A BKK megbízásából forgalomszámlálást és közvéleménykutatást tartottak több város széli kerületben. Megkerestük a BKK-t, hogy mi a célja az adatgyűjtésnek. Kiderült, hogy már 2050-re készülnek.

Olvasóinktól azt az információt kaptuk, hogy a 2. és a 10. kerület szélén forgalomszámlálást, közvéleménykutatást végeznek a BKK megbízásából. A BudaPestkörnyéke.hu agglomerációs hírportál megkérdezte a BKK-t, hogy mire kíváncsiak és mire használják majd az adatokat.

A BKK-tól az alábbi választ kaptuk: „A háztartásfelvétel során 4800 budapesti és 1200 agglomerációs háztartást kérdeznek meg, véletlen kiválasztás alapján, Budapest és az agglomeráció teljes területén.

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol!

A kérdések az adott háztartásban élők, a kérdezést megelőző napon megtett utazásaira vonatkoznak. Az eredményeket közvetlenül az Egységes Forgalmi Modell igénymodelljének frissítéséhez használják” – írták nekünk.

Már a jövőre készül a BKK

MTI/Balogh Zoltán

Megkaptuk a BKK-tól kutatás leírását is, ez alapján: a BKK Zrt. egy 2025-ig tartó Uniós projekt keretében, a FŐMTERV Zrt., a Közlekedés Kft. és a TRENECON COWI Kft. által alkotott Modell Tercett Konzorciummal elkészíttette a jövőbeni fővárosi és agglomerációs közlekedési beruházások vizsgálatára alkalmas Egységes Forgalmi Modellt.

Az integrált közlekedési modell egy önálló, folyamatosan karbantartott, rendszeresen frissülő, a BKK Zrt. saját tulajdonában lévő döntéstámogató eszköz, amely biztosítja a jövőben indítandó projektek stabil szakmai megalapozását, áttekinthetőségét és a modellezési munkarészek egységességét.

Modellezik a közlekedésfejlesztési lehetőségeket

Az Egységes Forgalmi Modell összközlekedési modell-koncepción alapul, egységes modellezési alapot jelent a közlekedésfejlesztési tervezések elvégzéséhez: a modell szoftver-független kialakításának köszönhetően bármely tervező cég számára hozzáférhető és használható, a különböző tervezési feladatokhoz kapcsolódó újabb fejlesztések révén folyamatosan fejleszthető, tökéletesíthető.

A létrehozott modell illeszkedik a Nemzeti Közlekedési Stratégia nemzeti összközlekedési modelljéhez, valamint kiemelt szerepet tölt be a Balázs Mór-tervhez kapcsolódó programozási és értékelési feladatok ellátása során.

A következő feladatok ellátására alkalmas:

  • Nagytávú közlekedés stratégiai vizsgálatok elvégzésre,
  • Jelentősebb forgalomtechnikai, szabályozási beavatkozások hatásainak vizsgálatára
  • Legalább 2-3 kerületre kiterjedő, lényeges forgalomátrendeződéssel járó projektek vizsgálatára
  • Komplex, több-módú infrastrukturális beavatkozások vizsgálatára.

Komplex rendszer készül

Stratégiai jellegéből adódóan ugyanakkor az Egységes Forgalmi Modell közvetlenül nem használható a kisebb menetrendi beavatkozások vizsgálatára (pl.: indulási gyakoriság változtatása), a párhuzamos viszonylatok közötti forgalom megoszlásának elemzésére, a kisebb forgalomtechnikai beavatkozások vizsgálatára, díjszabási, tarifális kérdések részletes elemzésére.

Az Egységes Forgalmi Modell alapját számos különböző adatforrás komplex rendszere jelenti, amely forgalomszámlálási adatokat, területi leíró adatok, infrastruktúra adatok, közlekedési szokásjellemzőket leíró adatokat és egyéb, külső forrásból származó adatokat tartalmaz.

Több ezer háztartást kérdeztek meg

A BKK Zrt. a projekt keretében lezajlott, 7000 háztartásra kiterjedő háztartásfelvétellel és az abból származó adatok feldolgozásával több, mint egy évtizedre visszanyúló fővárosi adathiányt szüntetett meg.

Az Egységes Forgalmi Modell a fent felsorolt adatok felhasználásával az alábbi elemekből épül fel:

  • Adattárház, amely összegzi és rendszerezi a forgalomszámlálások eredményét és az egyéb, külső adatforrásokból származó információkat.
  • Közlekedési igénymodell, amely reprezentálja a Budapesten és agglomerációjában megjelenő egyéni és közösségi közlekedési, taxiforgalmi, kerékpáros és teherforgalmi célforgalmi mátrixokat.
  • Hálózati modell, amely a közlekedési kapcsolatokat (közúti, vasúti és kerékpáros infrastruktúra elemek, közösségi közlekedési viszonylatok) számítógépes programok számára kezelhető formában, paraméterekkel leíró adatállomány.
  • Terület modell, amely megadja az Egységes Forgalmi Modell modellezési terület határait és tartalmazza a közlekedési igények keletkezési helyének területi vonatkozási egységeit.

Már ismerik a jövőt

A BKK Zrt. munkatársai által folyamatosan karbantartott, aktuális állapotot reprezentáló alapmodell mellett elkészült három távlati hálózati alapállapot és igénymodell, amelyek 2020-ra, 2030-ra és 2050-re a jelenleg legvalószínűbb jövőbeni közúti és közösségi közlekedési fejlesztéseket és a távlati időtávokhoz tartozó közlekedési igényeket tartalmazza.

Az Egységes Forgalmi Modell létrehozását magában foglaló támogatási szerződésben rögzített feltételeknek, valamint a hazai és nemzetközi szakmai trendnek megfelelően a modellnek szabadon, mindenki által hozzáférhetőnek és felhasználhatónak kell lennie.

A BKK Zrt. minden érdeklődő számára biztosítja az Egységes Forgalmi Modellhez való hozzáférést, sőt, a stratégiai léptékű infrastruktúra előkészítési projektjei során a modell használatát a tervezőtől minden esetben megköveteli, továbbá ösztönöz minden, a budapesti közlekedésfejlesztéssel foglalkozó közlekedésszakmai intézményt és szakembert, valamint felsőoktatási intézményt a modell használatára és fejlesztésére.

A BKK Zrt. jelenleg is több tervezési és kutatás-fejlesztési projekt keretében használja az Egységes Forgalmi Modellt, és folyamatosan dolgozik az adatok karbantartásán és a modell rendszeres frissítésén.

Az Egységes Forgalmi Modell szoftveres környezetét a közbeszerzési eljárásban kiválasztott, a német PTV szoftverfejlesztő cég által készített és forgalmazott, Magyarországon is széles körben használt VISUM program jelenti, a BKK továbbá a Microsoft Excel programot használja az igénymodell kezelésére.

Messze van az a 2050

Reméljük a kutatás hozzájárul ahhoz, hogy valóban hathatós megoldások szülessenek a dugók és az agglomerációs közlekedési problémák megoldására. A 2050-es időtáv kicsit távolinak tűnik, így nem érdemes a közeljövőben nagy változásokra készülni.

Fotók: BPK, kiemelt kép: Ürömi körforgalom – Fotó: BudaPestkörnyéke.hu