Az 1848-as „népek tavaszán” több európai nagyvárosban is forradalom tört ki. Budapestet megelőzte Páris és Bécs. Az Osztrák Birodalom fővárosában történt események hatására döntöttek úgy Pesten a márciusi ifjak, hogy ők is a tettek mezejére lépnek. Nézzük időrendi sorrendben, mely ikonikus helyszínek voltak 1848. márciusának főszereplői.

Pilvax-kávéház

A Pilvax-kávéház egy 1910-es rajzon

Fontos találkozóhely

A Pilvax volt március közepén, a 15-éhez vezető napokban a lelkes fiatalok legfontosabb találkozóhelye, és innen indult útjára a híres 12 pontot tartalmazó kiáltvány is. Egyes korabeli források Fillenger kávézóként hivatkoznak rá, mert 1847 óta Fillinger János bérelte a helyiséget, de a jól hangzó Pilvax nevet nem változtatta meg. Bár a kávéház nem élt túl, a neve részben igen: jelenleg a korábbi kávézó helyén a City Hotel Pilvax-ot találjuk.

Landerer nyomda

Landerer nyomdája 1848-ban

Várták a forradalmárokat

A nyomda teljes neve Landerer és Heckenast nyomdája volt. Egyes feltételezések szerint a titkosrendőrség szólt Landerer Lajosnak március 14-én vagy előtte, hogy várhatóan a cenzorok kikerülésével igyekeznek majd valamit kinyomni nála. Akárhogy is történt, valószínűsíthető, hogy Landerer tudott a tervekről és segíteni akarta a forradalmat: ezért rendelhette el 14-én, hogy minden alkalmazottja jöjjön dolgozni másnap, így előre nagy mennyiségű papírt áztattak be a másnapi lehetséges nyomdai munkához.

Nemzeti Múzeum

Forradalmi tömeg a Nemzeti Múzeum lépcsőjén 1848-ban

Nem egészen úgy volt

Legkésőbb az általános iskolában mindnyájan hallunk arról, hogy Petőfi Sándor a Nemzeti Múzeum lépcsőjéről szavalta el, nagy tömeg előtt, a Nemzeti Dalt. Valójában Petőfi nem említi a naplóbejegyzéseiben, sőt a márciusi ifjak visszaemlékezéseiben sem, de még a nap eseményeiről szóló hírlapi tudósításokban sem lehet arról olvasni, hogy Petőfi elszavalta volna a Nemzeti dalt a Múzeumkertben.

A város alkosságának 10%-a ott lehetett

A Nemzeti Múzeum komoly szerepet játszott a forradalom eseményeiben, hiszen a korabeli Pesten kevés gyülekezésre, szónoklásra alkalmas tér volt. Március 15-én tízezres tömegről szólnak a tudósítások, a főváros akkori lakossága 99 ezer fő volt.

Városháza

Pesti régi Városháza 1898 körül – Forrás: Fortepan.hu

Nagy tömeg a Városházánál

A Városháza melletti téren gyakoriak voltak a vásárok, 1848. március 15-én pedig igen nagy tömeg gyűlt itt össze délután. Itt adták át a 12 pontot a városi tanácsnokoknak. Miután ők elfogadták és aláírták a kiáltványt, Rottenbiller Lipót lengette ezt az egyik ablakból a kint várakozó tömegnek. A „régi pesti Városháza” épületét 1900-ban bontották le, ennek oka az Erzsébet híd építése volt.

Táncsics börtön

Táncsics Mihány börtöne a Várban (szemközti ház) 1955-ben – Forrás: Fortepan.hu

Kiszabadították Táncsics Mihályt

„Át Budára!” – a jelszónak két fontos jelentése volt: a 12 pont eljuttatása a Helytartótanácshoz, amely a legfőbb adminisztratív szerv volt, és Táncsics Mihály kiszabadítása a börtönből a budai várban.

Az USA tulajdonába került

Táncsics az egyik utcára néző, bedeszkázott ablakú szobába volt bezárva. A deszkákat a tömeg gyorsan levette és Táncsics könnyedén át tudott lépni a hintójára. Az épület, amelyben Kossuth is raboskodott 3 évet, érdekes történettel bír: 1948-ban jóvátételként az Egyesült Államok tulajdona lett, ahol a Szabadság téri nagykövetség védelmét ellátó tengerészgyalogosokat szállásolták el. Egy 2006-os államközi szerződéssel került vissza az épület Magyarország tulajdonába.

Kiemelt kép: Nyomdészműhely 1918-ban – Forrás: Fortepan.hu