudni honnan származik, hogy jutott át az emberekre, nem tudni pontosan, hogyan terjed emberről emberre, vagy mikor lesz védőoltás.

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol!

Dr. Szlávik János, infektológus

Denevérről vagy egy laborból indulhatott

Szlávik János elmondta, azt feltételezik, hogy a vírus denevérről jutott át az emberre egy úgynevezett „köztigazda” állat által. Megjegyezte: a denevérek képesek betegség nélkül hordozni az Ebola vagy a veszettség kórokozóját is. A vírus feltehetően mutáció révén kerülhetett át az emberre, a világon négymillió embert fertőzve meg.

Korábban írtunk arról itt a BudaPestkörnyéke.hu hírportálon, hogy az amerikai kormányzat részéről egyre többször elhangzik, hogy a vírus a kínai Vuhanban egy nem megfelelően működő víruskutató laborból juthatott ki, egy Nobel-díjas kutató pedig arról beszélt, hogy emberi kéznyomot találtak a vírusban, vagyis mesterségesen hozhatták létre.

Szlávik doktor elmondta, hogy pontos mechanizmusokat nem ismerni a vírussal kapcsolatban, de azt már tudni, hogy a fertőzött ember a tünetek megjelenése előtt 1-2 nappal már fertőzhet, és a fertőzés valószínűsége a tünetek megjelenésétől számítva 5-6 napig a legnagyobb.

A fertőzéssel kapcsolatban is maradtak alapkérdések

Azt sem lehet tudni – mondta -, hogy a fertőzésből kigyógyultak napok vagy hetek múlva fertőznek-e akkor is, ha tesztjeik negatívnak bizonyulnak. Egyelőre az sem egyértelmű, hogy ki lesz súlyos beteg, mi az oka annak, hogy egyesek súlyos, mások enyhe tünetekkel vészelik át a fertőzést, vagy hogy milyen immunmechanizmusok játszanak abban szerepet, hogy egy fiatal, egészséges embernél a betegség súlyos lefolyású lehet.

A főorvos szerint továbbra is kérdéses, hogy mikorra lesz védőoltás a koronavírus ellen; egyesek ez év őszére, télre, mások pedig jövő tavaszra vizionálják ezt. Azonban lehet, hogy a védőoltás már elkészült – jelezte -, de nagyon hosszú időnek kell eltelnie, hogy azt biztonsággal alkalmazni tudják.

Szlávik János felidézte, negyven évvel ezelőtt, 1980. május 8-án jelentette be az Egészségügyi Világszervezet, hogy sikerült a fekete himlőt elpusztítani. A kórokozó 300 millió ember halálát okozta. Az utolsó beteget – egy szomáliai férfit – 1977-ben regisztrálták, ő felgyógyult a betegségből. Azóta a fekete himlő vírusát két „szuper biztonságos” laboratóriumban tárolják. Úgy fogalmazott: azt szeretné, ha a közeljövőben a koronavírust is már csak laboratóriumban őriznék.

MTI/BPK – Kiemelt kép forrása: MTI