Tovább pörög az osztrák-magyar azbesztbotrány. A friss adatok szerint Budapest és az agglomerációból Biatorbágy is felkerült arra a listára, amelyen a potenciálisan veszélyes azbeszt szállítmányok magyarországi célállomásokat rögzítették. Hová kerülhetett a veszélyes anyagból? Egyáltalán mi az az azbeszt, mire használják és miért nagyon veszélyes?

Rejtélyes szállítmányok

Közérdekű adatigénylésre válaszolva a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a napokban nyilvánosságra hozta, mely magyarországi települések lehetnek érintettek az azbesztbotrányban. Az adatokból kiderült, hogy az elmúlt bő évtizedben rengeteg szállítmány érkezett Magyarországra olyan osztrák bányákból, amelyek neve közvetlenül összefüggésbe hozható az azbeszt-üggyel. A hatósági lista alapján a potenciálisan veszélyes anyagok Budapestre és környékére is megérkeztek.
A BudapestKörnyéke.hu hírportál legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A Facebookon már 700 ezernél is többen követik a portáljainkat, köszönjük, hogy most te is minket olvasol!

Négy bánya

A NAV által kiadott adatsorok négy érintett osztrák bányára vonatkoznak. A szakemberek Badersdorf, Bernstein, Pilgersdorf és Rumpersdorf bányáinak kitermelését és exporttevékenységét vizsgálták a nemzetközi jelzések alapján. Ebből a négy ausztriai lelőhelyről indultak útnak azok a kő- és nyersanyagszállítmányok, amelyek a gyanú szerint komoly egészségügyi és környezetvédelmi kockázatot hordozhatnak magukban az azbeszt tartalmuk miatt.

 

 

Hosszú időszak

A hatósági vizsgálat és az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) adatbázisa egy rendkívül hosszú periódust ölel fel. A nyilvánossá vált dokumentumok szerint a gyanús ausztriai bányákból 2015 és 2026 között folyamatosan érkeztek a teherautók Magyarországra. Ez a tizenegy éves időszak azt jelenti, hogy az ország területére behozott azbeszt tartalmú kömynnyiség elképesztő méreteket ölthetett az évek során.

Szolgálati közlemény: Az erősebb napokon olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, HVG vagy a Blikk. A Budapest Környékét minden felületen eléred. A szomszédaid, a vevőid és az ügyfeleid is minket olvasnak. Köszönjük, hogy te is itt vagy! A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!

Százas lista

Az adatok feldolgozása után egy országos méretű terítési hálózat rajzolódott ki a szakemberek előtt. A vizsgált időszakban ugyanis több mint 250 magyarországi településre érkezett közvetlen szállítmány a négy érintett osztrák bányából. A Pénzcentrum információi szerint a NAV-adatok alapján most először vált teljesen nyilvánossá és követhetővé, hogy pontosan mely hazai városok és falvak érintettek az ügyletben.

Agglomerációs érintettség

A Budapest Környéke hírportál is átnézte a listát. Ebből kiderül, hogy a főváros mellett a közvetlen agglomeráció is érintett. Biatorbágy és Budapest neve is szerepel a célállomások között, ami azt jelenti, hogy a bányákból származó anyagokból ide is szállítottak. A helyi lakosok és környezetvédők körében érthető módon azonnal megindult a találgatás a pontos helyszínekről, utcákról. Ha lesz konkrét információnk, nyilvánosságra hozzuk.

Első célállomások

A listán szereplő EKÁER-adatok önmagukban még nem jelentenek készpénznek vehető, közvetlen bizonyítékot a tényleges szennyezésre. Az adóhatóság rendszere ugyanis kizárólag az árumozgásokat rögzíti, és a fuvarok legelső hivatalos célállomásait tartalmazza. Ezért a listán való szereplés egyelőre csak a potenciális veszélyt és a szállítás tényét igazolja.

Továbbvitt anyagok

A szennyeződés földrajzilag sokkal nagyobb területet érinthet, mint eddig gondolták. Ha ugyanis az osztrák anyag egy nagy építőanyag-kereskedő vagy logisztikai cég biatorbágyi vagy budapesti telephelyére érkezett meg elsőként, onnan a kisebb teherautók tucatnyi más környező település építkezéseire, útfelújításaira vihették tovább a megvásárolt termékeket.

Nyomozás indul

A listát elsőként közzétevő Németh Martin, Bük Város Önkormányzatának képviselője azonnal levélben fordult az illetékes hatóságokhoz és szakmai szervekhez. Követeli, hogy hozzák nyilvánosságra a pontos lerakási és felhasználási helyeket a településeken belül.

Lehet gyanakodni

A most közzétett adatsorok alapján, aki sötét színű követ vásárolt budapesti és biatorbágyi lerakatokban, az gyanakodhat. Lehet, hogy érdemes bevizsgáltatnie az anyagot, mert akár azbesztet is tartalmazhat.

Mi az azbeszt és mire használják?

Az azbeszt egy természetben előforduló, szálas szerkezetű szilikátásvány, amelyet kiváló tűzállósága, hőszigetelő képessége és savállósága miatt évtizedeken át előszeretettel alkalmaztak az építőiparban, különösen tetőfedő palák, szigetelések és csővezetékek gyártásánál.

Miért veszélyes az azbeszt?

Az azbeszt veszélye abban rejlik, hogy a sérült vagy elöregedett anyagokból mikroszkopikus méretű, láthatatlan tűszerű rostok szabadulnak fel a levegőbe. Belélegezve ezek a makacs szálak mélyen beágyazódnak a tüdőszövetbe és a mellhártyába, ahonnan a szervezet képtelen őket kiüríteni. A folyamatos irritáció miatt idővel súlyos, gyógyíthatatlan betegségeket, például tüdőhegesedést (azbesztózist), valamint agresszív tüdő- és mellhártyarákot (mezoteliómát) okoznak, amelyek gyakran csak évtizedekkel az azbeszt belélegzése után alakulnak ki. A BudapestKörnyéke.hu hírportál legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A Facebookon már 700 ezernél is többen követik a portáljainkat, köszönjük, hogy most te is minket olvasol!

Kiemelt kép: illusztráció