A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel együttműködve a MÁV négy fecskebölcsőt helyezett ki a Dunakanyarban található vasútállomásokon.

4 vasútállomáson

A Zöld Dunakanyar Alapítványtól a Zöld Dunakanyar Program keretében 80 fecskebölcsőt kapott a vasúttársaság, aminek közel a felét már felszerelték a Dunakanyar négy megállójában. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

A felújítás után is várják a madarakat

A fecskék szívesen építenek fészket a vasútállomásokon. Az épületek felújítása, korszerűsítése miatt a fecskék máshol keresnek lakhelyet. A vasúttársaság segíteni szeretné a madarak visszatelepítését az arra alkalmas helyek biztosításával, ezért döntöttek a kerámiából készült „műfészkek” felszerelése mellett a szakemberek.

Köszönjük, hogy a forgalmas napokon már 300 ezren olvastok minket! Ezzel Magyarország Top 15 hírportálja közé került a BudaPestkörnyéke.hu – részletek itt.

 

80 bölcső

38 ilyen madárbolcsőtat szereltek fel a MÁV munkatársai a héten. Nagymaros-Visegrádon 16, Kismaroson és Nagymaroson 6-6, Verőcén pedig 10 új „fecskeotthon” várja a lakhelyet kereső madarakat. Tervezetten a további 42 darabot is hamarosan felszerelik.

A fecskekakira is figyelnek

A fecskebölcsők mellé fecskepelenkaként funkcionáló deszkákat is rögzítenek, hogy az állomás környezete is tisztán tartható legyen.

Tavaly is volt ilyen akció

Tavaly a MÁV munkatársai a Szeged–Békéscsaba vasútvonal mentén kilenc, a dél-dunántúli térségben tíz állomáson helyeztek el 180-180 fecskebölcsőt. Idén újabb 10 dél-dunántúli helyszínre szeretnének kirakni további 160 darabot.

A fecskebölcsőről verset is írtak már

Sóhajtozok én is
búsan elmerengve,
mert árva, lakatlan
a fecskék bölcsője.

Piroscka Iréne Geng versét ide kattintva olvashatod el.

Aggasztó adatok

A Magyarországon fészkelő három fecskefaj : a füsti fecske, a molnárfecske és a partifecske közül a legveszélyeztetettebb partifecskék állománycsökkenése éves viszonylatban akár 20 százalék is lehet, de a füsti és a molnárfecskéé is 5-7 százalék között mozog. Az őszi és tavaszi vonulás, illetve a telelő területen töltött hónapok alatt a madarakat érő negatív hatások jelentős része közvetlenül vagy áttételesen időjárási anomáliákkal: viharokkal, napokig-hetekig tartó hűvös, csapadékos időszakokkal vagy éppen ellenkezőleg, szárazsággal, és az ebből következő táplálékhiánnyal függ össze – írja az MME.

Címlapfotó: a MÁV felvétele.