Ha saját lakásban élünk, és úgy gondoljuk, hogy elérkezett az idő az ingatlan felújítására, akkor ennek nincs sok akadálya: amennyiben rendelkezésünkre áll a szükséges pénzösszeg, már csak ki kell találnunk, hogy mely területek helyreállítását szeretnénk elkezdeni. Nem ilyen egyszerű a dolog akkor, ha albérletben élünk, hiszen itt több kérdés is felmerülhet. Mihez van jogunk? Mihez van szükség a tulajdonos engedélyére? Mik azok a munkák, melyeket neki kell elvégeznie? Az alábbiakban ezek megválaszolásához szeretnénk segítséget nyújtani.

Jogszabályi háttér

A bérleti szerződés tartalmát alapvetően a bérbeadó és a bérlő határozza meg. Nekik kell megállapodniuk arról, hogy a szerződés határozott vagy határozatlan időre szól, hogy kik költözhetnek be a lakásba, és a bérleti díj összegét is maguk döntik el. Vannak azonban olyan, a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályok, melyeket jogszabály rögzít. Ezektől egyes esetekben a felek közös megegyezéssel eltérhetnek, ha azonban nem rendelkeznek róluk a szerződésben, akkor a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló  1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) rendelkezései az irányadóak.

Az épület karbantartása

A Ptk. fekteti le az alapokat amikor kimondja, hogy a bérbeadót karbantartási kötelezettség terheli: ha erre életveszélyt okozó, az épület állagát veszélyeztető, vagy a lakás (esetleg a szomszéd ingatlan) rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó hibák miatt van szükség, akkor a tulajdonos késedelem nélkül köteles intézkedni, egyéb esetekben ezeket a munkálatokat az épület karbantartásával vagy felújításával egyidejűleg kell teljesítenie. 

A bérlő részéről ez azzal jár, hogy ha a fenti munkálatok szükségessége merül fel, azok elvégzését tűrni köteles, tehát nem akadályozhatja meg a tulajdonost a törvény által előírt kötelessége teljesítésében. 

Ami azonban témánk szempontjából fontosabb az az, hogy a lakás korszerűsítéséhez szükséges – tehát nem létfontosságú – munkálatok elvégzését a bérlő ha nem akarja, nem köteles eltűrni, kivéve, ha azok a lakás használatát jelentősen nem korlátozzák.

A lakás karbantartása

A Lakástörvény szerint a bérbeadó köteles gondoskodni az épület karbantartása mellett a központi berendezések – például a fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezés, a fűtőtest, a vezetékek, a kaputelefon és a lift – állandó üzemképes állapotáról és a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről. Ha tehát a felújítási munkálatokra a fentiek miatt van szükség, ez nem a bérlő, hanem a tulajdonos kötelessége.

Ha ennek nem tesz eleget, és a munka azonnali beavatkozást igényel – például tűzeset vagy csőtörés esetén –, a bérlő is elvégezheti a feladatot, költségeit pedig a bérbeadó köteles megtéríteni. Ha a bérlő olyan hibát jelez a tulajdonosnak, ami nem igényel azonnali beavatkozást, ő azonban azt felszólítás ellenére nem hozza helyre, a bent lakó a munkát a bérbeadó helyett és költségére maga is elvégezheti.

Természetesen ha a probléma azért merült fel, mert a bérlő nem rendeltetésszerűen használta a lakást – például megnyitva felejtette a csapot, és ez okozott leázást –, akkor a helyreállítás költségei őt terhelik.

Egyéb felújítási munkálatok a bérelt lakásban

Amikor hosszú ideig ugyanabban az albérletben lakunk, természetesen szeretnénk azt egy kicsit a sajátunknak érezni, például lecserélni a burkolatokat és a beltéri ajtókat, esetleg modernebb ablakokat beszerelni vagy kifesteni a lakást. 

A Lakástörvény kimondja, hogy a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, pótlásával vagy cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó, ezeket a szabályokat tehát a bérleti szerződésben kell lefektetni. Megállapodás hiányában a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik a jogszabály szerint, ez tehát arra az esetre vonatkozik, amikor a fenti eszközök és tárgyak hibásak, felújításra szorulnak. 

De mi a helyzet akkor, ha a felújítás csupán a kényelmünket szolgálja? A lakástörvény szerint a bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. A megállapodásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a munkák elvégzésének költségei melyik felet terhelik. Ha a jelenlegi bérleti szerződésünk ilyen kitételt nem tartalmaz, akkor nincs más megoldás, mint hogy leüljünk tárgyalni a tulajdonossal.

