A határ túloldalán zajló háború képeit látva vélhetően mindenkit foglalkoztat, hogy a fegyveres konfliktus vajon átterjedhet-e Magyarországra és a NATO elegendő biztonsági garanciát ad-e vagy sem. A sokat emlegetett Észak-Atlanti Szerződés 5. cikkében előirányzott kollektív védelem mit jelent a gyakorlatban? Ebben ugyanis nem szerepel a kötelező védelem. Ez nem túl jó hír, azonban érdemes tisztában lenni néhány fontos ténnyel.
A szerződés csak egy papír
A szomszédos Ukrajnában zajló események miatt joggal vetődik fel bennünk a kérdés, hogy itt Magyarországon biztonságban vagyunk-e. A NATO mennyire garancia számunkra, hiszen a történelemben sok példát láttunk arra, hogy a szerződésben megígért védelmi ígéretből egy háborús helyzetben nem lett semmi. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Nincs automatikus védelmi garancia
A rossz hír az, hogy a NATO tagságunkról szóló Észak-Atlanti Szerződés sokat emlegetett 5. cikkelyében, amely a tagországok védelméről szól még csak a szövegében sincs automatikus védelmi garancia – írja Vincze Hajnalka a Forign Policy Research Institute munkatársa a Portfolión. Hozzáteszi: a jó viszont az, hogy a biztonság, ami a NATO-tagságunkból fakad, szilárdabb alapokon nyugszik, mint holmi papírdarab.
Ügyesen fogalmazták meg
Az említett 5. cikket a kutató szerint szándékosan úgy fogalmazták meg eredetileg, hogy az még csak véletlenül se tartalmazzon kötelező érvényű védelmi ígéretet. A NATO szerződésének ezen ominózus része csupán annyit szögez le, hogy egy NATO-tagállam megtámadását mindannyiuk ellen irányuló támadásnak tekintik a szövetségesek – s ennek jegyében azután mindenki megteszi „az általa szükségesnek tartott” intézkedéseket.
Fegyver vagy csak szavak
Más szóval valamennyi tagország maga döntheti el, hogy miként segít egy megtámadott országnak. Fegyverrel, paripával vagy csak biztató szavakkal – teszi hozzá a kutató.
Nem tudni kire lehet igazán számítani
A cikkben arról ír a szerző, hogy a brit atomarzenál jövőjét fontolgató, korábbi védelmi- és külügyminisztereket, vezérkari főnököket tömörítő bizottság arra jutott, hogy nem tudni, számíthatunk-e rá, hogy az Egyesült Államok hajlandó és képes lesz megvédeni a szövetségeseit, legalább a 21. század közepéig.
Két fontos védelmi tényező
Ezt azonban – mint jelentésükben írták – nem nagyon tanácsos a NATO-n belül terjeszteni: még a végén aláásná a többiek nukleáris védőernyőbe vetett hitét, és azzal „rossz üzenetet küldene nekik”. A közhiedelemmel ellentétben tehát a NATO-szerződés 5. cikke a védelmünkre önmagában nem garancia – sokkal inkább az viszont két, belőle áttételesen adódó mozzanat. Mindkettő létfontosságúvá teszi ugyanis a NATO-szövetségeseket Washington számára: az egyik nagyon is konkrét formában, a másik globálisan.
Amerikai katonák miatt beavatkozhat az USA
Ha már szerződésben nem volt hajlandó elkötelezni magát Amerika, más módot kellett találni az – akkor még a szovjet fenyegetés árnyékában élő – szövetségesek megnyugtatására. A keleti NATO-tagállamokba vezényelt amerikai katonákra lényegében úgy tekintenek, mint a taposóakna botló-drótjára: ha a támadó ellenség felbukik benne, akkor robban az akna – vagyis saját katonái védelmében, netán elestük megtorlására, várhatóan mindenképp közbelép Amerika.
Globális bizalom
A szerző szerint a másik biztonsági garancia a globális politikából vezethető le. Ha a világ azt látja, hogy Amerika nem képes, vagy nem akarja megvédeni a szövetségesét, összedőlhet az Amerikába vetett globális bizalom, amit az USA nem engedhet meg magának.
Amerikának is rossz lenne
Ha az USA segítsége elmaradna, az országok alternatív szövetségeket keresnének, vagy önállóságra törekedne, saját atomfegyver fejlesztésébe kezdenének. Az Egyesült Államok magára maradna két ellenséges nagyhatalommal, Oroszországgal és Kínával szemben – ráadásul akkor, amikor védelmi stratégiája szerint ma már egyszerre csak egyetlen nagyméretű háború megvívására képes. Ez öngyilkossággal érne fel, nem engedheti, hogy megtörténjen. Magyarán Washingtonnak immár létérdeke, hogy támadás esetén bármely NATO-szövetségesét minden rendelkezésére álló eszközzel megvédje – teszi hozzá a kutató. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Mi ez a NATO pontosan?
Az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete, rövidítve NATO (angolul North Atlantic Treaty Organisation) katonai egyesülés, 30 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a második világháború után, 1949. április 4-én alapítottak Washingtonban. A szervezet célkitűzéseit az Észak-Atlanti szerződés foglalja magában, amelynek értelmében a tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és a biztonságának megőrzése érdekében.
Kiemelt kép forrása: nato.int
