Az MRI vizsgálatok nagyban hozzájárulnak az orvosi diagnosztikához, hiszen oly módon mutatják meg az emberi test csontosabb és lágyabb szöveteit, ahogy más képalkotó eljárás erre nem képes. Néhány ember számára viszont a bezártság érzete diszkomfortot okoz, ami egy igazán gyakori jelenség napjainkban. A klausztrofóbiára hajlamos páciensek jelentős szorongással, vagy egyáltalán nem képesek alávetni magukat egy ilyen zárt vizsgálatnak. Az MRI éppen ezért kétféle eszközt alkalmaz a vizsgálatok elvégzésére: a zárt és a nyitott MRI berendezéseket. Melyik kifejezés mit jelent? Nézzük is meg!

Mi az az MRI?

Bizonyos esetekben a páciensek olyan fájdalmakra és tünetekre panaszkodnak, melyek a hagyományos eljárásokkal nem mutathatóak ki. Az MRI vizsgálat során viszont nemcsak a csontok és a porcok, de az ennél lágyabb szövettípusok is láthatóvá válnak. Jellemzően idegi és érrendszeri, valamint anyagcserével kapcsolatos problémák feltérképezése okán kerül sor MRI vizsgálatokra, a csontozat és a porcok betegségeinek, sérüléseinek (például porckorongsérv) felderítése mellett.

A berendezés kétféle lehet: zárt és nyitott MRI gép. A CT-től és a röntgentől eltekintve, az MRI nem radioaktív, hanem mágneses sugarakkal és rádióhullámokkal jeleníti meg a test belső részeit. A modern tudománynak köszönhetően ezt a képet már számítógépre is lehet továbbítani, ahol a megfelelő programok segítségével a kép akár modellezésnek is alávethető. A zárt és a nyitott MRI is fájdalommentes, de bizonyos szabályokat, és az orvosi utasításokat mindenképpen érdemes betartanunk a vizsgálat előtt és közben.

Miben más a zárt MRI, mint a nyitott?

A zárt berendezés hosszabb a nyitott MRI-nél, és leginkább kapszula formájú a magas minőségű képalkotás elérése érdekében. Mindkét gép mágneses mezőt és rádióhullámokat indukál, mellyel képes a test csontozatának, és belső szöveteinek pontos feltérképezésére. Az MRI szkenneréhez csatlakoztatott számítógép a visszaérkező hullámokat képpé alakítja, így az orvosok képesek lesznek ez alapján felállítani a pontos diagnózist. Ehhez viszont egy zárt rendszerre van szükség, ami az erősebb mágneses tér létrehozásával képes pontosabb képet alkotni, de bizonyos esetekben elég lehet a nyitott MRI alacsonyabb erősségű mágneses rezonancia vizsgálata is.

Zárt MRI előnyei és hátrányai

Számtalan előnye van a zárt rendszernek: 

  • Képes a rendkívül pontos képalkotásra, így még olyan betegségek, és ezek keletkezéseinek okai is kimutathatóak vele, melyek más módon nem lennének diagnosztizálhatók. 
  • A pontosság az erősebb mágneses mezőnek köszönhető, ami olyan részeket is precízen szkennel, amelyre más berendezésnek nincsen lehetősége. 
  • A mágneses tér erőssége miatt a gép gyorsabban dolgozik, ráadásul könnyebben maradhatunk benne mozdulatlanok. Kisebb testrész esetén természetesen rövidebb időt kell a gépben töltenünk, míg teljes testi vizsgálatnál hosszabb idő maga a diagnosztika is. 

Mik a hátrányok? 

  • Páciensként nyugodtan és mozdulatlanul kell feküdnünk a vizsgálat ideje alatt, különben megzavarhatjuk a felvételt, és szükséges újra csinálni a vizsgálatot. 
  • A klausztrofóbiára hajlamos betegek szorongása és félelme felerősödik a gép zártsága és hangossága miatt. Ezért több időbe telhet a vizsgálat; emellett szorongásos vagy pánikroham-szerű reakciókat is kiválthat az arra érzékenyebb pácienseknél.
  • Emellett a berendezés méretei is korlátozottak: ha esetleg nagyobb testméretekkel rendelkezünk, akkor a vizsgálat nem végezhető el. Ezek a méretek a maximum 200-210 kilogrammos súly, és a maximum 150 cm-es ha körméret. Emellett jellemzően a mellkas magasságával szokott probléma lenni, de a személy magassága is lehet kizáró tényező.

Nyitott MRI előnyei és hátrányai

nyitott MRI talán több előnyt számlál, mint a zárt berendezés. 

  • Egy nyitottabb és csendesebb készülékről van szó, így a klausztrofóbiával küzdők is bátrabban használhatják. 
  • Jellemzően a gyerekek, nagyobb testű emberek és mozgáskorlátozottak esetében is ezt a gépet szokták javasolni. 
  • A vizsgálóorvos be tudja állítani a gépet akár álló helyzetbe is, ami miatt könnyebben  elérhető a vizsgálandó testrész. 
  • Kevesebb káros mellékhatása van, mint más képalkotó módszereknek, így akár implantátummal is elvégezhető a vizsgálat.

Számos előnye mellett nézzük meg a hátrányokat is:

  • A nyitott MRI mágneses mezejének kisebb az erőssége, így kevésbé pontos képet ad a zárt berendezésnél, ráadásul valamennyivel lassabb is. 
  • A kevésbé tiszta kép mellett kisebb a vizsgálati tartomány is, cserébe vonzóbb a klausztrofóbiások számára.
  • A vizsgálat azonban itt is maximális méretekhez kötött: legfeljebb 120 kilogrammos testtömeg, és a fekvő helyzetben a talaj és a mellkas (vagy has) legmagasabb pontja közötti távolság maximum 30 cm lehet. 

Melyiket érdemes választani?

Nehezen határozhatjuk meg, hogy a nyitott MRI, vagy a zárt MRI a jobb választás, hiszen két eltérő berendezésről beszélünk. A két rendszer különbözőségét jellemzően a kényelem és a képalkotás pontossága adja. Amennyiben klausztofóbiával vagy túlsúllyal küszködünk, úgy a nyitott MRI jobb megoldásnak bizonyul. Ha viszont mindenképpen zárt MRI-n kell részt vennünk a képminőség érdekében, úgy a szakorvossal történő egyeztetés után érdemes csökkenteni a szorongásos reakciókat szorongásoldók vagy füldugó segítségével. 

Ha esetleg úgy gondolja, hogy nyitott MRI vizsgálatra lenne szüksége a panaszai okának felderítésére, érdemes lehet felkeresni egy jól felszerelt magánrendelőt a vizsgálat szakszerű elvégzéséhez.

Kiemelt kép forrása: Pexels

Ez a cikk szponzorált tartalom. Kattintson ide, ha Ön is kipróbálná ezt a népszerű hirdetési formát. A hivatalos, auditált mérések szerint a Like Company hírportáljait a forgalmas napokon 600 ezer ember olvassa.