Az albérlet felújításának menete

Most, hogy ismerjük a vonatkozó szabályozás részleteit, lássuk, hogyan kezdhetünk neki bérelt lakásunk felújításának.

1. Tervezés

Ez bármely felújítási munka első lépése: gondoljuk át alaposan, hogy min szeretnénk változtatni. A döntés során mérlegeljük azt, hogy nem a saját lakásunkról van szó. A tulajdonos idővel dönthet úgy, hogy nem hosszabbít szerződést velünk, esetleg eladja az ingatlant, tehát csak azokat a felújítási munkálatokat célozzuk meg, melyekre úgy érezzük, hogy mindenképp szükségünk van. Készítsünk terveket, vázlatokat, de akár szakember segítségét is igénybe vehetjük. Egy webdesigner is hasznunkra válhat látványtervek készítésében, ezekre ugyanis a későbbiekben – a bérbeadóval való tárgyalások során – szükségünk lehet. 

2. Költségvetés készítése

Ha saját lakásunkban szeretnénk valamilyen komolyabb munkálatot elvégezni, akkor is érdemes előzetesen kiszámolni a várható költségeket, hiszen kellemetlen helyzetbe kerülhetünk, ha elfogy a pénzünk, mielőtt mindent befejeztünk volna. Albérlet esetében azonban ez nem csak egy lehetőség: meg kell győznünk a bérbeadót arról, hogy járuljon hozzá a munkálatok elvégzéséhez, ehhez pedig pontosan tudnia kell majd, hogy milyen költségekre számíthat. Szerencsére az anyagáraknak egyszerűen utánanézhetünk az interneten is, de ha az adott feladatot mi magunk nem tudjuk elvégezni – például az ablakok vagy a beltéri ajtók cseréjét – akkor érdemes szakértőhöz fordulni, aki pontos árajánlatot ad majd nekünk a munkadíjakkal kapcsolatban.  

3. Kommunikáció a bérbeadóval

Már tudjuk, hogy a munkálatok megkezdése előtt konzultálnunk kell a tulajdonossal, hiszen ha a célunk az, hogy személyre szabjuk, csinosítsuk a lakást, ehhez mindenképp szükséges a hozzájárulása. Keressük fel tehát a bérbeadót, avassuk be a terveinkbe. Erre készüljünk fel alaposan, gondoljuk át előre azokat az érveket, amikkel meggyőzhetjük őt! Mutassuk be részletesen, hogy mit és miért szeretnénk felújítani, hogy milyen anyagokkal és színekkel dolgoznánk. Természetesen a tárgyalás során tartózkodjunk a lakás lekicsinylésétől, koncentráljunk arra, hogy egyszerűen szeretnénk abból a legtöbbet kihozni. Ha megkaptuk a hozzájárulást, rátérhetünk a költségek viselésére. 

Itt használjuk ki legjobb ütőkártyánkat, és hivatkozzunk arra, hogy a felújítási munkálatok a lakás értékét is növelik. Mondjuk el, hogy egy jó minőségű műanyag ablak gondoskodik az energiahatékonyságról; ha a szomszédok panaszkodnak a zajok miatt, a beltéri ajtók cseréje hozzájárulhat a hangtompításhoz; a padlóburkolat cseréjének köszönhetően újabb felújításra hosszú évekig nem lesz szükség, a falfestés pedig eltünteti a kisebb, rendeltetésszerű használatból adódó hibákat. 

Hívjuk fel a tulajdonos figyelmét arra, hogy ezek a munkálatok előbb-utóbb mindenképpen szükségesek lehetnek, ha azonban mi végezzük el őket, úgy a későbbiekben neki már nem kell miattuk aggódnia. Megállapodhatunk abban, hogy a költségeket valamilyen arányban közösen viseljük, de úgy is dönthetünk, hogy a felújítás árát „lelakjuk”, és bizonyos ideig nem fizetünk bérleti díjat.   

4. Szakemberek kiválasztása és anyagbeszerzés

Ha minden fontos kérdésben megegyeztünk a tulajdonossal, megkezdődhet a tényleges munka előkészítése. 

A szakemberek kiválasztása során kérhetünk tanácsot ismerőseinktől, de az interneten is érdemes körülnézni. A korábbi ügyfelek véleménye, a honlapon található információk alapján válasszunk ki néhány szimpatikus vállalkozót, akiktől – ha korábban nem tettük meg – kérjünk árajánlatot mind a munkadíj, mind az anyagköltségek vonatkozásában.

