Elstartolt a Duna alatti vasúti alagút építésének előkészítése. A Budapesti Fejlesztési Központ aláírta az alagút építésének környezetvédelmi hatástanulmányának elkészítésére és a környezetvédelmi engedélyek megszerzésére kiírt közbeszerzési tender nyertesével a szerződést. A munkát a Főmterv Zrt. nettó 850 millió forintért vállalta, a számlát részben az Európai Unió fizeti.
Ugrásszerű fejlődés
A Duna alatti vasúti alagút megépítése a távlatban mennyiségi és minőségi oldalról is ugrásszerű fejlődést hoz majd az agglomerációs, a Budapesten belüli és a térségeket összekötő távolsági vasúti közlekedésében egyaránt, hiszen sokkal több vonat járhat majd az elővárosi vonalakon, mert a Nyugati pályaudvar nem végállomás, hanem áthaladó állomás lesz. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Elfogadott stratégia
A kormány által tavaly év végén elfogadott, a fejlesztéseket 2040-ig egységes keretbe foglaló és programozó Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia kulcseleme az elővárosi vonalak közötti kapcsolatot megteremtő belső, átmenős összeköttetések megteremtése. Ezek közül a legnagyobb jelentőségű a Kelenföldet a Széll Kálmán tér érintésével a Nyugati pályaudvarral összekötő vasúti alagút.
Politikai támogatás is kell
Vitézy Dávid, a Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatója portálunknak korábban elmondta, hogy az alagút esetében az előkészítés kezdetétől egy 12-13 éves projektről beszélünk. „Ez egy nagyon bonyolult beruházás. Tavaly kezdtük, a 2030-as évek elejére-közepére készülhet el, ha addig folyamatos a politikai és pénzügyi támogatottsága.”
Ambíciózus ütemterv
A vezérigazgató hozzátette: „Az, hogy ez milyen ambiciózus ütemterv, jól mutatja, hogy a német államvasút most jelentette be, Frankfurt fejpályaudvara alá egy ugyanolyan alagutat fúr, mint amit Budapestre a vasúti stratégia előirányoz. Ott hivatalosan úgy tervezik, hogy 2042-re átadják. Münchenben már 2017 óta zajlik a meglevő mellé egy párhuzamos vasúti alagút építése, a tervezett használatba vételi dátum 2028. Ezek tehát nagy távlatú beruházások – ezért is fontos, hogy a 2040-ig szóló vasútfejlesztési stratégiát a kormány elfogadta, az év végén a Magyar Közlönyben megjelent. Ekkora beruházásokat csak világos stratégiai célok mentén lehet megvalósítani.” – mondta a BudaPestkörnyéke.hu hírportálnak Vitézy Dávid. IDE KAPCSOLÓDIK: „100 évre gondolkodunk előre Budapest és környékének fejlesztésében” – állítja Vitézy Dávid, aki azt is elárulta milyen a viszonya Karácsony Gergellyel
Összetett környezetvédelmi vizsgálat
A környezeti hatásvizsgálat a Kelenföld pályaudvar–Rákosrendező pályaudvar, illetve a Városligeti elágazás közötti szakaszra, ezen belül az alagútra és a csatlakozó földfelszíni vasúti létesítményekre terjed ki. Környezetvédelmi szempontból tehát nem csak maga az alagút, hanem az új kétszintes Nyugati pályaudvar, illetve a váci és ceglédi vonalról beérkező szakaszok fejlesztése is a munka része. A tervezés során figyelembe kell venni például az új felszín alatti állomásokat, megállókat, közlekedő tereket, a szellőztető rendszereket, közműveket, de a felszíni parkokat, parkolókat, a közforgalmú közlekedési elemeket, az üzemi létesítményeket és a biztonsági berendezéseket is.
Barlangok, források
Részletes elemzést kell készíteni a lakosságot érintő zaj- és rezgésértékekről, a lakott városi területekre és a konkrét ingatlanokra gyakorolt hatásokról, amelyeket az alagút megvalósítása és a hosszú távú üzemeltetés okoz. Figyelembe kell venni, hogy a beruházásnál fontos a talaj, a földtani közeg és a felszín alatti víz védelme, ezzel együtt szükséges elvégezni a Natura 2000 hatásbecsléseket is. A környezetvédelmi hatástanulmányban ki kell térni a barlangok és források, az érintett közművek átalakítására, a szellőző kürtők hatásának a vizsgálatára is, figyelembe kell venni a rendkívüli helyzeteket, esetleges baleseteket.
510 nap van a munkára
Emellett össze kell hasonlítani a különböző építési technológiákat, és be kell mutatni azt is, hogy az építkezés hogyan illeszkedik a környezetbe. Az építés esetében az anyagszállítást, a zajszennyezést, a hulladékgazdálkodást és minden egyéb tényezőt is meg kell határozni a részletes elemzésben. A tervezőnek a szerződés hatályba lépésétől számítva öt tervezési szakaszban 510 nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy a környezetvédelmi hatástanulmányt elkészítse és megszerezze a projekt a környezetvédelmi engedélyt.
A fejlesztések koronája
A kétvágányos, vegyes forgalmú, elővárosi és távolsági vonatok számára is a Duna keresztezésének új lehetéségét biztosító vasúti alagút az elővárosi vasúthálózat fejlesztésének a koronája lehet, óriási lesz a jelentősége, de még sok év munka szükséges a megépítéséhez, éppen ezért nem a közeljövőben kezdődik a kivitelezése – írja Vitézy Dávid a közösségi oldalán.
Részben az EU fizeti
A projekt európai uniós társfinanszírozással valósul meg, a tavalyi pályázatunknak köszönhetően az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) uniós alapból 500 millió forintos támogatást kaptunk a Nyugati pályaudvar és Kelenföld közötti vasúti alagút tervezésére, a Kormány pedig ugyanekkora önrésszel egészíti ki az összeget. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Kiemelt kép: illusztráció
