Az 1848-as „népek tavaszán” több európai nagyvárosban is forradalom tört ki. Budapestet megelőzte Páris és Bécs. Az Osztrák Birodalom fővárosában történt események hatására döntöttek úgy Pesten a márciusi ifjak, hogy ők is a tettek mezejére lépnek. Nézzük időrendi sorrendben, mely ikonikus helyszínek voltak 1848. márciusának főszereplői.
Pilvax-kávéház
Fontos találkozóhely
A Pilvax volt március közepén, a 15-éhez vezető napokban a lelkes fiatalok legfontosabb találkozóhelye, és innen indult útjára a híres 12 pontot tartalmazó kiáltvány is. Egyes korabeli források Fillenger kávézóként hivatkoznak rá, mert 1847 óta Fillinger János bérelte a helyiséget, de a jól hangzó Pilvax nevet nem változtatta meg. Bár a kávéház nem élt túl, a neve részben igen: jelenleg a korábbi kávézó helyén a City Hotel Pilvax-ot találjuk.
Landerer nyomda
Várták a forradalmárokat
A nyomda teljes neve Landerer és Heckenast nyomdája volt. Egyes feltételezések szerint a titkosrendőrség szólt Landerer Lajosnak március 14-én vagy előtte, hogy várhatóan a cenzorok kikerülésével igyekeznek majd valamit kinyomni nála. Akárhogy is történt, valószínűsíthető, hogy Landerer tudott a tervekről és segíteni akarta a forradalmat: ezért rendelhette el 14-én, hogy minden alkalmazottja jöjjön dolgozni másnap, így előre nagy mennyiségű papírt áztattak be a másnapi lehetséges nyomdai munkához.
Nemzeti Múzeum
Nem egészen úgy volt
Legkésőbb az általános iskolában mindnyájan hallunk arról, hogy Petőfi Sándor a Nemzeti Múzeum lépcsőjéről szavalta el, nagy tömeg előtt, a Nemzeti Dalt. Valójában Petőfi nem említi a naplóbejegyzéseiben, sőt a márciusi ifjak visszaemlékezéseiben sem, de még a nap eseményeiről szóló hírlapi tudósításokban sem lehet arról olvasni, hogy Petőfi elszavalta volna a Nemzeti dalt a Múzeumkertben.
A város alkosságának 10%-a ott lehetett
A Nemzeti Múzeum komoly szerepet játszott a forradalom eseményeiben, hiszen a korabeli Pesten kevés gyülekezésre, szónoklásra alkalmas tér volt. Március 15-én tízezres tömegről szólnak a tudósítások, a főváros akkori lakossága 99 ezer fő volt.
Városháza
Nagy tömeg a Városházánál
A Városháza melletti téren gyakoriak voltak a vásárok, 1848. március 15-én pedig igen nagy tömeg gyűlt itt össze délután. Itt adták át a 12 pontot a városi tanácsnokoknak. Miután ők elfogadták és aláírták a kiáltványt, Rottenbiller Lipót lengette ezt az egyik ablakból a kint várakozó tömegnek. A „régi pesti Városháza” épületét 1900-ban bontották le, ennek oka az Erzsébet híd építése volt.
Táncsics börtön
Kiszabadították Táncsics Mihályt
„Át Budára!” – a jelszónak két fontos jelentése volt: a 12 pont eljuttatása a Helytartótanácshoz, amely a legfőbb adminisztratív szerv volt, és Táncsics Mihály kiszabadítása a börtönből a budai várban.
Az USA tulajdonába került
Táncsics az egyik utcára néző, bedeszkázott ablakú szobába volt bezárva. A deszkákat a tömeg gyorsan levette és Táncsics könnyedén át tudott lépni a hintójára. Az épület, amelyben Kossuth is raboskodott 3 évet, érdekes történettel bír: 1948-ban jóvátételként az Egyesült Államok tulajdona lett, ahol a Szabadság téri nagykövetség védelmét ellátó tengerészgyalogosokat szállásolták el. Egy 2006-os államközi szerződéssel került vissza az épület Magyarország tulajdonába.
Kiemelt kép: Nyomdészműhely 1918-ban – Forrás: Fortepan.hu