Természetesen sok esetben dönthetünk úgy, hogy a munkákat magunk végezzük el: a falak vagy a nyílászárók festését, a parketta felújítását egy kis kézügyességgel mi is végrehajthatjuk, ezzel pedig jelentős összegeket spórolhatunk.

Az anyagbeszerzést persze így sem úszhatjuk meg. Olvassunk utána a legjobb megoldásoknak, számoljuk ki, hogy miből mennyire lesz szükségünk. Ha a felújítás nem sürgős, érdemes hosszabb ideig keresgélni, hiszen bármikor belefuthatunk egy olyan akciós ajánlatba, amivel sokkal jobban járunk, mintha teljes áron vásárolnánk. Természetesen fontos, hogy beleférjünk a költségvetésbe, de a kedvező árak mellett ügyeljünk a minőségre is! Ha egy év múlva meg kell ismételnünk a festést, összességében anyagilag is rosszabbul járunk. 

5. Munkavégzés 

Ha minden előkészületen túl vagyunk, nincs más hátra, mint a munka elkezdése. A folyamatokba vonjuk be a tulajdonost is, hiszen érthető módon látni szeretné majd, hogy pontosan mi is történik a lakásában. 

Mi történik, ha nem kapunk engedélyt a felújításra?

Amennyiben nem sikerült meggyőznünk a tulajdonost arról, hogy a lakás átalakítása az ő érdekét is szolgálja, nem érdemes belevágni a munkálatokba. Az engedélye, illetve a pénzügyekről való megállapodás hiányában ugyanis később nem követelhetjük a beruházás költségeit akkor sem, ha azok valóban növelik az ingatlan értékét. A tulajdonos emiatt akár fel is bonthatja a bérleti szerződést, a jogviszony megszűnésekor pedig a bérlő csak azokat a berendezési tárgyakat viheti magával, melyek az állag sérelme nélkül leszerelhetők.

Ha nem kaptunk engedélyt a felújításra, de ennek ellenére szeretnénk a lakásban maradni, számos olyan módszert alkalmazhatunk mellyel személyre szabjuk az ingatlant, de azt alapjaiban nem változtatjuk meg. 

Ha a fürdőszoba burkolatával nem vagyunk kibékülve, vásárolhatunk csempematricát, melynek köszönhetően a helyiség hangulata teljes mértékben átalakítható. A padlóra felhelyezhetünk öntapadós, eltávolítható vynil burkolatot, melyet könnyen felszedhetünk a bérleti szerződés megszűnésekor.

A nappalit is újjávarázsolhatjuk néhány falmatricával, melyek a leszedést követően sem hagynak majd nyomot. Jelentős változást érhetünk el néhány új függöny, díszpárna, szőnyeg vagy takaró, esetleg dísznövények beszerzésével, de olyan, szétszedhető bútorokat is találunk az üzletekben, melyeket később könnyen magunkkal vihetünk. Ha a konyha világítása nem megfelelő, ragasszunk fel a munkapult fölé egy öntapadós LED-szalagot, így nem lesz szükség a lámpacserére.  

Láthatjuk tehát, hogy a lehetőségek száma végtelen, csupán egy kis kreativitásra van szükségünk.

Győzzük meg a tulajdonost

Érthető, hogy mindannyian szeretnénk olyan környezetben élni, ahol kellemesen és otthonosan érezzük magunkat: nincs ez máshogy akkor sem, ha albérletben lakunk. Ilyenkor azonban a kérdés összetett: tisztában kell lennünk azzal, hogy milyen jogaink vannak a lakásban, illetve a tulajdonos kötelezettségeivel is. Ha szeretnénk személyre szabni bérelt lakásunkat, törekedjünk jó viszony kialakítására a bérbeadóval: ha sikerül meggyőznünk arról, hogy a felújítás az ő érdekét is szolgálja, minden akadály elhárul a munkálatok megkezdése elől. 

Ez a cikk szponzorált tartalom, megrendelő: aranyablak.hu

Az auditált mérések szerint havonta átlagosan 12 millió alkalommal kattintják az olvasóink Like Company Kft hírportáljait. A támogatott cikkek egy hónapig címlapon vannak, így a partnereink reklámjait tényleg nagyon sokan látják, ezért hatásosak. Kattintson ide, ha Ön is kipróbálná ezt a népszerű hirdetési formát.